Tovább folytatódik a magyar élelmiszeripar fejlesztése

Zsigó Róbert emlékeztetett: a kormány már több éve stratégiai ágazatnak tekinti az élelmiszeripart, és ezért minden rendelkezésre álló eszközzel hozzájárul a fejlesztéséhez. Ennek egyik legfontosabb célja, hogy a hazai agrárium által előállított kiváló minőségű alapanyagokat minél nagyobb mértékben Magyarországon lehessen feldolgozni. Ennek nyomán pedig egyre több egészséges, biztonságos, kiváló minőségű élelmiszer kerüljön a magyar emberek asztalára.

Kiemelte: Magyarország kormánya és az Agrárminisztérium – a környezet, valamint az erőforrások megóvásának fontosságát felismerve – a hazai élelmiszerláncon belül is maximálisan érvényesíti a fenntartható fejlesztések alapelveit.

Rámutatott: a Magyarországon 2018-ban nyilvántartott több mint 346 ezer vállalkozás kibocsátása meghaladta az 53 085 milliárd forintot. Ennek csaknem felét a feldolgozóipar adta, melynek 12 ágazata közül az élelmiszeripar produkálta a második legnagyobb értéket mintegy 3500 milliárd forintot. Az élelmiszeripar a Magyarországon a hozzá kötődő mintegy 4500 vállalkozás révén foglalkoztatás és árbevétel szempontjából is a második legjelentősebb ágazata a magyar feldolgozóiparnak. Üzemi nyeresége egy év alatt elérte a 15 százalékos gyarapodást. Az elmúlt 5 évre visszatekintve, nyereségének bővülése több mint 50 százalékra tehető – húzta alá az államtitkár.

Hozzáfűzte: az élelmiszerágazatban látványos eredményeket főként a közép- és nagyvállalatok képesek felmutatni. Noha ezek a cégek az egész szektoron belül kicsi – 10 százalék alatti – arányt képviselnek, tőlük származik az élelmiszeripari nyereség meghatározó része, a teljes belföldi árbevétel több mint 80 százaléka és az exportárbevétel 90 százalékot meghaladó része. Emellett ők foglalkoztatják az ágazati dolgozók mintegy háromnegyedét.

Hangsúlyozni kell azonban – mondta Zsigó Róbert –, hogy a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenkinek nélkülözhetetlen szerepe van az ágazat eredményes működésében, mert mindannyian másféle értéket képesek teremteni.

Felidézte: a kormányzati szerepvállalás az élelmiszeriparban a stratégiai jelentőségéhez igazodó támogatottságában is megnyilvánul. Összegszerűen: a szektor a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban már 360 milliárd forintot meghaladó támogatásban részesült. Az élelmiszeripar fejlesztését segítette elő ebben az időszakban: a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Beruházás Ösztönzési Célelőirányzatából 57 milliárd forint; a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) 78 milliárd forint; a Vidékfejlesztési Programból (VP) a mikro- és kisvállalkozások fejlesztésére elkülönített mintegy 200 milliárd forint; továbbá számos más operatív program vissza nem térítendő támogatásai.

Emellett önállóan is említést érdemel a Pénzügyminisztérium (PM) által koordinált Nagyvállalati Beruházási Támogatási Programból az ágazatba áramlott több mint 34 milliárd forint. Megjegyezte: az Agrárminisztérium is részt vesz az innen érkező további támogatási összegek elosztásával kapcsolatos döntésekben.

Az államtitkár elmondta: a jövő elképzeléseit tartalmazza a 2021-2027-es uniós pénzügyi időszakhoz kapcsolódó szektoriális fejlesztési terv. Ebben a dokumentumban – az ipar szereplőivel, illetve az érdekképviseletekkel egyeztetve – 9 beavatkozási pontot és mintegy 40 intézkedést határoztak meg az élelmiszeripar és az élelmiszerlánc fejlesztése érdekében.

Ez a fejlesztési terv, az agrárium egészére való tekintettel, szakszerűen foglalja össze a következő hét év legfontosabb innovációs lépéseit. „Meggyőződésem – hangsúlyozta az államtitkár -, hogy az agrártárcánál együtt van mindaz a tudás és tapasztalat, ami a célokat idővel valósággá változtatja”.

A jövő egyik iránya az élelmiszeriparban is a termelékenység és a hatékonyság növelése lesz, amihez az erőforrások hatékonyabb felhasználása mellett társulnia kell az innovatív, új termékeknek, szolgáltatásoknak és a magasabb minőségnek.

Továbbá kiemelten fontos feladat a Magyar Élelmiszerkönyv felülvizsgálata, átdolgozása és hatékonyabbá tétele. A működési feltételek jogszabályi háttere elkészült, az év első felében megkezdik munkájukat a megújult Élelmiszerkönyvi Bizottság és a Szakbizottságok. A Magyar Élelmiszerkönyv reformjára nemcsak azért van szükség, hogy biztosítani lehessen a magyar élelmiszerek kiváló minőségét, hanem, hogy vissza lehessen szorítani a rossz, gyenge minőségű termékeket.

Emellett a jövőben is fontos törekvés az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések hatékonyságának növelése is. Ennek érdekében az Agrárminisztérium további területekkel bővítette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), azon belül a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának feladatkörét. (Az országos hatáskörrel rendelkező, gyors reagálású egység felderítési aránya jelenleg megközelíti a 95 százalékot.)

Az élelmiszerláncban tapasztalható visszaélések további csökkentése érdekében folyamatosan fejlesztések történnek a Nébih korszerű infrastrukturális hátterének biztosítása érdekében. A következő években ennek alapján mintegy 8 milliárd forint értékben egy egységes elvek alapján működő, központi laborbázist kaphat a hatóság.

Zsigó Róbert beszélt még arról is, hogy egyeztetési szakaszban van a 2021-es költségvetés terhére egy olyan előirányzat elkülönítése, amelyet az agrártárca használhatna fel célzottan az élelmiszeripari fejlesztések támogatása. Ismertette: az élelmiszeripar érdekében rendszeresen hatékonyan együttműködünk más tárcákkal is. Mindeközben pedig napi kapcsolatban van a szaktárca az ágazati érdekképviseletekkel is, hiszen ez a garanciája annak, hogy mindig első kézből és naprakészen kapjuk a szektort érintő hiteles információkat.

„Az elmondottakból is látszik: az Agrárminisztérium minden lehetőséget megragad arra, hogy a magyar élelmiszeripart fejlessze, az élelmiszerek minőségét növelje és a vásárlói tudatosságot erősítse. Teszi ezt azért, mert ez az érdeke az egész magyar agráriumnak, a nemzetgazdaságnak és a magyar családoknak egyaránt” – hangoztatta Zsigó Róbert.

A SIRHA Budapest Szakkiállítást idén tartják meg negyedszer – két évente rendezik meg – és mintegy 300 kiállítót, köztük számos külföldit is, valamint több, mint 20 ezer szakmai látogatót várnak három nap alatt az árumustrára és a kiállításon megrendezendő gastroshow-kra, mint például a Bocuse d'Or magyar döntőjére, a Közétkeztetési Szakács versenyre és a Jeunes Chefs Rotisseurs fiatal szakácsok versenyének magyarországi döntőjére, amit most először tartanak a SIRHA Budapesten.