A vetőmag-szaporító terület nagyságát tekintve Magyarország a hetedik helyen áll az európai rangsorban. Az előállított és fémzárolt vetőmagok mennyisége 2015-től újra 300 ezer tonna fölé emelkedett, és elérte az uniós csatlakozás előtti szintet.

Tavaly 319,5 ezer tonna vetőmagot fémzároltak, ez 1 százalékos csökkenés az előző évhez képest. Az országban előállított vetőmag értéke megközelíti a 180-190 milliárd forintot, a hazai vetőmag-kereskedelem éves szinten ennek nagyjából a felét teszi ki.

A belföldi forgalomnak csaknem az 50 százalékát a kukorica-, a napraforgó- és az őszi káposztarepce-hibridek forgalma adta. Őszi és tavaszi kalászos gabonából 2018-ban a Nébih éves beszámolója szerint valamivel több, mint 40 ezer hektáron állítottak elő vetőmagot, ebből 39,6 ezer hektár kapott „alkalmas” minősítést. A szaporítóterület nagysága 1 százalékos növekedést mutatott a 2017. évihez képest.

A két legnépszerűbb fajta az őszi búzánál hazai nemesítésű volt, ezek adták a szaporítóterület mintegy 20 százalékát.

Őszi árpánál továbbra is három európai nemesítésű fajta állt a dobogó első három fokán, ezeket a teljes terület 43,6 százalékán vetették. Az őszi tritikálé esetében az őszi búzához hasonlóan a rangsor első két helyén hazai fajta állt (23 százalékos vetési aránnyal), az őszi durumbúza fajtaválasztásánál a szaporítóterület 16,5 százalékát vetették be az első helyezésű, hazai vetőmaggal.

Az őszi rozs vetőmagjának előállításához – egy hazai fajta kivételével – uniós, de nem hazai fajtákat használtak, a dobogósok területi részaránya pedig 74 százalékot tett ki.

A hibrid növényeknél elsősorban globális multivállalatok és nyugat-európai nemesítőházak szaporítóanyagait használják a gazdák. A külföldi nemesítésű hibridek legalább olyan jó terméseredményeket érnek el hazánkban, mint a nemesítést végző európai és tengerentúli országokban.

Magyarországon továbbra is az a cél, hogy a kalászos gabonaféléknél a felújítási arány megközelítse az uniós csatlakozás előtti 40-50 százalékos szintet. Nyugat- és Dél-Európában ez az arány jóval 50 százalék felett van.

Tavaly javuló tendenciát mutattak a felújítási arányok a különböző fajoknál, de továbbra is szükséges ennek az értéknek a folyamatos javítása, ugyanis a fajtára jellemző terméshozamok csak ellenőrzött, megfelelő minőségű vetőmagból állíthatók elő.

Visszaszorul a hazai

A hazai termelők vetőmag-felhasználásában egyre inkább az a tendencia, hogy szívesebben választanak külföldi nemesítésű fajtát – áll a Világgazdaság által közölt összefoglalóban. Az őszi búzánál a hazai fajták használata a 2000-es években 70-80 százalék között mozgott, a 2012-ben elindult csökkenés következtében 2018-ban pedig már csak 46 százalékot tett ki.A gazdák elsősorban a hektáronkénti kihozatalt veszik alapul, de nem mindegyik külföldi fajta hoz olyan termést a magyarországi termőviszonyok mellett, mint ott, ahol eredetileg nemesítették. A hazai nemesítésű gabonaféléknek sokszor jobb a beltartalmuk, azonban a hozamuk kisebb, mint a nyugati fajtáké.