Agro Napló • 2020. január 3. 15:23
Az Európai Bizottság egy sor új jogalkotási javaslaton dolgozik majd 2020 első félévében, amelyek a tervek szerint az Európai Parlament elé kerülnek. Az agrárium szempontjából fontosabb javaslatokat gyűjtötte csokorba a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) összegzése, amelyet honlapján tett közzé.
Az éghajlatváltozással kapcsolatos vészhelyzet kezelése az EU egyik legfontosabb prioritása. Az Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodáson dolgozik, amelynek célja, hogy az unióhoz tartozó államok 2050-ig karbonsemlegessé váljanak. Több javaslat várható a fenntartható élelmiszerekre, a tartósabb termékekre, a növényvédő szerekre, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2030-ig szóló stratégiára, valamint a légi közlekedésből és a hajózásból származó káros kibocsátások csökkentését célzó tervekre vonatkozóan.
Folytatódni fognak a 2021–2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről szóló tárgyalások. Az Európai Parlament több pénzt fordítana az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, az innováció fellendítésére és a határok védelmére.
Emellett az Európai Bizottság (EB) várhatóan javaslatot tesz a digitális szolgáltatásokról, valamint a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra. Ez utóbbinak tisztáznia kell a jogi kérdéseket, és hozzá kell járulnia az ezzel foglalkozó európai vállalatok beruházásainak fellendítéséhez. A parlament vizsgálni fogja többek között, hogy az alkalmazott algoritmus miatt elfogultak lehetnek-e az automatizált döntéshozatali rendszerek.
A Parlament a Vietnámmal kötendő kereskedelmi és beruházási megállapodásokról fog szavazni, amelyek révén a vámok 99 százaléka megszűnne. Továbbá az EU más országokkal, többek között Ausztráliával és Új-Zélanddal, Chilével, Indonéziával, a Fülöp-szigetekkel, Marokkóval és Tunéziával is folytatja az új megállapodások megkötését célzó tárgyalásait. A Kínával kötendő beruházási megállapodásról szóló megbeszélések szintén folytatódnak.
Szintén folytatódnak a tárgyalások azokkal az országokkal, amelyek csatlakozni kívánnak az EU-hoz. Az Európai Parlament sürgeti az EB-t, hogy kezdjen csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával, mivel ezen országok teljesítik a kitűzött követelményeket. A képviselők a nyugat-balkáni országok csatlakozási kilátásait is megvitatják majd.
Az Egyesült Királyság a jelenlegi állás szerint ez év január 31-én lép ki az EU-ból. A kilépésről rendelkező megállapodás jóváhagyását követően a következő lépés a jövőbeli kapcsolatokról szóló megállapodás megtárgyalása, amely olyan kérdésekre is kiterjed, mint a kereskedelem és a környezetvédelem.
Horvátország kormánya – a 2013-as uniós csatlakozása óta először – vette át január 1-től az Európai Unió soros elnökségét. Az elnöki tisztet betöltő tagállamok hármas csoportokban, az úgynevezett elnökségi triókban szorosan együttműködnek egymással. A trió tagjai hosszú távú célokat jelölnek ki és közös programot készítenek, melyben meghatározzák azokat a területeket és lényeges kérdéseket, amelyekre a 18 hónapos időszak során kitüntetett figyelmet fordítanak.
E közös program alapján a három ország mindegyike elkészíti részletes féléves tervét. A jelenlegi triót a román, a finn és a horvát elnökség alkotta/alkotja. Horvátország Németországnak adja majd tovább az elnökséget 2020 júliusában. A horvát kormány december végén véglegesítette „Erős Európa egy kihívásokkal teli világban" mottójú programját, amelyben az unió kiegyensúlyozott, fenntartható és inkluzív növekedésének szorgalmazását tűzte ki célul – tartalmazza az agrárkamarai összefoglaló.