Ezért a szóban forgó természeti örökség védelme és fenntartható fejlesztése elemi érdeke a régió minden népének, így a magyaroknak is – emelte ki Belánszky-Demkó Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Kárpátok Keretegyezmény Végrehajtó Testületének tizedek ülésének budapesti megnyitóján.

A környezeti kihívások miatt fontos, hogy régiós egységben gondolkodjanak az itt élő népek, ugyanis a megoldandó problémák nem ismernek országhatárokat – húzta alá a helyettes államtitkár. Mint mondta: magyar kormány fokozott figyelmet fordít a magyarlakta Kárpát-medencei térségekre, mind a nemzetközi kötelezettségek teljesítésével összefüggésben, mind a határon átnyúló projektek finanszírozási lehetőségeinek megteremtése érdekében.

A hazánk mellett hat országot (Csehország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna) érintő, a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló Keretegyezmény 2006-ban lépett hatályba, az elnökségi feladatokat pedig 2017 és 2020 között Magyarország látja el.

Az együttműködés célja, hogy az érintett országok hozzájáruljanak a Kárpátok védelméhez és fenntartható fejlődéséhez, megőrizzék a térség természeti és kulturális értékeit, javítsák az életminőséget, erősítsék a helyi gazdaságot és közösségeket. Ilyen célokat szolgálnak az európai területi együttműködési programok, ezen belül a hagyományos két-, vagy többoldalú (pl. magyar-szlovák-ukrán-román-bolgár) határon átnyúló programok, továbbá a transznacionális projektek.

A Romániával és Bulgáriával kibővített V4+ formációk keretében olyan kérdésekben munkálkodnak együtt a partnerországok, mint a levegőminőséget javító emisszió-csökkentés és a regionális ökoszisztémák egészére kiható természetvédelmi programok. Bővebb információt a Kárpátok Keretegyezményről a http://www.carpathianconvention.org/ internetes elérhetőségen kaphatnak az érdeklődők.