Agro Napló • 2020. január 10. 14:53
A kormány január eleji ülésén megtárgyalta az energia- és klímapolitika aktuális, közép és hosszú távú stratégiai kérdéseit. Ennek nyomán elfogadta a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új stratégiai dokumentumot, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait 2040-es kitekintéssel.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlése szerint: a döntések fényében, az elfogadott dokumentumok alapján az idei év végéig dolgozzák ki a hosszú távú, átfogó, a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges nemzeti fejlődési stratégiát, amelynek alapelveit a kormányülés szintén elfogadta.
A kormányülésen meghatározó jelentőségű döntéseket hoztak az energia- és klímapolitikai kérdésekben, e két területet ugyanis szorosan összefügg, ezért érdemes együtt kezelni őket – jelzi a tájékoztatás; emlékeztetve arra, hogy a kibocsátás-csökkentést és alkalmazkodást szolgáló klímapolitikai intézkedések döntő részben előnyös hatásai és kisebb mértékben felkészülést igénylő kockázatai alapvetően befolyásolják az energiával kapcsolatos ellátásbiztonság, a versenyképes árazást és fenntarthatóságot, azaz az ország energiapolitikai céljainak megvalósíthatóságát.
A kormány ennek tükrében megvitatta és elfogadta az Éghajlat-változási Cselekvési Tervet, az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt hatásáról szóló jelentést, az új Nemzeti Energiastratégiát, és a Nemzeti Energia és Klímatervet is.
E szakpolitikai dokumentumok a globális trendek, az európai uniós elvárások és irányok, a Kárpát-medencei helyzet és a hazai energiapiaci helyzet és klímapolitikai adottságok alapján készültek el. Jelentős részük szakmai és társadalmi egyeztetése az elmúlt egy-másfél évben lezajlott – emeli ki az összefoglaló.
A szóban forgó dokumentumok együttesen alapozzák meg Magyarország hosszú távú, átfogó, tiszta fejlődési stratégiáját, amely várhatóan 2020 végéig kerülhet a kormány elé. A komplex stratégia alapvető irányait a kormány által szintén megtárgyalt Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia képezi. A dokumentumok hamarosan elérhetőek lesznek a kormányzati honlapon – jegyzi meg a tájékoztatás.
A kormány az összes parlamenti párt részvételével zajló egyeztetéseket kezdeményez, kérni fogja az Országgyűlés - ellenzéki vezetésű - fenntarthatósági bizottságát, hogy tűzze napirendjére és vitassa meg a dokumentumokat. A részletekről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár nemzetközi sajtótájékoztatón számolnak be a közeljövőben.
A kormányzati hírportálon közzétett beszámoló emlékeztet: Magyarország számára fontos a környezet védelme és a klímaváltozás elleni küzdelem, hiszen minden magyar ember tiszta vizet, tisztább levegőt és élhető klímát szeretne. A klímaváltozással szemben cselekvéssel lehet fellépni, Magyarország így is tesz. Határozott klímavédelmi céljai vannak az országnak.
Hazánkban 1990-hez képest közel harmadával csökkentek az üvegház hatást fokozó gázok (ÜHG) kibocsátási értékei. Ez a kilencedik legjobb teljesítmény az EU-ban. Az egy főre jutó ÜHG kibocsátások mindössze az EU átlag háromnegyedét teszik ki. Ez a hatodik legjobb eredmény. Magyarország mellett világszerte csak 20 további ország mondhatja el magáról, hogy 2000 óta egyszerre tudta növelni a gazdasági teljesítményét (a magyar növekedés e téren 29 százalék), és csökkenteni az üvegházgáz-kibocsátását (ez utóbbi 24 százalékos mérséklést jelent) – tartalmazza a tájékoztatás.