Az Országos Magyar Vadászkamara a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői információi alapján a honlapján közzétett elemzésében kitért arra, hogy a vadásztársaságok legtöbbjénél a külföldiek bérvadászatából – őz, szarvas, vaddisznó – származó jövedelem adja az éves bevétel jelentős részét, a kiesés semmivel sem lesz teljes mértékben pótolható, így komoly likviditási problémák lehetnek. Az őzbakszezon április 15-én indulna, de a meglévő szerződéseket a külföldi szervezőirodák sok esetben már most visszamondják a koronavírus-járvány miatt.     

Különösen az alföldi vadásztársaságoknál jelenthet óriási problémát, ahol ez az egyetlen jelentős vadászati bevételi forrás. Ráadásul az elmaradó vendégvadászok miatt a csökken a számukra turisztikai szolgáltatást nyújtó falusi vendégházak bevétele is. A kamara szerint átmenetileg minden olyan hatósági, felügyeleti intézkedést, amely tovább ronthatja a vadászatra jogosultak működési biztonságát, – például a vadvédelmi bírságot, vadkárt, illetéket – minimálisra kell visszaszorítani. Úgy fogalmaznak, kiemelten kell most segíteni az ágazat szereplőit, hogy a hazai vadászati világkiállítás idejére, 2021 őszére rendezett viszonyok jöhessenek létre, a hazai vadgazdálkodási ágazat stabilan működhessen.

Hrabovszki János, a Békés Megyei Vadászkamara elnöke szerint a megyében lévő 85 vadászati egység éves árbevételének 35-40 százalékától, mintegy 500-600 millió forinttól biztosan elesik idén a koronavírus miatt. Az április 15-én induló őzbakvadászatra jellemzően olasz, szlovák, osztrák, német és dán vendégvadászok  érkeznek, idén előzetesen az arab országokból is bejelentkeztek, akik a határok lezárása miatt nem fognak megérkezni. A vendéglátóipari egységek leállása miatt a vadhús értékesítés is lényegében leállt – tette hozzá. Közölte, július végén, augusztus elején, az őzüzekedés idején egy hétig, tíz napig még lehet őzbakot vadászni, ha addigra rendeződik a helyzet, némileg javulhatnak a társaságok kilátásai. Ahogyan a szeptemberben induló őzsuta vadásztatás is (az árbevétel körülbelül 15 százalékát adja) jelenthet még bevételt a globális járványhelyzet javulása esetén. Az árbevétel (az országos vadászati adattár szerint Békés megyében 2018-2019-ben 1 milliárd 862 millió forint volt) körülbelül 30 százalékát a mezei nyúl adja, ám a 85 helyi társaságból mindössze 20-nak van mezei nyula, annyira lecsökkent az állomány. Itt az a kérdés, hogy a fő felvevő olasz és francia piac ősszel keresi-e majd a magyar mezei nyulat. Ha nem, az további árbevétel kiesést jelent majd – mondta Hrabovszki János.

A Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. február végén befejeződött 2019/20-as vadászati szezonjában még nem mutatkozott a koronavírus-járvány hatása a vadgazdálkodási ágazatra – mondta Szalacsi Árpád vezérigazgató. Megjegyezte, a társaság mind az öt vadászterülete érintett az afrikai sertéspestisben (ASP), az emiatt lemondott vadászatokat részben más vendégkörrel pótolta a Nyírerdő Zrt. A koronavírus okozta járványhelyzetnek egyelőre egyedül az április-májusi időszakban lekötött őzbak vadászatokra lehet hatása, de szakemberek remélik, hogy az augusztusi őzbak-szezonra kedvezően változik a járványhelyzet és a vadászatok rendben lezajlanak.