Neves élelmiszerbiztonsági szervezetek, mint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority, EFSA) továbbra is azt hangsúlyozzák, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a COVID-19 élelmiszerekkel terjedne, azonban a termékek biztonságosságát ennek ellenére is biztosítani kell. A rokon koronavírusok − mint például a közel-keleti légúti koronavírus (MERS-CoV) − korábbi esetei nem igazolták az élelmiszerekkel történő terjedést, így erősen valószínűsíthető, hogy a COVID-19 is hasonlósan viselkedik. Ennek ellenére természetes a gyártó létesítmények, illetve minden élelmiszerrel érintkező láncszereplő elővigyázatossági higiéniai gyakorlata a kockázat minimalizálása érdekében.

A világ minden tájáról lehet olyan fotókat látni, amelyek az üzletek üres polcait örökítik meg. Ennek egyik oka, hogy a kereskedők nem tartanak akkora raktárkészletet, hogy a gigantikusan megnövekedett keresletre rögtön reagálni tudjanak, illetve kialakult rutinjuk alapján a napi szállítás segít garantálni a friss élelmiszerek folyamatos ellátottságát. A kereskedelem és az ipar közös gyors reakcióját sürgeti az a tény is, hogy a fogyasztók az eddigi trendinek számító friss és minimálisan feldolgozott élelmiszerek helyett a hosszan eltartható, előrecsomagolt élelmiszereket keresik. Mindemellett a szállításban tapasztalható gondokat a határátlépések, illetve a sofőrök korlátozott rendelkezésre állása is nehezíti. Kínában, ahol tavaly decemberben azonosították a vírust, a jelenlegi nullához közelítő új esetek megjelenése mellett az elmúlt hetekben újra megkezdődött a termelés, azonban a sofőrök hiánya miatt egyelőre csupán 50-75 százalékos kapacitással dolgoznak.

Az átláthatóság, az integritás és a bizalom elengedhetetlen ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetben a fogyasztók megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszerhez jussanak. Ezek megvalósulásához azonban kulcsfontosságú a közös érdekeket szem előtt tartó konszenzus és együttműködések előtérbe helyezése – olvasható a NAK összefoglalójában.