Növekszik a halfogyasztás Magyarországon

Nagy István ismertette – ahogyan arról az Agrárminisztérium (AM) a kormányzati hírportálon tájékoztatott –, hogy a kormány és a tárca számára is fontos: a családok egészséges táplálkozása, a magyar halak pedig nagyon finomak, és örvendetes tény, hogy az elmúlt tíz évben jelentősen nőtt a halfogyasztás Magyarországon. Az egy főre jutó halfogyasztás elérte a 6,73 kilogrammot. A célkitűzés pedig az, hogy ez a mennyiség 2023-ra egy kilogrammal növekedjen - tette hozzá a szakminisztérium vezetője megjegyezve, hogy ennek érdekében már számos intézkedést tettek is.

A miniszter utalt arra, hogy a fogyasztási célú hal, halfilé, halhús áfáját 27-ről 5 százalékra mérsékelték, beleértve a tiszai halászléhez nélkülözhetetlen ikra, haltej és halmáj általános forgalmi adóját is. Emellett bevezették a Minőségi Magyar Hal védjegyet, hogy a termékkínálaton belül könnyen meg lehessen különböztetni a magyar termelésű minőségi halakat, hazai haltermékeket – hívta fel a figyelmet.

Nagy István kitért rá: a haltermelés további növelése érdekében folyamatosan zajlik a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek státuszának vizsgálata, használatuk rendezése. Megjegyezte: a Magyar Halászati Operatív Program keretében 16 milliárd forintot fordítanak a halászati ágazat fejlesztésére. A halfogyasztást ösztönző intézkedések mellett a horgászat is kiemelt figyelmet kap az agrártárca munkájában – jegyezte meg.

Elmondta: a nyilvántartott horgászlétszám több mint 150 ezerrel bővült az elmúlt időszakban, és múlt év végére elérte az 560 ezer főt. Törvénymódosítás révén a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) számos állami feladat ellátását vállalta át. A közfeladatok ellátásához az biztosít forrást, hogy a halgazdálkodás fő állami bevételét jelentő díjak tavaly óta közvetlenül a MOHOSZ bevételét képezik.

A csárdaavatón a miniszter a magyar csárdákat egy "emberléptékű világ élhető örökségének", a különleges találkozások helyszínének nevezte. Reményét fejezte ki, hogy a felújított tiszacsegei halászcsárda  tovább erősíti a természeti és kulturális értékekben gazdag település turisztikai vonzerejét, a helyi gazdaságot.

Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára azt emelte ki, hogy a csegei halászcsárda és Tisza-part - a megújult létesítmény vonzása miatt – várhatóan a környékbeli önkormányzatok közösségépítő programjainak is helyszíne lesz.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke a turizmust a magyar gazdaság meghatározó jövedelemtermelő ágazatának nevezte. Meggyőződése szerint a felújított tiszacsegei halászcsárda a térség gasztronómiai centrumává válik.

Pajna Zoltán, a hajdú-bihari közgyűlés elnöke pedig arról beszélt, hogy minden olyan pályázati forrás jól hasznosul, amelyik mellé a vállalkozó is komoly anyagi forrást tesz. A szálláshelyek korszerűsítése valós piaci igényeket elégít ki, Tiszacsege turisztikai vonzerejének növeléséhez pedig további lehetőséget jelent a vízi sportok fejlesztése, a későbbiekben pedig egy csónak- és kishajókikötő létesítése - jegyezte meg.

Nagy Sándor, a halászcsárda tulajdonosa elmondta: a csárdát és a panziót teljeskörűen felújították. A Kisfaludy szálláshely-fejlesztési konstrukció keretében 31 millió forint támogatást nyertek el, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) pályázatán pedig 14,5 millió forint támogatáshoz jutottak. Banki hitel és saját forrás felhasználásával összesen 110 millió forintos beruházással korszerűsítették a csárdát és a panziót - közölte a tulajdonos.