A szakértők a friss elemzésben kiemelik: mivel a fizetett díjnak maximum 65 százalékát lehet visszaigényelni utólagos díjtámogatásként, az előre megállapított 5 milliárd forintos díjtámogatási keretösszeget a gazdák jelentősen túligényelték. A kifizetések várható felosztását, illetve a rendszerrel kapcsolatos idei tapasztalatokat mutatja be a FBAMSZ friss, a témáról készült összegzése.

Noha tavaly a díjtámogatás éves összegét 4-ről 5 milliárd forintra emelték – mutat rá az ismertetés –, ez az emelt összeg sem nyújt fedezetet az elérhető támogatások maximumára. Idén a díjtámogatás felosztása biztosítási típus szerint várhatóan az alábbi séma szerint zajlik majd: a legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére, illetve csonthéjas és héjas kultúrákra kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében 55 százalékos visszatérítésre számíthatnak a gazdák.

A jórészt ültetvény. és zöldségkultúrákra köthető biztosítások (B típus) esetén 40 százalék, a többi szántóföldi kultúra (C típus) esetén pedig szintén 40 százalékos visszatérítés várható.

„Kedvező változás volt az idei évben, hogy immár mindhárom biztosítási módozat tartalmazza a kilenc kockázati fedezet lehetőségét (őszi fagy, téli fagy, tavaszi fagy, tűz, jég, vihar, aszály, árvíz, illetve felhőszakadás okozta károk) – hívja fel a figyelmet  Póczik András, a FBAMSZ szakértője, hozzátéve: a gazdálkodók túlnyomó többsége azonban mindössze két (tűz és jég), illetve három (tűz, jég és vihar) kockázatra kötött biztosítást. A jövőben fontos feladat a többi fedezetnek az egyedi adottságokhoz igazodó bevonása is a biztosításokba. Ugyanakkor kétségtelen, hogy ehhez szükség lenne egyes káresemények (például a gyümölcsöket érintő tavaszi fagykárok) feltételrendszerének javítására is a biztosítók részéről.”

A kárbejelentések alapján a mezőgazdaságot ért természeti károk mértékét tekintve átlagos év áll mögöttünk. Jelentősebb növényi káresemények az alföldi megyékben pusztító tavaszi aszályt követően a keleti és déli országrészeket sújtó jégverések és viharkárok voltak. Míg júniusban főként Szabolcs, Csongrád, Békés, Baranya, júliusban Békés és Bács-Kiskun megyék voltak ennek fő elszenvedői. Összességében mégis kedvező a kép: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kifejlesztett talajgenerátoros Jégkármérséklő Rendszernek (JÉGER) eddigi eredményei bíztatóak, ugyanakkor teljes védelmet messze nem képes biztosítani. Emellett a viharkároknak idén mind a gyakorisága, mind az intenzitása megnövekedett.

Az állatbiztosítások támogatása ugyanakkor továbbra is várat magára – húzza alá az elemzés -, noha egyes állatbiztosítási elemek beemelése a kiszámítható támogatási rendszerbe alapvetően támogatná a kormányzati törekvéseket a gazdálkodói öngondoskodás erősítésére. és igény is lenne rá  a gazdák körében.

„Az állatbiztosítások megkötése ugyanakkor a jelenlegi helyzetben díjtámogatási rendszer nélkül is feltétlenül ajánlott, mivel egyes kiemelkedő karantén és zárlati betegségek (például a sertéspestis) egyre több hazai régióban jelent kiemelt kockázatot. Fontos tudni, hogy azt követően, hogy egy adott földrajzi területen megjelenik egy-egy betegség, arra a biztosítótársaságok gyakran már nem adnak fedezetet, vagyis célszerű mindenképpen előre gondolkodni – emelte ki a FBAMSZ szakértője.

A hazai agrárstratégiai prioritások, valamint a klímaváltozás miatt egyre inkább előtérbe kerülő erdősítési programok sikerének elősegítése érdekében célszerű volna a támogatott növénybiztosítást az erdőkre, azokon belül is legalább az új telepítésű erdőterületek befejezetlen erdősítéseire, azok állományára kiterjeszteni.

Emellett immár hatodik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) termékei közül választhatnak a gazdálkodók. A gyakran eltérő fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban egyre nagyobb szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, a biztosítóktól független alkuszok – tartalmazza a tájékoztatás.

Háttér-információként a a FBAMSZ még közölte, hogy a támogatott mezőgazdasági biztosítások állománydíjának alakulása a rendszer működésének kezdete óta (millió Ft) következő volt.

A kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer az úgynevezett kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be. Az egyik pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát támogatásként visszakapják. További ösztönző elem a rendszerben, hogy csak az üzleti agrárbiztosítást kötők válnak jogosulttá a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, a többiek csupán annak 50 százalékából részesülnek.

A visszatérítés mértéke az igénylések összértékétől függően kevesebb lehet a maximális 65 százalékos mértéknél. A gazdák ebből fakadó finanszírozási kockázatát limitálja a 2016-ban bevezetett garantált visszatérítési alsó küszöbarány, amelyet az A típusú biztosítások esetén 41, míg a B és C típus esetén 30 százalékban határoztak meg. A mezőgazdasági biztosítások díjtámogatását a Magyar Államkincstár (MÁK) intézi 2017. január 1-játől – olvasható a kiegészítő ismertetésben.