Agro Napló • 2020. március 23. 09:48
Magyarország agrár- és élelmiszergazdasága a jogi háttér tekintetében is fel van készülve egy világjárványra, így a koronavírusra is – szögezi le a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara legfrissebb a koronavírus-járvány ágazati hatásait vizsgáló összegzése.
A 2012. évi CLXVI. törvény, ami „a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről” intézkedik, határozza meg, hogy a folyamatos élelmiszer-ellátást biztosítani kell. Ehhez szükséges a stratégiailag fontos élelmiszergyártó vállaltok folyamatos működtetésének biztosítása.
A 2012. évi CLXVI. törvényhez tartozik a 65/2013-as végrehajtási rendelet, amely általánosan fogalmazza meg a létfontosságú rendszerek, és létesítmények azonosítását. Agrárszempontból az 540/2013-as végrehajtási rendelet szabályozza, hogy mely élelmiszeripari vállalatok minősülhetnek kulcsfontosságúnak. Így a húsokat, gabonát, tejet, zöldséget, gyümölcsöket feldolgozó cégek közül is csak egy bizonyos méretet elérők kérhetik ezt.
Mely üzemeket lehet a létfontosságú üzemek közé sorolni? Az emlősöket – így például a sertéseket, szarvasmarhákat vagy juhokat – vágó üzemeknél a létfontosságú státusz eléréséhez legalább napi 450 számosállat-egységnek megfelelő állat feldolgozását írják elő. A baromfiiparban a cégek vágókapacitásának madárfajtánként eltérő minimum szintet kell elérni: így naponta minimum 50 ezer broilercsirke vagy 7 ezer pulyka vagy 4 ezer víziszárnyas levágása a megkívánt célérték. Feldolgozott hústermékek gyártása esetében legalább napi 150 tonna, míg tejtermékek esetében 100 tonna az elérni kívánt limit.
A növényi és sütőipari termékekkel foglalkozó cégek célértéke az előző évi értékek alapján van meghatározva: zöldség- és gyümölcsfeldolgozásnál az 50 ezer tonnát, malomipari tevékenységnél a 60 ezer tonnát, a sütőiparban a 100 ezer tonnát kell elérnie az előző évi termelési átlagnak. Az élelmiszer-elosztásnál az a cég kerülhet be a létfontosságú cégek listájába, amely az előző évében minimum 40 milliárd forintos nettó árbevételt bonyolít le és legalább 75 kereskedelmi létesítménnyel van kapcsolatban. Szintén a létfontosságú kategóriába sorolják a napi 10 ezer adagnál több ételt készítő főzőkonyhákat, illetve azokat a konyhákat, amelyek kijelölt kórházak élelmezésében játszanak kulcsszerepet.
Hogyan lehet egy vállalkozás az állam számára létfontosságú? Az Agrárminisztérium (AM) élelmiszergazdasági és minőségpolitikai főosztálya az alábbi útmutatót adta: „létfontosságú létesítmények közé azon cégek kerülnek, amelyek – mindamellett, hogy megfelelnek a fent leírt kapacitási kritériumoknak – jelentkeznek is ehhez. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény ágazati végrehajtására kiadott – a létfontosságú agrárgazdasági rendszerelemek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről – 540/2013. (XII. 30.) kormány rendelet értelmében az alábbiak szerint küldhető az azonosítási jelentés:
Ezek megküldése után a Nébih megteszi a szükséges lépéseket, ami egy folyamat kezdete.
Mivel jár, ha egy cég eléri a megkívánt paramétereket és vállalja, hogy létfontosságú vállalat lesz? „Békeidőben” az élelmiszerüzemnek több és szigorúbb ellenőrzésnek kell megfelelnie. Vészhelyzetben, ha a kormány veszélyeztetettnek látja az ország élelmiszer-ellátását, akkor létfontosságú üzem esetében közbeavatkozik, és nem hagyja annak leállását. Ezt akármekkora áron elérve. Innentől kezdve nem a vállalat profitnyeresége, hanem az ország zavartalan élelmiszer-ellátása lesz az elsődleges cél – olvasható az összefoglalóban.