Nagy István a Hungexpo Vásárközpontban rámutatott: az egyik meghatározó fejlesztési terület ezen belül a mezőgazdasági gépgyártás. A hazai mezőgazdasági gépgyártás színvonalas termeléssel, jelentős hozzáadott értéket nyújt a nemzetgazdaságnak. Ez rövid-, közép- és hosszútávon is hasznos agrár- és iparfejlődést hozhat. A jövőben tehát az elöregedett gépek cseréje, valamint a termelés iránya határozza meg a hazai mezőgazdasági géppiac alakulását. Ehhez járul hozzá az AGROmashEXPO is.

A szaktárca irányítója emlékeztetett: a magyar mezőgazdaság stabil növekedési pályára állt. Teljesítményének emelkedése tavaly is folytatódott, kibocsátásának értéke elérte a 2776 milliárd forintot, 3 százalékkal meghaladva az előző évit.

Tavaly az év első tíz hónapjában 4,4 milliárd euróval többet exportált a magyar nemzetgazdaság, mint amennyit importált. Jól jelzi a magyar agrárszektor erejét, hogy ebből a 4,4 milliárd euróból 2,7 milliárd eurónyi érték a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek exportjából származott. Tehát ennyivel nagyobb értékű mezőgazdasági terméket, élelmiszert adott el az ország, mint amennyit importált.

Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy az ez idő alatt exportált 7,8 milliárd eurónyi mezőgazdasági termék, élelmiszer értéke 9 százalékkal több volt, mint az az előző év azonos időszakában volt mérhető. Így a magyar gazdák joggal lehetnek büszkék az agrárium eredményeire.  

A fejlődés motorját a beruházások jelentik. Ezért is örömteli, hogy a mezőgazdasági beruházások értéke 2019 első háromnegyed évében elérte a 301 milliárd forintot. A beruházási kedv élénkülését jelzi, hogy ez 15 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában elért értéket. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében a múlt évben összesen 204,6 milliárd forintot fizettek ki, amiből 110,9 milliárd forint volt a beruházási jellegű támogatás.

A magyar gazdálkodókban mindig is megvolt a fejlesztési kedv. Az agrártárca az agrárpolitika oldaláról minden eszközzel azon dolgozik, hogy megteremtse a fejlesztési kedv kibontakozását segítő gazdasági környezetet és támogassa a gazdák törekvéseit, elképzeléseik megvalósítását.

Magyarországon 2018-ban a gazdálkodók és a mezőgazdasági vállalkozók 175 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket, ez az összeg minden eddigi mezőgép-értékesítést felülmúlt. A tavalyi év első háromnegyed évének értékesítési dinamikája pedig még ezt is felülmúlta, amely mindenképpen örömteli folyamatot.

Manapság viszont már nem elég a gépek beszerzése – mutatott rá a miniszter -, mert működtetésük kiemelkedő műszaki szaktudást igényel. A mezőgazdaság egy összetett terület, amely egyre inkább automatizált. Ennek megfelelően az Agrárminisztérium (AM) mindent megtesz, hogy a felzárkózáshoz szükséges eszközöket és feltételeket biztosítsa. Az agrárdigitalizációnak számos előnye van, például elősegíti a stabilitást és a kiszámíthatóságot az élelmiszertermelésben. Ezekkel a lehetőségekkel élni kell, méghozzá minél előbb, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképes legyen minden piacon.

Örömtelinek mondta a miniszter, hogy bízni lehet a magyar gazdák szorgalmában, nyitottságában. Egyben remélte azt, hogy a gazdálkodók továbbra is élnek a tárca által nyújtott támogatásokkal.

Kedvezőnek tekintette, hogy 2019-ben a magyar mezőgazdaság szereplői ismételten sikeresen használták fel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Hitelprogram Fix (NHP fix) keretében elérhető konstrukciókat új és használt gépek beszerzéséhez, ahogyan azt is, hogy 2019 áprilisától, több mint 18 milliárd forint összegű, 440 darab lízingügylethez kapcsolódott az Agrárminisztérium által lízingdíjakhoz kapcsolódó támogatása.

„A Közös Agrárpolitika (KAP) 2021 utáni időszakának előkészítése során minden erőnkkel azon leszünk, hogy a fejlesztéseket, beruházásokat támogató Stratégiai Tervet fogadtassunk el az Európai Bizottsággal” – jelentette ki Nagy István. Hozzátéve: az új program indulásáig sem szeretné a szakminisztérium magára hagyni a gazdálkodókat. A tavaly szeptember végén elindított, mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti célú beruházási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatási program keretében 100 milliárd forint beruházási hitelállományhoz biztosítnak kamattámogatást, kedvező környezetet és további ösztönzést biztosítva a fejlesztésekhez.

Úgy gondolom – mondta a miniszter – az állattenyésztésben is lehet olyan új lehetőségeket teremteni, amelyek révén az állattartók képesek napjaink egyik legégetőbb problémakörére, az állategészségügyi kockázatokra ésszerű válaszokat adni. A különböző járványos állatbetegségek állattartó telepeinken történő megjelenésének elkerülése számos elérhető technológia alkalmazásával csökkenthető, ezek alkalmazásában pedig segíteni kívánjuk a gazdálkodókat.

Éppen ezért a járványügyi kockázatok által leginkább sújtott és fejlesztésekkel a leghatékonyabban védhető telepekkel rendelkező sertés és baromfi ágazat számára – akik a madárinfluenza vagy éppen az afrikai sertéspestis veszélyétől szenvednek – 2020. március végéig, a tervek szerint összesen 2 milliárd forint értékben, ágazatonként 1-1 milliárd forinttal újranyitják a Vidékfejlesztési Program ágazati állattartó telepek korszerűsítését célzó pályázati felhívásait.

Úgy, hogy az újranyitott felhívás a telepi járványügyi fejlesztések támogatását célozza meg: Így például a fertőtlenítő berendezések, a kerítés vagy éppen a telepi hullaégetők vásárlását, beállítását. A támogatás pontos feltételeit a következő hetekben véglegesítjük a szakma szereplőinek véleményét is felhasználva. A gazdálkodók nagyobb fokú érdeklődése esetén kész a tárca a források bővítésére is. Az AM az összes megfogalmazódó igényt szeretné kielégíteni – hangsúlyozta Nagy István.

Az AGROmashEXPO - AgrárgépShow például kiváló alkalmat teremt, hogy a mezőgépipar különböző szereplői, a kiállítók, az érdeklődők, a vállalkozók és a gazdák találkozzanak egymással. Ezekből a személyes kapcsolatokból pedig inspiráló szakmai beszélgetések születhetnek, majd új üzletek köttethetnek – zárta üdvözlő beszédét az agrárminiszter.

Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) elnöke a régió legjelentősebb szakmai eseményének mondta az árumustrát. Hozzáfűzte: „a kiállításon bemutatott gépek és technológiák megoldásokat kínálnak szinte még fel sem tett kérdésekre”. Utalt arra, hogy a mezőgazdaság jelentőségét az mutatja a leginkább, hogy míg a múlt század elején még egy gazdálkodó csak öt embert etetett, addig napjainkra ez a szám a harmincegyszeresére, 155-re emelkedett. Ez, azaz a megváltozott körülmények indokolják az agrárágazatban az egyre nagyobb teljesítményű és egyre okosabb gépek megjelenését, a teljesítményt kell ugyanis fokozni.

A MEGFOSZ elnöke kitért rá: a szövetség fontosnak tartja az ifjúság megszólítását, megismertetését a szakmai újdonságokkal. Teszi ezt azért is, hogy az agráriumban a generációváltás minél zökkenőmentesebb legyen, például mezőgépésszé válni mindenki számára vonzó perspektíva lehet. Ezért is az idei Agromashexpon több mint 3500 diákra számítanak a kiállításon, akiknek a belépőjegyet a Hungexpo Zrt. biztosítja.

Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója többek között arról is beszélt, hogy a legnagyobb hazai agrárszakmai eseményen, az AGROmashEXPO és AgrárgépShow-n mintegy 350 kiállító mutatja be a mezőgazdaság legmodernebb. legkorszerűbb gépeit, eszközeit, berendezéseit, technológiáit, trendjeit. A kiállításra az idén is mintegy 50 ezer embert várnak az elmúlt évekhez hasonlóan. A vezérigazgató utalt arra is, hogy jövőre teljesen megújul a vásárközpont. Ennek jeleit már most tapasztalhatják a látogatók, hiszek a vásár területén megkezdődtek az építési munkák.

A megnyitón átadták az AGROmashEXPO és AgrárgépShow Termékfejlesztési díjait. Nagydíjban három, különdíjban pedig kilenc pályázó részesült.