Agro Napló • 2020. április 29. 13:52
A koronavírus-járvány miatt jelentősen csökkent az elmúlt hetekben az élősertés ára hazánkban – mondta Horváth István, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke a Kossuth rádió Jó Reggelt, Magyarország! című reggeli műsorában.
Horváth István közölte, a vágóhidak a járványhelyzetben képtelenek tartani az előzőleg szerződésben rögzített felvásárlási mennyiséget, ráadásul bezártak az éttermek és a szállodák, így jelentősen csökkent a forgalom, és a veszteséget a vágóhidak a állattartókra szeretnék "áttolni".
Az elnök megjegyezte – idézi a szakmaközi szervezet elnökét az MTI –, hogy a vaddisznóknál az afrikai sertéspestis (ASP) továbbra is előfordul Magyarországon, és a betegség miatt már 2018 októberétől nem tudnak például a kínai és a japán piacra szállítani.
Németországban ugyanakkor még a vaddisznókban sincs jelen a sertéspestis, ezért az ország meghatározó beszállítója lett például Kínának. Az európai árakat alapvetően ez befolyásolja – emelte ki Horváth István –, hogy a turizmus megszűnése a kontinensen is súlyosan érinti az ágazatot.
Ez év februárjában a vágósertés felvásárlási ára még csaknem 50 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – húzta alá a szakember.
EUROMEAT – Nemzetközi sertéshúspiaci kitekintés
A NAK összegzése felidézi: az Iowa Egyetem néhány hete közzétett tanulmánya modellezte az afrikai sertéspestis (ASP) kitörésével járó kockázatok esetleges hatását az Egyesült Államokban. De megjegyzendő, hogy a spanyol sertéshús-export egy év alatt közel megkétszereződött. Azaz a sertéshús világpiacára egy időben merőben más-más hatások gyakorolnak hatást egy időben, ami térségenként eltérően érvényesülnek.
Egyesült Államok
A fertőzés megjelenése a sertés exportját azonnal sújtaná, amely jelentős veszteségeket okozna az ipar számára a jelentés szerint. A kutatók két forgatókönyvet vizsgáltak: az egyik kétéves idővel, a másik pedig legalább tízéves betegség periódussal számolt. Ha az Egyesült Államokban az ASP-t azonosítanák, az exportpiacok azonnal bezárulnának az amerikai sertéshús és készítményei előtt, beleértve az ASP-pozitív országokat, például Kínát és a Fülöp-szigeteket, amelyek megtiltják az sertéshús behozatalát bármely országból, ahol ASP-vírus található.
Az USA-ban előállított sertés ára 40-50 százalékkal esne az exportra szánt sertésfelesleg értékesítése során. A jelentés szerint a sertéshús túlzott kínálata a belpiacon egyéb más fehérjék árcsökkenéséhez is vezetne. Az enyhe forgatókönyv szerint (2 év) az exportpiacokhoz kapcsolódó veszteségek várhatóan elérnék a 15 milliárd dollárt, az amerikai sertésipar jelenlegi termelési adatai alapján.
Az USA-ban a sertéstermelés 25-30 százalékkal haladja meg a belföldi fogyasztást, ezért fontos, hogy az exportpiacok nyitva álljanak, ami elengedhetetlen az amerikai sertéstenyésztők életképességének megtartásához. A kétéves forgatókönyv biztosítása azt jelentené, hogy az ágazat 15 milliárd dollár körüli veszteség mellett el tudná kerülni az átméretezést, míg a hosszú távú forgatókönyvben az amerikai sertésállomány visszaesése miatt ez a veszteség elérheti az 50 milliárd dollárt és vélhetően ágazati szerkezetátalakítást is szükségessé tenne.
Ezen felül az elszigetelési intézkedések óriási költségeket jelentenének az ipar és a hatóságok számára is. Nem szabad elfelejteni, hogy az Egyesült Államokban folyamatosan több mint egymillió sertés van szállítás alatt, úton.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma és a feldolgozó ipar rendkívüli körülmények között van az ázsiai ASP-válság kezdete óta. Az ASP-kitörés Kínában (a világ legnagyobb sertéstermelője) megsemmisítette a sertésállomány 50 százalékát. A kínai állomány visszaesése óta az árak nőttek és az ázsiai ország a világ húskereskedelmének 35 százalékát veszi fel annak érdekében, hogy ellensúlyozza a belpiaci hiányt. Ennek a piacnak a kiesése már rövidtávon is komoly veszteséget okozna az Egyesült Államok sertéshús exportjában.
Spanyolország
A spanyol sertéshús-export egy év alatt közel megkétszereződött. Az EU legfontosabb sertéstermelője megerősíti pozícióját, mint a sertéshús fő szállítója a kínai piacon. A mezőgazdasági minisztérium által benyújtott adatok szerint Spanyolországban 57 sertésfeldolgozó üzem rendelkezik Kínába történő export engedéllyel. Ez a tavaly áprilisban bejelentett 28 kétszerese és segít megerősíteni Spanyolország pozícióját a sertéshús fő szállítójaként a kínai piacon. Idén nyolc új spanyol üzemet hagytak jóvá a kínai sertéshús-exportra április első hetében és év végéig további üzemek kerülhetnek fel a listára.
A múlt év óta Spanyolország a világ vezető hús- és sertéshús-exportőre Kínába, megelőzve Németországot, Brazíliát, az Egyesült Államokat vagy Dániát. A főbb exportált termékek a sertéshús és a belsőség, amely 2019-ben a Spanyolországból Kínába irányuló teljes mezőgazdasági kivitel 55,3 százalékát tette ki (2018-ban még csak az export 35,5 százalékát). A spanyol sertéshús Kínába irányuló exportja tavaly 1,12 milliárd eurót tett ki, ami kétszerese a 2018-ban bejelentett összegnek. Ebben az évben az elemzők arra számítanak, hogy Kína sertésimportja összesen 5 millió tonnát ér el. Január óta Kína vállalta, hogy csökkenti az USA sertéshús-behozatalára kivetett vámokat azzal a céllal, hogy diverzifikálja a sertéshús szállítóit a piacon. A COVID-19 világjárvány azonban logisztikai zavarokat okoz az amerikai sertéshús-exportőrök számára Kínával fenntartott kereskedelmi kapcsolataikban.
Európai Unió
Az EU sertéshús-exportja erőteljes volt, Kína befolyásolja a piacot. Az export a világ legnagyobb húspiacához viszonyítva más ázsiai piacokon, például Japánban, Dél-Koreában és a Fülöp-szigeteken csökkent. Az EU sertéshús-exportja januárban továbbra is növekedett, mivel több szállítást irányítottak Kínába. A belsőségeket is beleértve a harmadik országokba szállított mennyiség 407 100 tonnát ért el, amely 27 százalékkal több, mint tavaly januárban. A friss/fagyasztott sertéshús exportja 32 százalékkal 264 800 tonnára nőtt. Mindezek következtében a más kulcsfontosságú piacokra - nevezetesen Japánba, Dél-Koreába és az Egyesült Államokba - történő szállítások két számjegyű csökkenést szenvedtek el olvasható az Angol Mezőgazdasági és Kertészeti Tanács (AHDB) jelentésében.
Az Európai Unióból Kínába szállított mennyiség - bár jóval nagyobb, mint egy évvel ezelőtti - nem egyezett meg azzal, amelyet tavaly októberben és novemberben exportáltak, amikor Kína sertésigénye a csúcspontján volt. A kínai készletek felszabadítása és az elmúlt hónapok magas behozatali volumene azt jelentette, hogy 2020 elején enyhült a kínai importkereslet. A koronavírus-járvány ezt követően befolyásolta az importot is, bár a jelentések szerint a kereskedelem az elmúlt hetekben ismét élénkülni kezdett a kínai korlátozások feloldásával – olvasható az összegzésben.