Agro Napló • 2020. május 29. 15:28
A járvány legnagyobb üzleti sikersztorija azé a szegedi fertőtlenítőszer-gyártó cégé, amely megtízszerezte a terméke gyártását, és három hónap alatt működő üzemet épített a semmiből – többek között ez is elhangzott a Magyar Termék Nonprofit Kft. „Üzlet a járvány idején” címmel megtartott – hagyományos, immár ötödik – AGÓRA konferenciáján, ami az idén rendhagyó módon, online zajlott.
Ezért Benedek Eszter, az eszmecsere háziasszonya, a Magyar Termék ügyvezetője egy tévéstúdióba invitálta az előadókat. A konferencia résztvevői Barta Attila, a Florin Zrt. tulajdonos-cégvezetője; Dr. Firniksz Judit, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje; Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója és Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletág ügyvezető igazgatója voltak.
Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletág ügyvezető igazgatója a legfrissebb helyzetelemzésüket ismertetve felhívta a figyelmet a globális élelmiszer-ipari ellátóláncok sérülékenységére. Kifejtette: a legnagyobb bizonytalansági tényező a szója-előállítás, mert nagyon magas benne a termelési koncentráltság és az exporthányad. A húsfehérje esetében (baromfi, sertés) már sokkal kisebb a nemzetközi kereskedelem súlya, erősebb a belpiac. Ugyanakkor takarmányozni szójából is kell, így közvetetten ezen a területen is hathat ez a fajta sebezhetőség.
A megváltozott keresleti-kínálati körülményekhez való gyors alkalmazkodásban a mezőgazdasági termelőknek van a legnehezebb dolguk, mivel a baromfiágazatban 8-9 hónap, sertéságazatban 17-24 hónap, szarvasmarha ágazatban 30-38 hónapba telik az állomány újbóli felépítése. Az alkalmazkodásban kulcskérdés a hűtőkapacitások nagysága is – tette hozzá.
Utalt továbbá arra is, hogy a márciusi pánikvásárlások mind a feldolgozói, mind a kiskereskedelmi árakat mind pedig mennyiségeket is növelték. Ma már azonban erős áresés tapasztalható, főként azokon a piacokon, ahol más hatások (madárinfluenza, afrikai sertéspestis) is érződnek. Középtávon azok az ágazatok lehetnek jobb helyzetben, amelyek az ország hazai önellátottsági szintje alatt vannak, mert ezek megfelelő mértékben ki tudnak szolgálni egy csökkenő belföldi keresletet is. Amelyek viszont magas exporthányaddal dolgoznak, ott a csökkent belföldi kereslet nem tudja tompítani a hatásokat.
Kiemelte: a kialakult helyzetben a Takarékbank Agrár Üzletága is igyekszik minél több oldalról támogatni ügyfeleit. Ennek egyik lépéseként az első között tette elérhetővé az új Növekedési Hitelprogram (NHP) Hajrá igénybevételét, amelynek pozitív vonása, hogy kevesebb a hitelcél-korlátozás, többek közt forgó célra is felhasználható, amelyből a készletek, alapanyagok mellett a bérek finanszírozása sem kizárt. Így sok folyamatban lévő agrárberuházás kapacitás-kihasználtságának növelésében is segíthet.
Benedek Eszter, a Magyar Termék ügyvezetője arról számolt be, hogy már nyolcvan cég társult a hazai gazdaság támogatását, a munkahelyek megőrzését szolgáló kampányukhoz. A #veddahazait felkarolták a kereskedelmi láncok is, így a fogyasztók akciós újságokban, óriásplakátokon, webshopokban és az üzletterekben is találkoznak az üzenettel.
Az akció legújabb eleme, hogy a főváros legforgalmasabb pontjain valósághű maszkokkal fedett citylight-okon húsz cég buzdítja a járókelőket a hazai termékek választására. Örömmel számolt be arról is, hogy a jótékonyság területére is kiterjesztették a mozgalmat: védjegyhasználóikkal együttműködve Hazai Pakk néven segélycsomagokat juttatnak el a rászorulóknak.
Firniksz Judit, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje arról a veszélyhelyzet alatt hozott kormányrendeletről tájékoztatta a résztvevőket, amely jelentős hatást gyakorolhat a kereskedők és a beszállítók üzleti kapcsolataira. Eszerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok katalógusa bővül, tilalom alá esik ugyanis, ha a kereskedő a beszerzési árat a beszállító tiltakozása ellenére egyoldalúan csökkenti, vagy a szerződésmódosítás érdekében fenyegetést alkalmaz, így különösen a szerződéses kapcsolat megszüntetésével, a rendelésállomány csökkentésével vagy lemondásával igyekszik nyomást gyakorolni.
Felhívta továbbá a figyelmet az újonnan megállapított tényállásokra vonatkozó speciális eljárási szabályokra, valamint utalt arra, hogy a kormány kedden az Országgyűlés elé terjesztett egy a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokat tartalmazó törvényjavaslatot, amelynek alapján vélelmezhető, hogy a beszerzési árak megállapítására vonatkozó szabályok a veszélyhelyzet megszűnte után is fennmaradnak.
Barta Attila, a Florin Zrt. tulajdonos-cégvezetője – aki Szegedről, a korábban már említett cég, új gyártócsarnokból jelentkezett be – elmondta: hogyan lett meghatározó szerepük a fertőtlenítőszer-piacon. A Florin ugyanis egyike annak a hat magyar cégnek, amely a járvány idején az Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinálásával gondoskodik az ország ellátásáról. A dél-alföldi vállalkozás ez év januárja óta megtízszerezte a fertőtlenítőszer-gyártást, a szükséges alap- és csomagolóanyagok beszerzését új hazai és külföldi beszállítók gyors felkutatásával oldotta meg. Március elején pedig új gyártócsarnok építéséről döntött. Április végére már el is készült a kétezer négyzetméteres gyártócsarnok, ahol jelenleg a próbaüzemnél tartanak.
Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a járvány okozta nehézségek leküzdésének tanulságait úgy foglalta össze, hogy ehhez szükséges volt a belső működés és a vásárlómenedzsment felülvizsgálatára, valamint a folyamatok helyzetre szabására. A vásárlók és 13 ezer dolgozójuk biztonsága érdekében tovább szigorították a higiéniai protokollokat is. Kiemelten törekedtek a SPAR Online Shopban rejlő lehetőségek kiaknázására. Ennek érdekében bővítették a kapacitásait és a működési idejét. Bevezették a taxi shopping szolgáltatást is. A magyar agrárium támogatásával összefüggésben elmondta: kínálatukban 92,9 százalékos (Századvég-kutatás) a magyarországi előállítású termék.
A konferenciáról készült felvétel hamarosan felkerül a Magyar Termék és a KNK PR&Média Youtube csatornáira.