Feldman Zsolt hozzáfűzte: tette mindezt úgy, hogy az agrár-forráscsökkentés mellett érzékelhetően nőnek azok az elvárások, amelyek főként környezetvédelmi szempontok alapján fogalmazódnak meg az uniós gazdák számára, többlet kötelezettségek formájában a fenntarthatóság elvének fokozott érvényesítése érdekében.

Magyarország szempontjából mindez azt jelentené – ha a szóban forgó javaslat valósulna meg –, hogy a mostani időszakhoz képest mintegy 2,2 milliárd euróval (mintegy 720-770 milliárd forinttal) kevesebb agrártámogatás érkezne hazánkba.

Ez Magyarország számára nem elfogadható, mert az több, mint amit a brit kilépéssel járó forrásvesztés indokolna. Hazánk ugyanis azt az álláspontot képviseli, hogy elkerülendő minden olyan forráscsökkenés, amelyet a brit kilépés nem tesz indokolttá.

Az államtitkár jelezte: a Közös Agrárpolitika (KAP) az unió előtt álló költségvetési időszakban sok lényeges elemében változni fog. A termelők, a vidéken élők a változásokból kevesebbet fognak érzékelni, annál nagyobb kihívás a tervezett új szabályozásra való felkészülés a tagállamok közigazgatása számára.

Az új szabályozás egyik legfontosabb eleme – emelte ki Feldman Zsolt –, hogy a tagállamoknak a hagyományos Vidékfejlesztési Program (VP) helyett most hétéves, az unió szinte összes agrártámogatását (területalapú, állatalapú közvetlen kifizetések, környezeti, valamint beruházási és egyéb vidéki támogatások) felölelő programot, egy úgynevezett Stratégiai Tervet kell megalkotniuk. A programban a tagállamoknak éves előrehaladási vállalásokat kell tenniük. Amennyiben a vállalások nem teljesülnek, annak következményei lesznek a program végrehajtására is. Enyhülnek ugyan az előzetes, jogosultság alapú elvárások és ellenőrzések, de sokkal nagyobb hangsúlyt kap a vállalások teljesítése, mind a gazdák/kedvezményezettek, mind a tagállamok szintjén.

Így a remények szerint egyszerűsödik és korszerűsödik a KAP működése, mivel a megfelelésről és a szabályok betartásáról az eredményekre és a teljesítményre helyeződik át a hangsúly. Vagyis a stratégiai tervezési kötelezettség nemcsak a VP forrásaira, hanem az első pillérre – azaz a területalapú támogatásokra, a közvetlen támogatásra, a piaci típusú támogatásokra is – vonatkozik. A stratégiai tervvel kapcsolatban az EB – a jelenlegi elképzelések szerint – jóváhagyási jogot gyakorol majd, ezért a magyar stratégiai tervet hazánknak el kell fogadtatnia az Európai Bizottsággal – mondta az államtitkár.

Ismertette: a magyar agrár-szakigazgatás már a múlt év nyarán elkezdte a 2021-2027-es stratégiai terv kidolgozását. Az Agrárminisztériumban (AM) tervezési koordinációs részleg működik, szakértőkből álló munkacsoportok alakultak az egyes fejezetek kidolgozására. A gazdák, az ágazati szereplők és a vidéken élők pedig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az AM által szervezett műhelybeszélgetéseken mondhatták el, hogy milyen szükségletek merülnek fel az új hétéves költségvetési időszakban a magyar agrár- és vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatban. Ezek alapján remények szerint

2020 nyarára elkészülhet a magyar KAP Stratégiai Terv első változata, amelyet az Európai Bizottság, a magyar agrárszakemberek és a széles közvélemény is megismerhet és véleményezhet.

A tervezés alapja ugyanis a magyar mezőgazdaság szereplőinek igényeinek és érdekeinek messzemenő figyelembevétele.

A Közös Agrárpolitika a jelenleg tárgyalás alatt álló jogszabály-tervezet szerint a jövőben jobban meg kíván felelni az olyan kihívásoknak, mint az éghajlatváltozás vagy a generációs megújulás. Emellett segíti az agrárszektor fenntarthatóságát és versenyképességét. Továbbra is biztosítja a kiváló minőségű élelmiszerek széles választékát az európai polgárok számára, illetve erősíti a vidéki térségek vonzerejét az elképzelések szerint.

A jövőbeli KAP kilenc célkitűzésen alapszik – ezt a közreadott sajtóanyag ismertette részletesen –, amik a következők:

• a tisztességes bevételek lehetőségének biztosítása a mezőgazdaságban (a gazdálkodók jövedelmi helyzetének javítása);
• az ágazat versenyképességének növelése;
• a kiegyensúlyozottabb erőviszonyok az élelmiszer-ellátási lánc mentén (kis- és nagy termelők, termelők és felvásárlók, kis- és nagykereskedők közötti esélyegyenlőség segítése);
• az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések;
• a környezet védelme;
• a tájak és a biológiai sokféleség megőrzése;
• a generációs megújulás támogatása (figyelem a fiatal gazdákra);
• a vidéki térségek gazdasági élénkítése;
• az élelmiszer-minőség javítása és az egészség védelme.

Mindemellett a tagállamok még továbbra is fontosnak tartják a kis- és közepes méretű termelőüzemek támogatását, valamint azt, hogy csak azok kapjanak támogatást, akik valóban mezőgazdasági tevékenységet folytatnak.

Mivel a mezőgazdasági termelők kulcsszerepet játszanak az éghajlatváltozás kezelésében, a környezet védelmében, valamint a táj és a biodiverzitás megőrzésében, a talajok és a vizek fenntartható kezelése továbbra is az agrárpolitika központi eleme marad. A generációs megújulás támogatásával a KAP elő kívánja segíteni, hogy a mezőgazdasági termelők új nemzedéke jöjjön létre. A tagállamok különböző módszerekkel próbálják ösztönözni a fiatalokat arra, hogy agrártevékenységbe fogjanak: támogatják a generációk közötti tudás- és tapasztalat-átadást, valamint a fiatal mezőgazdasági termelők földhöz jutását.

A tudás és az innováció elengedhetetlen az intelligens, rugalmas és fenntartható mezőgazdasági ágazat létrehozásához. Az új KAP mind a kutatás, mind az innováció terén ösztönözni fogja a beruházásokat, és lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők és a vidéki közösségek számára, hogy részesüljenek az általa kínált előnyökből. Ezért kulcsfontosságú, hogy innovációs projektek induljanak, a projektek eredményeit minél szélesebb körben terjesszék. Az eredmények minél szélesebb körben való bevezetése érdekében létrehozzuk a mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszereit (Agricultural Knowledge and Innovation System: AKIS). Az AKIS-hez köthető intézkedések fő célkitűzései: a tudásáramlás javítása, valamint a kutatás és az alkalmazás közötti kapcsolat erősítése; a mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások megerősítése és az összekapcsoltságuk elősegítése az AKIS keretein belül; a tematikus és az országhatárokon átívelő interaktív fejlesztések – innováció – fokozása; a digitális átállás támogatása a mezőgazdaságban.

Az államtitkár ismertetőjében utalt arra, hogy a 2021-2027-es európai uniós költségvetés és az agráriumra vonatkozó uniós szintű jogszabályok elfogadása csúszásban van, ezért a KAP új rendszere később, legalább egy év késéssel tud elindulni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy

a 2021-es átmeneti évben, is biztosított lesz a támogatások folyamatossága a magyar mezőgazdasági termelők számára és az új Közös Agrárpolitika elkészültéig a 2014-2020-as időszak szabályozása marad érvényben.

Minderről a sajtóanyagban a szakértők részletezve azt írják: az új rendszerre való átállással kapcsolatban a legfontosabb, hogy ne maradjon ki év. Tehát ne legyen olyan időszak, amikor a támogatások „szünetelnek”. Tény, hogy az uniós szintű jogszabályok és a 2021-2027-es költségvetés elfogadását nagyban hátráltatják az ismert körülmények - új összetételű Európai Parlament és Európai Bizottság megalakulása a tavalyi évben, majd az idei Brexit.

Az eredetileg tervezett időpontra így az uniós jogszabályok biztosan nem fognak elkészülni. A Bizottság ezért olyan átmeneti szabályozási javaslatot tett le az asztalra a reformtervekkel párhuzamosan, aminek értelmében a költségvetési időszak első éve – 2021 – még bizonyosan átmeneti év lesz. Ez azt jelenti, hogy az előző (vagyis a jelenlegi, 2014-2020-as) időszak szabályozása marad érvényben további egy évig.

Amennyiben 2020-ban sikerül megállapodni a hétéves uniós költségvetésről, az – a tagországok, a Bizottság és az Európai Parlament megegyezése esetén – lehetővé teszi, hogy a KAP stratégiai tervekre vonatkozó jogszabály is megszülessen még az idei évben. A tagországok stratégiai terveiket e rendelet alapján fogják benyújtani, a jelenlegi ütemezés szerint 2021 során. A tervek elfogadása esetén azok 2022-től léphetnek életbe, addigra azonban az uniós szintű végrehajtási szabályoknak és a hazai szabályozásnak is készen kell állnia, ami további bizonytalansági tényezőket hordoz magában.

A forrásokkal kapcsolatban legalább ekkora kétségek merülnek fel. Az bizonyos, hogy Nagy-Britannia kiválásával a közösen elkölthető források szűkülni fognak. A magyar kormány és több más tagország álláspontja szerint ez nem jelentheti a Közös Agrárpolitika tagállami kereteinek csökkentését, de erről a 27 tagország vezetőinek vélhetően nem egységes az álláspontja. Ezért reális forgatókönyv, hogy az előző időszakhoz képest az agrártámogatások összege csökken, bár ezt még sok egyéb tényező is befolyásolhatja.

A bizonytalanságok ellenére Magyarország következetesen képviseli álláspontját a hivatalos tárgyalások folyamán, a hazai termelők és gazdálkodók érdekeit szem előtt tartva. A megbeszéléseken részt vevő magyar szakértők mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél kedvezőbb megállapodás szülessen.

Feldman Zsolt elmondta: ha idén az EU-nak sikerül megállapodni a hétéves költségvetéséről, az lehetővé teszi, hogy a KAP stratégiai tervekre vonatkozó jogszabály is megszülessen még az idén. A tagországok stratégiai terveiket e rendelet alapján nyújtják majd be, a jelenlegi ütemezés szerint 2021 elején.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) szinte minden szakpolitikát érint, így a magyar KAP stratégia terv tartalmának kialakítását és elfogadását is. Ez az uniós jogszabályokon túlmutatóan az Európai Bizottság által most kialakítás alatt álló, a Termőföldtől az asztalig stratégiának is meg kell majd felelnie. A bizottsági elvárások szerint a tagállamok intézkedéseinek nagyobb mértékben kell támaszkodniuk a fenntartható gyakorlatokra, a precíziós mezőgazdaságra. A magyar álláspont szerint fontos, hogy az új elvárásoknak megfelelően, az ellentételezés is megjelenjen – mondta.

A háttéranyagban minderről a szakértők azt írták, hogy  A 2019. december 11-én bemutatott Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) célja az EU társadalmi szemléletének átalakítása, valamint modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdaság kialakítása, azzal a végső céllal, hogy az EU 2050-re klíma-semleges gazdasági térséggé váljon. A zöld megállapodás szinte minden uniós szakpolitikát érint és egymással összefüggő intézkedések széles skálájára tesz javaslatot, melyek közé tartozik a KAP zöldítése, illetve a „Termőföldtől az asztalig” Stratégia megalkotása is.

A 2021–2027 közötti KAP-ra vonatkozó bizottsági javaslatok már most előírják, hogy a KAP teljes költségvetésének legalább 40 százalékával hozzá kell járulnia az éghajlat-változás elleni küzdelemhez és ehhez konkrét intézkedéseket is megfogalmaz. Tekintettel arra, hogy a KAP tárgyalások már jó ideje folyamatban vannak, lezárásuk azonban várhatóan elhúzódik, a Bizottság nem a már asztalon lévő KAP jogszabályi javaslatok megváltoztatásával tervez érvényt szerezni a zöld megállapodásban foglaltaknak, hanem a tagállamok által készítendő KAP Stratégia Terveknek ad hangsúlyos szerepet a célok megvalósításában.

A Bizottsági elvárások szerint a tagállamok intézkedéseinek nagyobb mértékben kell támaszkodniuk a fenntartható gyakorlatokra, úgymint precíziós mezőgazdaság, ökológiai gazdálkodás, agro-ökológiai rendszerek, agrár-erdészet és szigorúbb állatjóléti előírások, de megfelelő ellentételezést is kell nyújtaniuk a gazdálkodóknak a jobb környezeti és éghajlati teljesítményért, ideértve a szén talajban történő megkötését és tárolását, valamint a tápanyag-gazdálkodás javítását a vízminőség javítása és a káros anyag kibocsátás csökkentése érdekében. Továbbá tükrözniük kell többek közt a kémiai növényvédőszer-használat, a műtrágya, illetve az antibiotikum-használat csökkentésére való törekvéseiket is. Mindezek megfelelőségét a Bizottság a stratégiai tervek jóváhagyása során kívánja vizsgálni.

Az élelmiszerpolitika terén meghirdetett, várhatóan 2020 májusában megjelenő „Termőföldtől az asztalig Stratégia” is hozzá fog járulni a zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához. A stratégiának meg kell erősítenie a gazdálkodók által az éghajlatváltozás kezelése, a környezet védelme és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében tett erőfeszítéseit, ezáltal kulcsszerepet adva nekik. A stratégia továbbá hozzá kíván járulni a körforgásos gazdálkodás megvalósításához, illetve az élelmiszer-feldolgozó és kiskereskedelmi ágazat környezeti hatásainak csökkentéséhez pl. a szállítás, tárolás, csomagolás környezeti terhelésének csökkentése vagy az élelmiszer-pazarlás elleni fellépés révén. A megfogalmazott intézkedések között jogalkotási intézkedések is várhatóak főként a kémiai növényvédőszer-használat, a műtrágya, illetve az antibiotikum használat csökkentésével kapcsolatban.

Az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseihez megfogalmazott lépések logikusak és kívánatosak, azonban az egyes elemek jogi hatása kifejezetten eltérő. Éppen ezért kérdés, hogy az élelmiszerpolitika terén meghirdetett „Termőföldtől az asztalig stratégia” milyen jellegű jogi következményeket fog magával hozni. Felmerül a kérdés, hogy a Stratégia a már megfogalmazott és tárgyalás alatt lévő bizottsági KAP javaslatokon változtat-e és ha nem abban az esetben milyen eszközökkel kívánja megvalósítani a célkitűzéseit. Tisztázni szükséges tehát a KAP jogszabályi javaslatok és a Stratégia viszonyát. További kérdés, hogy a Bizottság hogyan tervezi ellenőrizni a Stratégiai Tervek Zöld Megállapodásban foglaltaknak történő megfelelését. Miután a zöld megállapodás több eleme még kidolgozás alatt áll, azok figyelembe vétele a már kidolgozás alatt álló tagállami Stratégiai Tervekben nehézségekbe ütközhet.

Juhász Anikó, a szaktárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár az elhangzottakhoz hozzátette: a stratégiai terv elkészítéséhez nagyon komoly előkészítő munkára van szükség. Első szakasza a helyzetelemzés elkészítése, amely a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) segítségével már megtörtént. Az idei év feladata a terv további elemeinek elkészítése, amit társadalmi vitára bocsátanak.

Az Agro Napló kérdésére Feldman Zsolt kifejlette: azt, hogy végül is mekkora forrás áll majd a magyar agrárium rendelkezésére az új uniós költségvetési ciklusban csak a költségvetés jóváhagyását követően lehet biztosan tudni. Minden más addig spekuláció.

Juhász Anikó mindezt azzal egészítette ki, hogy Magyarország felkészült a szóban forgó üggyel kapcsolatos tárgyalásokra, amit az is alátámaszt, hogy hazánknak van egy, most kifejlesztett KAP-kalkulátora. Ez az IT-alkalmazás – amit az AM és az AKI szakemberei közösen fejlesztettek ki – a rendelkezésre álló információk alapján országos és menyei szinten is tudja modellezni, hogy az egyes intézkedéseknek milyen hatása van a magyar pozíció – a forráselosztás – alakulására.