Agro Napló • 2020. június 22. 10:11
A NAK tájékoztatása szerint rendkívüli volt a növénytermesztés szempontjából az első féléves időszak Magyarországon. A több mint két hónapig tartó aszály és a tavaszi fagyok komoly veszteséget okoztak a várható termésmennyiségekben. A csapadék későn érkezett, és a mostani esőzések hevessége is károsítja a növényeket – mondták az MTI-nek a NAK-nál.
Petőházi Tamás, a NAK osztályelnöke arról beszélt, hogy a szántóföldi növénytermesztés szempontjából már a téli időjárás sem volt optimális: nem volt hóborítás, és az enyhe idő miatt a kórokozók és a kártevők is alig pusztultak.
A tavasz a szokásosnál korábban érkezett, ráadásul egy több mint tíz hétig tartó szárazságot hozott magával, amelyet az őszi vetésű kultúrák meg is sínylettek. A napokban pedig 30-80 milliméter közötti eső esett. Ez azonban lokálisan, több helyen óránként 20-30 milliméter körüli mennyiséget tett ki, ami néhol már jelentős károkat okozott.
Az eső a hosszabb érési idejű gabonák szemtelítődésében még segíthet, ugyanakkor a repceállományok állapotát már nem tudja befolyásolni, így a repce termésmennyiségében akár 30 százalékos kiesés is várható.
Búzából közepes termésre van kilátás. Az aratás a hagyományos időpontban, Péter-Pál napja – azaz június vége – körül indulhat meg a korai őszi árpák vágásával. A kapás növényeknek jót tesz a csapadékos időjárás, azonban a napraforgó növényvédelmi munkáit viszont már nehezíti az esőzés – tette hozzá a szakember.
Mártonffy Béla, a NAK kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke szintén azt emelte ki, hogy a kertészeti kultúrák számára is kedvezőtlen volt az elmúlt hónapok időjárása. Az enyhe tél a kórokozókat, kártevőket alig gyérítette, a korán beköszöntő tavasz miatt hamar elindult a gyümölcsfáknál a rügyképződés.
A gyümölcsök virágzásának időszakában szinte heti rendszerességgel érkeztek fagyok, így minden gyümölcsfajt károsított a hideg időjárás. Emiatt az idén a szokásos termésmennyiség felére, mintegy 500 ezer tonnára lehet számítani gyümölcsből hazánkban. A mostani, az átlagosnál hűvösebb, csapadékos időjárás vontatottá teszi a szamóca érését, a cseresznyénél és a meggynél repedést, így minőségromlást idézhet elő.
A szabadföldi zöldségkultúrákban a tavaszi aszály késleltette a mag kelését és a palánták fejlődését. Ezért, illetve a hűvös éjszakák miatti hőösszeg-hiány következtében az átlagosnál 7-10 nappal később érnek a növények. Ez pedig bizonyos kultúrák esetében hátráltathatja a másodvetéseket. A mostani esőzések a szántóföldi zöldségekre ugyanakkor kedvezően hathatnak, részben ellensúlyozhatják az aszály káros hatásait - jegyezte meg Mártonffy Béla.