Agro Napló • 2020. május 4. 14:17
Kevesen tudják, hogy a vízhiány és az aszály nem ugyanaz; a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakemberei most arra adnak érthető magyarázatot: mi a különbség a kihirdetett vízhiány és a kihirdetett aszály között.
Fotó: MTI
A tájékoztatás alapján a tartósan vízhiányos időszak várható kezdetét és végét, a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével, a vízgazdálkodásért felelős belügyminiszter a Hivatalos Értesítőben, közleményben, valós időben teszi közzé. A mezőgazdasági vízhasználók költségterheinek enyhítése érdekében, a hidrometeorológiai viszonyokra hivatkozva ez évben a tartósan vízhiányos időszakot április 20-ával hirdették ki, így a termelők vízdíj költségterhei minimálisra csökkennek.
A vízhiányos időszakban azonban mesterséges vízpótlással az aszály még elkerülhető.
De mi az aszály a hazai szabályozás szerint? Az aszály az természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 Celsius fokot. Tehát, ha nem áll rendelkezésre a mesterséges vízpótlás lehetőse, abban az esetben aszálykár következhet be.
Aszálykárnak pedig azt nevezik, ami a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkező káresemény, és ez a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
A tárgyévi kárenyhítő juttatás összegének meghatározásánál a tárgyévet megelőző év november 1-től a tárgyév október 31-ig bekövetkezett és e törvény alapján igazolt elemi káreseményt kell figyelembe venni.
Az aszálykár – és a mezőgazdasági árvízkár – után abban az esetben fizethető ki kárenyhítő juttatás, ha legkésőbb a tárgyév október 31-ig az aszályhelyzetről, – illetve a mezőgazdasági árvízhelyzetről – a mezőgazdaságért felelős agrárminiszter közleményt ad ki, tehát utólag kerül kihirdetésre.
Az idevonatkozó jogszabályok pedig a következők: a vízhiányos állapotot a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény határozza meg.
Az aszály állapotot a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény ismerteti – olvasható az összefoglalóban.