Agro Napló • 2020. március 4. 11:00
A Vidékfejlesztési programon belül a korábban becsültnél jóval kevesebb projekt hiúsult meg; a nyertes kérelmek alig hat százalékáról mondtak le a gazdálkodók eddig – írja a Magyar Nemzet szerdai számában.
Bár néhány hónapja még sokan attól tartottak, hogy a vidékfejlesztési pályázatok kiírása és az értékelés közt eltelt időben megnövekedett költségek miatt a nyertes pályázók tömegével mondanak le a tervezett beruházásokról, ma már úgy tűnik, hogy a vártnál jóval kevesebb projekt hiúsult meg.
Nagy István agrárminiszter képviselői kérdésre adott írásbeli válasza szerint a beruházási típusú pályázatokon nyertesnek hirdetett több mint nyolcezer kérelem közül összesen 470-ről mondtak le az érintett gazdálkodók. A 12, illetve 24 hónapos megvalósítási időszakban sem kifizetési, sem kimentési, sem határidő-hosszabbítási kérelemmel nem érintett pályázatok aránya a miniszter által közölt táblázat szerint hat százalékra tehető, az így visszahulló támogatás összege 21,8 milliárd forint.
Legtöbben a kertészeti gépbeszerzési támogatásról mondtak le, a visszaadott kérelmek száma megközelíti a kétszázat, míg az elnyert támogatások értékét tekintve a mezőgazdasági termékek feldolgozását segítő pályázatok hiúsulnak meg a legnagyobb számban. A visszahulló forrás ez utóbbi kiírás esetén meghaladja a tízmilliárd forintot. Az állattartó telepek korszerűsítését célzó felhívásnál a meg nem valósuló projektek aránya ágazatonként 4, illetve 12 százalék között mozgott, leginkább a szarvasmarhatartók ragaszkodtak az elnyert támogatás felhasználásához, az 567 nyertes projekt közül csupán huszonhárom megvalósítása hiúsult meg. Az ültetvénytelepítésről is kevesen mondtak le, a 426 nyertes projekt közül csupán hat nem valósul meg, ami alig 1,4 százalékos visszamondási aránynak felel meg.
A különböző európai uniós beruházási felhívások kapcsán egyébként az az általános tapasztalat, hogy a nyertes pályázatok 10-15 százaléka nem valósul meg. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár lapunknak korábban elmondta: a tárca az elmúlt hónapokon azon dolgozott, hogy a lehető legtöbb mezőgazdasági és élelmiszeripari projekt kapcsán segítséget nyújtson a megnövekedett költségek, illetve az építőipari kapacitások hiánya miatt bajba jutott pályázóknak. Éppen ezért a már érdemben előrehaladott beruházásoknál lehetőséget adtak a 24 hónapos megvalósítási határidő meghosszabbítására, a költségek növekedése miatt pedig a műszaki tartalom módosítását is kezdeményezhetik a nyertesek. Az elmúlt időszakban hozott áthidaló megoldásoknak köszönhetően sikerült jelentősen csökkenteni a meghiúsuló projektek számát, így a visszahulló források mértéke is kisebb lesz.