Gyuricza Csaba nem áltatta a résztvevőket: az juthat forráshoz, aki fejleszt, és ezt lehetőleg iparágon kívüli résztvevőkkel közösen teszi.

A fejlesztési kényszernek három oka van a főigazgató szerint – tette közzé a NAIK az Agrárszektort  idézve -, mégpedig: a gazdasági versenyben maradás; az élelmiszer- és élelmezésbiztonság szigorodó követelményei, valamint a fokozódó környezeti és klimatikus kihívások.

Alapelvárás ugyanis az, hogy nencsak versenyképesnek, hanem fenntarthatónak is kell maradnia a termelésnek - hangzott el a konferencián. A fenntarthatóságnak gazdaságilag, környezeti és társadalmi szempontból is meg kell valósulnia. A támogatáspolitika azonban e három pillér egyensúlyát megbontani látszik, és a gazdasági szempontok érzékelhetően háttérbe szorulnak – jegyezte meg a főigazgató, hozzátéve: különösen sérelmes lehet az agrárium számára, hogy a klímaváltozás teljes súlyát többen az agrárágazatra kívánják hárítni  a társadalomból.

„Van törlesztendőnk a fenntarthatóság terén, ami lemérhető azon is, hogy mennyire kiszolgáltatottak vagyunk a támogatásoknak. Azonban jók az agroökológiai adottságaink, tudnunk kellene élni velük. Ha megnézzük, hogy az unió régi tagországai hogyan tudnak magasabb hozzáadott értéket előteremteni egységnyi területen, akkor   azt látjuk, hogy ezt intenzívebb termeléssel, sok inputanyaggal érik el, és folyamatosan emelik a technikai színvonalat.

Diverzifikált a gazdaságok termelési profilja és termelői tulajdonban vannak a feldolgozók. Ne feledjük, hogy fizetőképesebb a vásárló is" – sorolta Gyuricza Csaba azokat a vonásokat, amelyekben a nyugati országokhoz mérten elmaradásban vagyunk.

2020 után a digitalizáció, a tudásátadás, a környezetvédelem és az élelmiszerbiztonság kerül az unió közös agrárpolitikájának (KAP) középpontjába. Az innováció minden téren erősödni fog, és elsősorban a környezeti célok elérését fogja szolgálni.

Mindehhez szükség lesz a kutatás-fejlesztés erőteljesebb támogatására és az innovatív beruházások ösztönzésére is. Ma Magyarország a GDP 1,5 százalékát fordítja kutatásra, agrár-élelmiszeripari beruházásra pedig az 5 százalékát.

Eközben az ágazat a magyar GDP 13-15 százalékát adja, ilyen arányban lenne szükség az innovációs beruházásokra is – vélekedett a NAIK főigazgatója. Felhívta a figyelmet: az új KAP elsősorban az együttműködésen alapuló innovációkra ad majd sok forrást, pedig hazánk éppen ezen a téren küzd kihívásokkal – mutatott rá Gyuricza Csaba.