A közlés szerint a NAK kiemelt feladatának tekinti az öntözés fejlesztését, a hatékony vízgazdálkodás feltételeinek széleskörű megismertetését a gazdálkodókkal. Ennek érdekében több lépést tett és tesz is a kormányzattal együtt. A korábbi, az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat alapján 2018-ban a köztestület mintegy negyvenezer gazdálkodó körében, 1,2 millió hektáron felmérte a vízigényeket a vízgyűjtő rendszerekben rendelkezésre álló vízkészletekhez, valamint az öntözéses gazdálkodás lehetséges területeihez igazodóan, ahol közel 400 ezer hektáron jeleztek a gazdálkodók új igényt az öntözésre.
Ezzel összhangban még tavaly a kormány tíz évre szóló öntözésfejlesztési program indításáról döntött, amihez 2020 és 2030 között összesen 170 milliárd forint forrást rendelt. A 17 milliárd forintos éves keret elsősorban a vízkínálat fejlesztését támogatja, annak érdekében, hogy a csatornák víz szállítására alkalmas állapotba kerüljenek ott, ahol valós öntözési igények vannak. Reális cél, hogy 2024-ig mintegy 100 ezer hektárral bővüljön, azaz megkétszereződjön az öntözhető terület nagysága. Szintén egy tavalyi kormányzati döntés értelmében a termelői vízkereslet fejlesztése, az öntözéses gazdálkodás elterjesztése, valamint szakmai és jogi támogatása a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) ügygondnoksága alatt lévő öntözési igazgatási szerv hatáskörébe tartozik. A gazdálkodók érdekét szolgálta az is, hogy az agrárkamara közreműködésével elindult a díjmentes aszálymonitoring-hálózat, illetve, hogy március 1-től október 31-ig terjesztették ki az öntözési idényt.
Mindemellett az Országgyűlés a múlt év végén megalkotta a természeti erőforrások megóvása, a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének erősítése, az öntözéses gazdálkodás elterjesztése, valamint az öntözési közösségek kialakítása érdekében az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényt, amely idén január elsejétől hatályos.
Az öntözés és a vízgazdálkodás jogszabályainak előkészítése mellett az agrárkamara a gyakorlati ismeretek átadásával is segíteni kívánja tagjait, ezért március 4-12. között az országban négy helyszínen (Győr, Kiskunfélegyháza, Szarvas és Hajdúszoboszló) rendezi meg a „NAKPRAKTIKUM – Vízgazdálkodjunk okosan” című rendezvénysorozatot. A programokról részletesen a NAK honlapján lehet tájékozódni.
Az eseményeken a szakértők részletes tájékoztatást adnak a törvényi változásokról, illetve arról, hogy mindezek milyen hatással lehetnek a gazdálkodók napi tevékenységére. Továbbá kitérnek a talajok vízgazdálkodási jellemzőire, a vízmegőrző agrotechnikákra, a lehetséges öntözési módokra. A cél ugyanis az, hogy az ismeretek, információk birtokában a gazdák folyamatosan karbantarthassák a talajt, javíthassák annak termőképességét, megóvhassák azt a belvíztől és/vagy az aszálytól – amelyek nemcsak környezet- és talajvédelmi szempontból, hanem a gazdaságosság miatt is fontosak – tartalmazza az összegzés.
