Levéltrágyázás az idei évjárat figyelembevételével, avagy valóban más ez az évjárat?

A válaszokért kattintson:

Tóth Milena (Yara Hungária Kft.)  

A szerketőség által felvetett témára kétfajta válasz is igaz lehet. Ha az elmúlt 30-50 évet nézzük, akkor valóban nagyon eltérő az évjárat, mert ilyen száraz tél után ilyen csapadékos március, majd ilyen kemény fagyok az elmúlt napokban valóban rendkívüliek. Ha az elmúlt 3-5 évet nézzük, akkor semmin se csodálkozzunk, mert ahogy szokták mondani, „teljesen megbolondult az időjárás”, nincs már évjárat, csak adott helyzet, amire gyorsan és hatékonyan reagálni kell.

Milyen helyzetekkel találkozik most a termelő, illetve milyen problémákra kell jó megoldást keresni?

• Jól fejlett erős állomány, intenzív növekedés.
• Átlagos, vagy gyengébb állomány, amelyet még a fagy is sújtott.
• Rendelkezésre áll növényanalízis, mely alapján konkrét információk vannak.
• Tavaszi vetés, hideg talaj, gátolt foszfor felvétel.

Legegyszerűbb a válasz az elsőre, mert itt használhatók a jól bevált, magas hatóanyag-tartalmú növényspecifikus Yara termékek a normál (3-4 l/a) dózissal (lásd: YaraVita Gramitrel, YaraVita Brassitrel Pro) a további fejlődéshez szükséges legfontosabb mezo-és mikroelem biztosítása érdekében. Természetesen a későbbiekben a YaraVita Bortrac 1,5–2 l/ha mennyiségben mindenképpen ajánlott.

A második esetben mindenképp egy „univerzálisabb” megoldás szükséges, ahol NPK és mikroelem is részét képezi a kezelésnek. Ilyenkor a YaraVita Universal Bio használata lehet a célszerű, legalább 5 l/ha dózisban. Az állomány állapotától függően megfontolandó, hogy kalászos esetében egy csökkentett dózisú (1,5-2 l/ha) YaraVita Gramitrellel, vagy repcénél Brassitrel Pro-val kiegészítsük-e, illetve, ha van rá lehetőség és a növényzet regenerálódása is megtörtént, akkor 10-14 nap után ismételt kezelést végezzünk csak a növényspecifikus lombtrágyával, de akkor már normál dózisban.

Abban az esetben, ha naprakész növényvizsgálati eredményünk van, akkor értelemszerűen azt kell figyelembe venni, az alapján kell keresni a megoldást. Az elmúlt időszakban a hozzánk beérkezett minták, eredmények, információk alapján a legtöbb esetben mangán, cink, réz, magnézium valamelyikének hiányával találkoztunk. Ezeknek a kezelésére gabonákban – nem véletlen! - a YaraVita Gramitrel tökéletesen alkalmas. A növényanalizísek ezenkívül még két elem hiányát mutatták ki több alkalommal. Az egyik a bór, melynek pótlása, biztosítása az olajos növények esetében kezd a technológia részévé válni, inkábbb kalászosok esetében meglepő a hiánya. Itt a szükséges mennyiség biztosítása lényegesen könnyebbb, 1 l/ha mennyiségben kijuttatva a YaraVita Bortrac-ot bőven fedezi a búza igényét. A másik elem a kálcium; ilyenkor vagy YaraVita Brassitrel Pro alkalmazása lehetséges, (Gramitrel + Brassitrel 2-2 l/ha), vagy önálló kalcium kijuttatása (YaraVita Stopit 3-5 l/ha).

A negyedik eset, amiről szót kell ejteni: a hideg talajok és a foszforfelvétel kérdése. Ez minden tavasszal probléma, ciklikusan többször is visszaköszönő téma. Ekkor javasoljuk a YaraVita KombiPhos alklamazásást, amely nagyon magas foszfortartalma mellett káliumot, cinket, mangánt, magnéziumot is tartalmaz. Érdemes ezt a terméket nagyobb figyelembe részesíteni!

Nem tudjuk milyen kihívások előtt állnak még növényeink, jöhet még hideg, aszály vagy forróság is. Egy biztos, a jól fejlett, tápanyaggal optimálisan ellátott, egészséges növényzet jobban ellenáll a szélsőséges időjárási helyzeteknek. Ehhez nyújt szakértő segítséget minőségi lombtrágyáival a Yara.

További információ:
www.yara.hu

Forrai Dusán (Fitohorm Kft.)

Az idei évjáratot eddig nem tekintjük extrémnek, vagy különlegesnek az elmúlt évekhez képest, éppen ezért lombtrágyázás témakörben inkább a hiánytünetek felismerésének fontosságára fokuszálnék.

Időszakonként a talajon keresztüli tápanyagfelvétel gyakran gátolt, ami azért probléma, mert az esetek többségében ez éppen valamilyen fontos élettani szakaszban történik meg (gyökeresedés, bokrosodás, virágzás, termésnevelés). Az ezekben az időszakokban kialakult rossz ellátás terméskieséssel jár. Ilyenkor a lombtrágyázás az egyetlen lehetőség az előbb említett stresszhelyzetek feloldására, illetve túlélésére.

A hiánytünetek felismerése komplex feladat. Kialakulásuk attól függ, hogy az adott tápelem a növény anyagcsere-folyamatában milyen funkciót tölt be.

A tünet azonosításához fontos tudnunk, hogy a vélt hiányban lévő tápelem:

• az anyagcsere folyamatában egy, vagy több funkciót befolyásol?
• befolyásolja-e az általunk látottakat?
• szerepet játszik-e olyan nem specifikus funkcióban, ahol az adott elem teljes egészében, vagy legalább részben másik elemmel pótolható?

Ilyenek pl. a Krebs-ciklus különböző reakciószakaszai, melyeket mind a magnéziumionok, mind a mangánionok katalizálhatják, így a két elem egyikének a hiányát a másik elem bizonyos mértékben pótolhatja.

A hiánytünetek azonosítását segítheti, ha ismerjük a tápelemek transzportálhatóságát, így elkülönítünk a növényen fiatalabb, középkorú vagy idősebb részeken megjelenő tüneteket. A hiány megjelenésének helye döntő jelentőségű támpont lehet annak felismerésében, ill. más kortünetektől való elhatárolásában. Amely tápelemek az idősebb részekből való lebomlásuk során jól mobilizálódnak a fiatalabb növekedésben lévő részek felé - mint pl. N, K, P, Mg – azok hiányának tünetei az idősebb részeken jelennek meg. Ha viszont gyenge az adott tápanyagok mobilitása, – pl. Fe, S, B és Ca – akkor az idősebb növényi részek tünetmentesek, míg a fiatalabb részeken az elégtelen ellátottság és a normális anyagcsere zavarai miatt valamilyen jellegzetes hiánytünet jelentkezik.

A hiánytünetek az anyagcsere egyik, vagy másik funkciójának zavarai által indukálódnak. Ezért azokat elsősorban a kezdeti szakaszban tudjuk jól meghatározni, amikor a különböző elemekre jellemző elsődleges tünetek jelenek meg. Kezdeti fejlődési szakaszban a hiány rendellenes növekedést eredményez, a növény fejletlen, satnya marad, később el is pusztulhat.

Vannak elemek, amelyek enzimaktivátor- vagy inhibítorként – pl. K, Mg, B, Cu, Mn, Mo stb. – hatnak, hiányuk az anyagcserezavar, valamelyik anyagcsere-reakció vagy pedig egy egész reakciólánc rendellenes lefolyását eredményezi. Ennek következménye lehet bizonyos anyagkomponensek képződésének gátoltsága, bizonyos előanyagok feldúsulása.

Az ásványi anyagok okozta növekedési rendellenességek a növény bármelyik szervén (leveleken, száron, virágon, gyümölcsön, magon vagy a gyökéren) megjelenhetnek. Kijelenthetjük azonban, hogy amennyiben már szemmel látható tünetek fejlődtek ki a növényen, – különösen, ha ezek már a korai fejlődési stádiumban jelentkeztek – minden esetben terméscsökkenéssel, illetve minőségromlással kell számolni.

A Fitohorm Kft. termékfejlesztésén és termesztés technológiai ajánlásain keresztül 40 éve nyújt megoldást a termelők számára, segítve eredményes gazdálkodásukat. Tapasztalataink szerint a hatékony beavatkozáshoz fontos figyelembe venni a hazai adottságokat. Különös előnyt jelent a magyar viszonyokon és viszonyokra fejlesztett termékek köre, hiszen a nyugat-európai termékek és technológiák egy jóval kiegyenlítettebb klíma mellett lettek kifejlesztve.

További információ:
www.fitohorm.hu

Baráth Dávid (Natur Agro Hungária Kft.)

Napjaink legfontosabb követelménye a mezőgazdasági termelésben, hogy minden helyzetben, változó időjárási viszonyok mellett is ki tudjuk elégíteni kultúrnövényeink szükségleteit. Ezt ma csak új, innovatív módszerekkel lehet megvalósítani: ilyen a tápanyag célzott visszajuttatása a talajba vagy kijuttatása a növényre.

Az elmúlt években a mezőgazdaság folyamatosan próbált alkalmazkodni a klímaváltozás szélsőséges viszonyaihoz. A tenyészidőszakot tekintve a hektikus csapadékeloszlás megoldásra váró problémákat jelent évről évre. Ezen időjárási viszonyokhoz alkalmazkodva kell a növényeinkből kihozni a maximális, genetikailag kódolt terméspotenciált.

Nagy segítséget nyújtanak a megfelelő időben elvégzett lombtrágyázási kezelések: ehhez fel kell ismerni, milyen tápanyagra van szüksége a növénynek az adott fenológiai fázisban.

Fontos azonban, hogy a kezelést fokozott óvatossággal és kellő átgondoltsággal végezzük el. A beavatkozások idejének meghatározásakor számolnunk kell az éjszakai fagyok hatásával is. A növényvédelmi- és a lombtrágyázási kezelések során a növény nagy mennyiségű vizet vesz fel. A hirtelen kialakuló alacsony hőmérséklet miatt a növényekben felhalmozódott vízmennyiség-többlet a növényi sejtek szétrepedéséhez, ezáltal a szövetek sérüléséhez vezethet, ami már terméskieséssel járhat. Ezeket a károkat a növény csak plusz tápanyag árán képes kompenzálni.

A lombtrágyázás tekintetében egyedülálló a Natur Agro Hungária által ajánlott technológia. Az agrotechnikai folyamat során célzottan juttatjuk ki azokat tápanyagokat, amelyekre a növényeknek szükségük van az adott fenológiai fázisban a korábban elvégzett levélvizsgálatok alapján. Három laboratóriummal együttműködve, teljes szaktanácsadási rendszert kialakítva segítjük partnereinket a sikeres mezőgazdasági termelésben.

A cégünk által kínált lombtrágyázási technológia a legtöbb esetben három termékre épül.

• A Natur Plasma "T" élő algákat, és azok hasznos, szerves eredetű végtermékeit tartalmazó koncentrált biostimulátor, amely táplálékként szolgál a növényzet számára és regeneráló hatással is bír.
• A Natur Active komplex lombtrágya, azokat a fontos makro-, mezo-, és mikroelemeket tartalmazza, melyek meghatározóak a növények fejlődésében. Összesen 13 különböző tápelem található az oldatban.
• A MONO adalékok megnövelt dózisban tartalmaznak egy-egy tápelemet, mellyel az állománykezelések kiegészíthetők. Felhasználásukat a Natur Agro Hungária által kínált teljes, több mint 10 tápelemre kiterjedő levélanalízis előzi meg.

Az évjáratra jellemző növényvédelmi problémákhoz igazított kezelések 

Az egész évre előrevetített évjárathatást természetesen nem ismerhetjük, így az ehhez a tényezőhöz is igazodó lombtrágyázási technológiát még csak az elmúlt időszak növényekre gyakorolt hatásainak és a rövidtávú előrejelzések alapján alakíthatjuk ki. Tény, hogy sok csapadékos nap áll a hátunk mögött, és rendkívül nagy hőingadozások mellett jellemzően hűvös időjárás jellemezte a márciusi hónapot. Ez a növényeket is megviseli, különösen a hirtelen lehűléssel érkező fagyos éjszakák. A hosszútávú lombtrágyázási technológiák tervezésekor nem tehetünk mást, mint felkészülünk a szélsőséges eseményekre, és azokra reagálva állítjuk össze a készítmények sorát, és határozzuk meg a kezelési időpontokat. Az aszályos és a csapadékos időszakokban is rendelkezésre állnak megfelelő lombtrágyázási szaktanácsaink.

A növények fejlődési fázisuk és koruk szerint nem egyforma mértékben fogékonyak a növényi betegségekre. A juvenilitás a növények vagy növényrészek fiatal korát, zsenge állapotát jelenti. A szeneszcencia a növények vagy növényrészek idős állapotára utal. Ha az ellenállóképesség, illetve fogékonyság eldöntésénél a tüneteket vesszük alapul, akkor igen határozott különbséget kell tennünk a biotróf és a nekrotróf kórokozók által előidézett betegségek között.

A legfrissebb növényvédelmi előrejelzések szerint a megszokottnál fejlettségben előrébb járó növényeken már megfigyelhető a levélfoltosságot, lisztharmatot és rozsdabetegségeket okozó gombák terjedése. Ezen betegségeknek a mostanában erős harmatképződés és a nappali felmelegedés kimondottan kedvez. A rozsdák és lisztharmatok biotrófok, amelyek a fogékony növénnyel egy ideig szinte szimbiózisban élnek. Ezek a gombák látszólag nem károsítják a növényt, sőt még serkentik is életfolyamataikat, valószínűleg hormonális szabályozással. Ezzel szemben a nekrotrófok, amelyek rendszerint toxinokat képeznek (Helminthosporium, Fusarium, Septoria), mindig szöveti elhalást idéznek elő. A biotróf kórokozók általában a juvenilis, a nekrotróf kórokozók a szeneszcens növényi részeket fertőzik. A növényi betegségek kialakulásában a környezeti tényezők is szerepet játszanak. A tápanyagok hatását tekintve kevés összefüggés írható le egyértelműen, de megállapítható, hogy a bőséges nitrogén-ellátottság, a szövetek juvenilitásának fokozása kedvezőbb feltételeket nyújt a biotróf kórokozók felszaporodásához, és hátrányos a nekrotrófok növekedésére nézve. Éppen ezért a sokat emlegetett harmonikus tápanyagellátottság biztosítása mellett jelenleg a biotrófokat kevésbé segítő lombtrágyás kezelések előtérbe helyezése a célravezető. A tavaszi lombtrágyás kezelések kiválasztása során célszerű olyan Mono adalékok – és azok arányainak – kiválasztása, melyek a szövetek erősítésével segítik a növényeket. Ilyen például a növényben egyébként lassan mozgó kalcium vagy a kén. A megfelelő adalékok kiválasztásához természetesen szükség van pontos levélanalízisre, és adott esetben szaktanácsadói segítségre.

Kukorica lombtrágyázási kísérletek

A jelen mezőgazdasági gyakorlatban kevésbé elterjedt mozzanat a kukorica lombtrágyázása. Minden évben számos szántóföldi kísérletet végzünk a legfontosabb növénykultúrákban, így kukoricaállományokban is. 2018-ban végrehajtott országos kísérletsorozatunk alkalmával egy növénykórtani probléma (aflatoxin-szennyezettség) és a növénytápláltság közötti összefüggéseinek vizsgálata volt az elsődleges célunk. Ezekben a kísérletekben a terméseredmények bemérésén túl a generatív részek értékmérő tulajdonságainak vizsgálatait is elvégeztük. Ezen felül a kezelt és a kezeletlen területekről származó terményminták Aspergillus flavus-szennyezettségét is vizsgáltuk az Öko-Mik Kft. laboratóriumának a megbízásával. A növénykórokozó gomba tevékenysége nyomán keletkezett káros mikotoxinnak, az aflatoxinnak koncentrációja is meghatározásra került. A kísérleti kezelések mind a 19 helyszínen megegyező (5 liter/ha Natur Plasma, 5 liter/ha Natur Active és 1-1 liter/ha Mono Zn és Mono S) kombinációt alkalmaztuk, mely kezelés a terméseredményekre is igen kedvező hatással volt.

A részletes kísérleti eredmények táblázatáért kattintson!

A lombtrágyával kezelt állományok termésátlaga ebben a 19 kísérletben 11,97 t/ha, a kezeletleneké 11,4 t/ha volt. Az Aspergillus flavis-fertőzöttség is kedvezőbben alakul: a kezelt területekről származó mintákon 5,99% volt fertőzött, ezekből az aflatoxin koncentráció átlagosan 0,95 volt. A kezeletlen minták fertőzöttsége 55,57% volt, az aflatoxin koncentráció átlagosan 2,25-es értéket mutatott.

A hozzászólás szerzői: Baráth Dávid és Dr. Kith Károly.

További információ:
www.naturah.hu