Heti fókusz: Kihagyhatatlan lépések a napraforgó tápanyagellátásában

Kihagyhatatlan lépések a napraforgó tápanyagellátásában

A válaszokért kattintson:

Andrei Buznea (Borealis L.A.T) 

A mezőgazdasági termelésben a napraforgó csíkos és fekete magvú fajtái fordulnak elő. A csíkos magvú fajtákat étkezési célra és madáreleségként termesztik, míg a fekete magvú fajták magjából nyerik a napraforgó olajat.

A napraforgó kedveli a megfelelő tápanyag-ellátottságú és jó víztartó képességgel rendelkező, közepesen agyagos talajokat. Ezenfelül jól megél a homokos, löszös és kavicsos talajokon is – ebben az esetben nagy jelentősége van az elegendő mennyiségű csapadéknak. Főgyökere akár több méter mélyre behatolhat a talajba, és képes onnan hasznosítani a tápanyagokat és a vizet. Ezért a napraforgó gyakran kimeríti a talaj tápanyagkészleteit, ezért talajzsaroló növénynek is szokták nevezni.

Mint minden olajnövény, a napraforgó a nitrogén mellett megfelelő mennyiségű foszfort, káliumot és ként is igényel. A foszfor nemcsak a növekedésben játszik szerepet, hanem a szemekbe is beépül, és kiemelt funkciója van az energiaháztartásban, valamint az olaj előállításában. A napraforgó megfelelő vízháztartásának fenntartásához és az asszimilált tápanyagok termésbe történő beépítéséhez káliumra is szükség van.

Amennyiben csak a terméssel kivont kálium-mennyiséget pótoljuk műtrágyázással a megelőző ősz folyamán, akkor kálium-klorid tartalmú műtrágya is használható. Ennél nagyobb mennyiség, illetve tavaszi kijuttatás esetén a káliumot szulfát formájában tartalmazó műtrágyák egyértelműen előnyösebbek, mivel a magas kloridtartalom negatívan befolyásolja a magok olajtartalmát. A kálium-szulfát tartalmú NPK-műtrágyákkal végzett trágyázás fedezi a napraforgó 30-40 kg S/ha (75-100 kg SO3) kénszükségletét is. A napraforgónak megfelelő mennyiségű bórra is szüksége van a korai fejlődési szakaszban. A bórtartalmú komplex műtrágyák mellett bórtartalmú levéltrágyákat is érdemes használni.

Mit érdemes még figyelembe venni?

• A napraforgó a csillagbimbós állapotig veszi fel az igényelt tápanyagok többségét. Ezután a legtöbb tápanyag csak átrendeződik a növényen belül, illetve a vízfelvétel folyamán kerül felhasználásra, mint a kálium.
• A napraforgó termesztése során az igényelt nitrogénmennyiség teljes egészét vetés előtt szokás kijuttatni. A növekedés első szakaszában lép fel nagy tápanyagigény, ezért nincs jelentősége a megosztott kijuttatásnak.
• A megfelelő terméshozam a körülbelül 6-7 növény/m²-es optimális növénysűrűség, és az ennek megfelelően erős, stabil, egészséges szár és levélfelület függvénye. Ehhez 50-65 kg/hektár nitrogénmennyiség általában elegendő. A magasabb nitrogénadag rontja az eltarthatóságot és növeli a gombafertőzésekre való hajlamot. A dús gyökérrendszer képes hatalmas mennyiségű tápanyagot felvenni, különösen a humuszban gazdag talajokon. A fajlagos tápanyagigényhez képest jelentősen csökkentett mértékben kell műtrágyázni, hogy elkerüljük a fentebb említett káros következményeket.

A meszezést is legjobb ősszel vagy kora tavasszal végezni. 1500 kg CaO/ha kijuttatása javasolt általában (a legjobb kalcium-karbonát formájában), de ezt a mennyiséget nem szabad túllépni, különben a talajban lekötődik a bór.

A 2018-as szántóföldi kísérleteink eredményei is jól tükrözik a vetés előtt adott NPK fontosságát – a csak nitrogénnel történő trágyázáshoz képest a termés 300-350 kilogrammal nőtt hektáronként, miközben az NPK- műtrágya kijuttatással csökkentettük a napraforgó talajzsaroló hatásának mértékét is.

Összefoglalva:

• A kijuttatás időpontját és mennyiségét a “Helyes Gazdasági Gyakorlat” irányelveinek és a hatályos rendeleteknek megfelelően kell megállapítani.
• A napraforgónak koncentrált formában van szüksége a tápanyagokra a növekedési szakasz elején, ezért a vetés előtti műtrágyázás az optimális.
• A tápanyagok teljes mennyiségét ki lehet adni egy adagban.
• Jól alkalmazhatók a kéntartalmú nitrogénműtrágyák (mint pl. a VARIO 23 N+30SO3) és a mészammon-salétrom (NAC 27 N). A napraforgó termesztéséhez a leginkább ajánlottak a kiegyensúlyozott tápanyag-arányú NPK-műtrágyák: COMPLEX 15/15/15 +7SO3+Zn, COMPLEX 14/10/20+10SO3) illetve a csökkentett kloridtartalmú műtrágyák (mint pl. COMPLEX SOP 12/12/17 +2MgO+12SO₃+B+Zn).
• Közepes vagy annál jobb kálium-ellátottságú talajokon használhatók az NP-műtrágyák is (mint pl. COMPLEX 20/20 +7SO3+Zn)
• A napraforgó olajnövény, a bórellátásra különös figyelmet kell fordítani. 

További információ:
www.borealis-lat.com

Forrai Dusán (Fitohorm Kft.) 

A napraforgó kezdeti tápanyagellátásának különösen nagy szerepe van a későbbi termésmennyiség alakulásában. Ha a napraforgónövény a fejlődés első időszakában valamilyen sokkot kap, akkor az szinte végzetes és visszafordíthatatlan termésveszteséggel jár. Erre jó példa volt a 2018-es év, hiszen június közepéig vízhiányban szenvedtek a növények. Ahol az állomány a fejlődésben előre járt, ott hiába érkezett meg a csapadék, a termésmennyiség elmaradt a várttól, sok volt a léha kaszat. A tápanyagok jelentős része csillagbimbós állapotig kerülnek a növénybe, a későbbiekben elsősorban áthelyeződnek, hígulnak a különböző növényi részekben. Ennek köszönhető, hogy a napraforgó igen érzékeny a kezdeti jó tápanyagellátásra.

A starter trágyák a kezdeti fejlődéshez nélkülözhetetlen foszfor ellátásra alapoznak. A foszfor a képződő sejtek nélkülözhetetlen építőköve. A foszfor olyan alapanyagok szerkezeti eleme, amelyek elsődlegesen meghatározzák a sejtek közötti genetikai információk közvetítését, befolyásolják a növények hibátlan fejlődését.

A Fitohorm Turbo Start lombtrágyája segíti a növény kezdeti fejlődését!

• A benne szereplő elemek alapvetően meghatározza a növényen belüli energia szállítását.
• Erősítik a generatív szervek (gyökér, virágrészek) tökéletes kifejlődését.
• A foszfor ellátás hatására csökkentik a környezeti stresszekkel szembeni érzékenységet (vízhiány/aszály, hidegtalaj, -levegő).

Lehetőségünk van befolyásolni magas foszfortartalmú mikrogranulátum starter műtrágyákkal, illetve a hasonló összetételű folyékony levéltrágyák okszerű használatával. A napraforgó és a talaj között az elsődleges kapcsolat a gyökérrendszer közvetítésével valósul meg. Ezt a folyamatot egyrészt a gyökérrendszer fejlettsége, tömege, a gyökérzet hossza, abszorbciós felülete határozza meg, míg a másik oldalnál a gyökér mindenkori anyagcsere aktivitása döntő jelentőségű. A napraforgó a felvehető tápanyagok és a hasznosítható víz utolsó grammját is felveszi a talajból. Ez az agresszív tápanyag és vízfelvétel úgy történik, hogy nem a víz áramlik a gyökérzethez, hanem a gyökerek törekednek a nedvesebb talajrétegekbe. A napraforgó gyökérrendszere a talajszemcsék felületéről szinte teljes egészében felveszi a vizet és az abban oldható tápanyagokat.

Az agresszív gyökértömeg kialakításához jelentős mennyiségű energiát igényel a növény, amit a fotoszintetikus rendszeren keresztül nyer. A fotoszintézis folyamatában a klorofill központi atomja a magnézium, mely főként az energia átvivő és energiát átalakító reakciókban működik közre. Döntően kihat a növény anyagcseréjére, áttételesen befolyásolja az aktív tápanyagfelvételt.

Cégünk javaslata a Fitohorm Turbo Magnézium!

• Fokozza a növény anyagcserékét, ezzel segíti annak optimális fejlődését.
• Erősíti a gyökeresedést és a magon belül a csíra egészséges fejlődését.
• Növeli a fotoszintézis aktivitását.

A magnéziummal és foszforral jól ellátott növény több gyökérexudátumot (pl. cukrokat, aminosavakat) bocsát a rizoszférába (gyökérzónába). A talajba jutó cukrok és egyéb anyagok stimulálják a talaj hasznos mikrobapopulációját. Ennek során javul a talaj tápanyagfeltáró képessége, valamint a mikrobák által termelt előnyös anyagok hatására tovább erősödik a növény betegségekkel szembeni ellenállósága is.

A talaj tápanyag szolgáltató képessége gyakran gátolt. Ennek köszönhetően a napraforgó növény kezdeti fejlődése akadozhat, ezáltal a genetikai terméspotenciálból, már a fejlődés első időszakában jelentős mennyiséget elveszítünk. Ezért a napraforgónál különösen nagy jelentősége van a lombtrágyázásnak. A lombon keresztül kijuttatott foszfor és kelatizált magnézium drámai változást hoznak a napraforgó kezdeti fejlődésében. Azonnali kettős hatást érhetünk el, hiszen a kijuttatás időszakában optimális vagy extra tápanyagellátásban részesítjük a növényt, ennek hatására tovább erősödik a gyökér tápanyagfeltáró képessége. A mai hibridek magas terméspotenciálja megtervezett célzott kezelések nélkül nehezen kihasználhatók, de a kezelésekre nagyon jól, magasabb hozamokkal reagálnak. Lombtrágyák starter kezelésének hatalmas előnye, hogy növényvédelmi munkákkal egy menetben elvégezhető, így azok felhasználásának költsége elenyésző összegű, főleg ha figyelembe vesszük a hozamnövekedésből származó plusz jövedelmet.

További információ:
www.fitohorm.hu

Gyuris Kálmán (Yara Hungária Kft.)  

A szántóföldi növénytermesztés sikernövénye az elmúlt években egyértelműen a napraforgó volt. Megbízhatóan hozza a 3 tonna feletti terméseket, a kicsit is jobb körülményeket biztosító termelőknél ez a 3,5-4,0 t/ha között van inkább. Természetesen ez nem csak a kiváló hibrideket, hatékony növényvédelmet, hanem intenzív tápanyag-utánpótlást is jelent.

A következő főbb szempontokat kell figyelembe venni napraforgó termesztésekor:

• Kiváló tápanyagreakcióval rendelkezik (hasonlóan az egyéb olajos növényekhez)
• Nagyon fontos az NPK arány (óvakodjunk a túlzott N adagoktól)
• Maximálisan meghálálja a foszfor és kálium alaptrágyát (fokozott figyelem a foszforra)
• Mezoelemek mindegyike termés limitáló (magnézium, kén, kalcium)
• Mikroelemek közül a bór, molibdén, mangán a kulcselemek

Ezeknek a gondolatoknak a jegyében az alaptrágyázás esetén a következőkre kell figyelni: A csökkenő nitrogén dózisok mellett emelkedő foszfor és kálium ellátottságot kell biztosítani. A relatíve magasabb káliumigény mellett a foszforellátottság is hasonló jelentőséggel bír, a következők miatt: A növény életében a foszfor biztosítása a vegetáció teljes időszakában szükséges a gyökérképződéstől a szemtelítődésig, illetve a talajok gyengébb foszfor ellátottságát is figyelembe véve tesszük meg javaslatunkat. Első helyen és egyértelműen a YaraMila 8-24-24 használata javasolt technológiától függően teljes felületre 300 -350 kg/ha dózisban, vagy vetéssel egy menetben 150-200 kg/ha dózisban.

Az alaptrágyázáskor kijuttatott alacsony nitrogéntartalmú NPK műtrágyák nitrogén kiegészítésénél egy visszafogott NPK arány (1:1:1, lazább talajon 1,5:1:1) kialakítása a cél. Ennek függvényében fejtrágyázáskor egyrészt figyelni kell a nitrogén összmennyiségére, ami ne legyen több 70-90 kg/ha-nál. Ezt YaraBela Sulfan kénes nitrogén alkalmazásával oldjuk meg.

A következő, az intenzív termesztéshez köthető technológiai javaslat a lombtrágyázásnál jelentkezik. Ebben az esetben a technológia részét képező növényspecifikus termék, a YaraVita Brassitrel Pro használata javasolt 3 l/ha dózisban az első fungicides kezeléssel kijuttatva. A napraforgó fokozott bórigényét figyelembe véve az előzőekben kiadott 200 g/ha bór mellett szükséges és elégséges 1,5-2 l/ha YaraVita Bortrac alkalmazása. Ezt lehetőség szerint csillagbimbós állapot környékén juttassuk ki, így tudjuk folyamatosan a legmagasabb szinten tartani a bórtartalmat a növényben.

A lombtrágyázási kísérleteinkben két év összevont eredményein keresztül mutatjuk be, a kezelések hatékonyságát, sikerét.

Minden ezzel kapcsolatos információ megtalálható www.yara.hu honlapunkon, de szívesen ad felvilágosítást a Yara Hungária szaktanácsadó csapata is.