Nagy István emlékeztetetett: 2010 óta nagy utat tett meg az agrárium. A magyar mezőgazdaságnak fontos szerepe van ugyanis a magyar gazdasági növekedésben, a munkahelyteremtésben – fűzte hozzá. 

Kiemelte: az agrárium egyre nagyobb foglalkoztató és a nemzetgazdaság külkereskedelmi többletének, több mint felét  is az agrárium adja. Egyre több a fiatal gazda, a kistermelő és emellett az itthon, valamint külföldön is sikeres magyar agrártermék. A magyar mezőgazdaság életképességét, versenyképességét, a magyar élelmiszerek előállítását a kormány számos  eszközzel segíti.

Ennek a folyamatnak a része, hogy a magyar gazdálkodók számára idén több mint 450 milliárd forintos területalapú támogatást fizetnek majd ki, Továbbá 100 milliárd forintos beruházási kölcsönt biztosítanak számukra. Így támogatják az öntözésfejlesztési beruházásokat, folytatják a vidékfejlesztési programot, az ország fásítását. Emellett az Agrárminisztérium (AM) és gazdaságdiplomácia mindent meg tesz azért, hogy a magyar gazdáknak a következő uniós költségvetési ciklusban se kapjanak kevesebb pénzt, mint most. „Meg fogunk harcolni a magyar gazdák pénzéért” – mondta Nagy István. Hozzátéve: elfogadhatatlan, hogy Brüsszelben ezt csökkenteni akarják a bevándorlók javára.

Ezt kövezően az agrártárca irányítója értékelte a múlt év teljesítményét, és rámutatott: a magyar mezőgazdaság stabil növekedési pályán van. Teljesítményének emelkedése 2019-ben is folytatódott, kibocsátásának értéke elérte a 2776 milliárd forintot, 3 százalékkal meghaladva az előző évit.

Tavaly az év első tíz hónapjában 4,4 milliárd euróval – mintegy 1400 milliárd forinttal - többet exportált a magyar nemzetgazdaság, mint amennyit importált. Jól jelzi a fejlődést, hogy ebből a 4,4 milliárd euróból 2,7 milliárd eurónyi – azaz csaknem 900 milliárd forintnyi – érték a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek exportjából származott. Tehát ennyivel nagyobb értékű mezőgazdasági terméket, élelmiszert adott el az ország, mint amennyit importált.

A külföldre kivitt mezőgazdasági termékek, élelmiszerek értéke, 2019. január-október között 7,8 milliárd euró – vagyis mintegy 2500 milliárd forint – volt, amely összeg 9 százalékkal több az előző év azonos időszakának értékéhez képest.  

A mezőgazdasági versenyképesség javulásához nélkülözhetetlen beruházások értéke 2019 első háromnegyed évében elérte a 301 milliárd forintot. A beruházási kedv élénkülését jelzi, hogy ez 15 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában elért értéket. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében a tavaly összesen 204,6 milliárd forintot fizettek ki. Ebből 110,9 milliárd forint volt a beruházási jellegű támogatás.

Ezzel együtt, a program teljes, mintegy 1340 milliárd forintos keretéből a múlt év december 31-ig 587,8 milliárd forintot fizetettek ki, amiből 240,7 milliárd forintot tettek ki a beruházási jellegű támogatások.

A támogatáspolitikáról szólva a miniszter elmondta: e tekintetben kiszámíthatóságra és stabilitásra számíthatnak a magyar gazdák 2020-ban is. A magyar gazdálkodók számára idén több mint 450 milliárd forintnyi pénzt fog kifizetni a Magyar Államkincstár (MÁK)  különböző terület- és állatalapú támogatási jogcímeken az idén tavasszal benyújtandó támogatási kérelmeik után.

A Vidékfejlesztési Program keretében beérkezett kérelmek folyamatos döntéshozatalával, valamint a kifizetések további gyorsításával folytatódik a nyertes pályázatok támogatásainak kihelyezése. Még a mostani program keretében új pályázatokat hirdetnek meg idén a termelői csoportok újabb támogatására, az öntözési közösségek együttműködésének támogatására vagy éppen a csemetekertek gépbeszerzésének támogatására. Emellett – bár a program jelenlegi, mintegy 1400 milliárd forintos kötelezettségvállalása meghaladja a keret 100 százalékát – a maradványösszegek és az esetlegesen „visszahulló” források figyelemmel kísérésével szeretné a szaktárca, hogy még újabb pályázatokat is meg lehessen hirdetni az év folyamán.

Nemzeti forrásokból idén is mintegy 100 milliárd forintot fordítanak majd az ország saját költségvetéséből agrártámogatásokra, kiemelten fókuszálva az állattenyésztésre – mondta Nagy István.

Természetesen nem feledkeznek meg az ágazat irányítói a 2020 utáni időszakról sem. A Közös Agrárpolitika (KAP) reformjára vonatkozó tárgyalások idén tovább folytatódnak és remélhetőleg le is zárulnak. Ez a feltétele ugyanis annak, hogy nyugodtan  előkészíthető legyen az idei év legfontosabb dokumentuma, a Stratégiai Terv, amely a 2021-2027 közötti uniós közös agrárpolitika forrásai felhasználásának kereteit rögzíti és majd az Európai Bizottságnak kell elfogadnia.

A mezőgazdasági termelők az időjárásnak kitett termelési környezetben dolgoznak. Éppen ezért fontos számukra, hogy a tavalyi évben az időjárási események okozta veszteségeik után a kárenyhítő juttatást idén március 31-ig kifizetik nekik a kárenyhítési alapunkból. Előzetes becslések szerint mintegy 15 milliárd forint folyósítása várható mintegy 7500 gazdálkodó részére.

Emellett 2020-ban is lesz a gazdálkodók számára kedvezményes hitellehetőség, ami a mezőgazdasági termelést és az ágazat beruházásait egyaránt segíti. A várakozások szerint 2020-ban teljes egészében lekötik majd a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar 100 milliárd forint összegű beruházási hiteleihez kapcsolódó kamattámogatási program forrásait. Továbbá folytatódik az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitelek támogatása is, így a vállalkozások továbbra is csaknem kamatmentesen jutnak a napi működést finanszírozó hitelekhez.

Nagy István felhívta a figyelmet: ez év január elsején hatályba lépett az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény. A törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó intézkedések lefedik mindazokat a lépéseket és eszközöket – mondta -, amiket ma kormányzati oldalról meg lehet tenni a termelői öntözési beruházások szakmai, jogi és finanszírozási feltételeinek fejlesztése, valamint az öntözés jelenleg még fennálló akadályozó tényezőinek megszüntetése érdekében.

Az új törvényi szabályozás révén elhárulnak a hazai mozaikos birtokszerkezetből adódó, termelői öntözésfejlesztési beruházások megvalósítását és működtetését akadályozó tényezők. A hazai tagolt mezőgazdasági üzemszerkezet okozta hátrányok leküzdése érdekében pedig érdemi támogatást és segítséget kapnak a termelők az öntözési együttműködések létrehozására.

A tavaly létrehozott Nemzeti Földügyi Központ (NFK) 2020-ban a törvény által meghatározott módon segíti az öntözéses beruházásokat, készíti ez engedélyezést gyorsabbá tevő dokumentumokat.

Az NFK kulcsszerepet tölt be az osztatlan közös tulajdon tervezett rendezésében is. Elkészült és tervek szerint már az idén tavasszal az Országgyűlés elfogadja azt a birtokrendezésről szóló törvénycsomagot, amely a rendszerváltás óta le nem zárt állami birtokpolitikai ügyek rendezését célozza. Ez jelentős részben az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítására szolgál.

Az agrártárca első embere arról is beszélt, hogy idei évben két másik nagy jogalkotási feladat jelentkezik még a törvényalkotók számára. Az egyik, a családi gazdasági és az őstermelői kategória évtizedes, ráncfelvarrásra szoruló szabályozási környezetének rendezése, a mezőgazdasági adózás rendszerének megújítása. A másik pedig a hazai szőlő-bor ágazat szabályozási környezetének megújítása, egy új bortörvény megalkotása, amely a szőlő- és bortermelők számára egyszerűbb szabályozási környezetet, alacsonyabb adminisztrációs terheket jelent majd, kiegészülve egy ezt kiszolgálni képes XXI. századi informatikai háttérrel, amelynek fejlesztése megkezdődött. 

A generációváltás 2020 egyik legfontosabb témája. Olyan szakpolitikai programon dolgozik a tárca - közölte Nagy István -, ami megoldásokat kínál a gazdaságok idősebb generációktól a fiatalabb generációk számára történő átadása kapcsán felmerülő akadályok elhárítására vagy legalábbis megkönnyítésére – legyen az adminisztratív jellegű, adózási kérdés, szabályozási anomália vagy éppen támogatás. Ebbe beletartozik a KAP eszköztárának újragondolása és fejlesztése is.

Az idei évben hangsúlyosan szeretné az agrárkormányzat a gazdatársadalom figyelmét ráirányítani a gazdaságátadás és a rendezett öröklés fontosságára valamint az agráréletpálya népszerűsítésére, ezért kommunikációs kampányt indítanak.

Utalt arra is: az élelmezésbiztonságot figyelembe véve nem oldható meg a klímavédelem egyszerűen a termelés csökkentésével. Ezért az agráriumban kibocsátás-csökkentő technológiák bevezetése jelentheti a megoldást. Magyarország mezőgazdasága számára klímapolitikai szempontból a következő fejlesztési célok kiemelt jelentőségűek: az öntözés, a digitalizáció és a precíziós mezőgazdaság fejlesztése, az állattartó telepek és a trágyakezelés, valamint kijuttatás korszerűsítése, a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működtetése és fejlesztése, továbbá az agrár-környezeti és a klímakutatási, innovációs és tudásátadási rendszerek fejlesztése.

Klímavédelmi célokat szolgálva, idén is folytatódik az Országfásítási Program – jelezte a miniszter. A tárca szeretné elérni, hogy az ország erdővel borított területe a jelenlegi 21-ről 27 százalékra nőjön. Így kíván hozzájárulni, az országban a széndioxid megkötési arányának növeléséhez. Így a minisztérium rá kívánja irányítani a gazdálkodók figyelmét a talajminőség-javítás fontosságára, illetve a termőföld egészének – területének és a  a beporzók  védelmére, valamint a kertgazdálkodás fontosságára. Hozzáfűzve: a Vidékfejlesztési Program támogatásával 2020-ban számos olyan új innovációs csoport kezdi meg működését, amely a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) kutatói a gazdákkal közösen próbálnak megoldást keresni fontos és aktuális mezőgazdasági kihívásokra.

Nagy István ismertetette az is, hogy az élelmiszergazdaság és -biztonság érdekében az állategészségügyi szakemberek az afrikai sertéspestis terjedésének megelőzésére az idén is folytatják preventív munkájukat. Továbbá kampányt indítanak az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében is.

Megjegyezte: nagyon büszke arra, hogy 2019. az építkezésről szólhatott, amelyet a magyar gazdálkodókkal együtt valósított meg az agrártárca. „A közösen lerakott alapon elkezdhetjük a termelést, megvalósulhatnak a beruházások és tovább fejleszthetjük a magyar vidéket, hazánk mezőgazdaságát” – mondta Nagy István.