Heti fókusz: A becőstabilitás egyre nagyobb szerepet játszik repcében

A becőstabilitás egyre nagyobb szerepet játszik repcében

A hozzászólásokért kattintson!

Frőhlich Benjámin (Bayer Hungária Kft.) 

A kipergés-ellenállóság egy genetikalilag meghatározott tulajdonság, mely a becők éréskori spontán felpattanásának megakadályozásával vagy csökkentésével növeli a betakarított szemtermés mennyiségét és csökkenti az árvakelésű repce visszaszorításával járó problémákat és költségeket.

A repce önterjesztő (dinamochor) növény, mely minden erejével arra törekszik, hogy becői kipattanva felnyíljanak és a magvak minél nagyobb területen szétszóródjanak.

A DEKALB® nemesítői az OGURA hibridizációs rendszer kifejlesztésének korai szakaszában felismerték és megőrizték a szülővonalakban a becőfelpattanással szembeni ellnállóságot. A nemesítési folyamat során a DEKALB® a mustár genomja helyett a retek genomját használja alapként, így a repcehibridek becői sokkal vastagabbak, és erősebben kapcsolódnak a kopácsok.

A DEKALB® fejlesztő munkatársai évről évre megvizsgálják az egyes hibridek kipergésellenállóságát a gyakorlatban is. A vizsgálat során minden parcellába elhelyezünk egy, a becőket és a szemeket összegyűjtő eszközt. A gyűjtőedénybe hulló kipergett szemek súlyát mérjük az érés kezdetétől a betakarításig. Laboratóriumi körülmények  mellett megvizsgáljuk továbbá a becők felnyitásához szükséges erőt is.

Mindkét vizsgálat eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy a DEKALB® repcehibridek kipergés ellenállósága kiemelkedő!

Ha az állomány felső része fehérlik, az legtöbb esetben fizikai hatás következtében kinyílt becők belső falát mutatja nagy tömegben. Később az állomány alatt és a tarlón árvakelés adhat bizonyosságot a kipergés mértékéről, de ekkor már késő. Megfelelő hibridválasztással könnyebb a betakarítás időzítése, hiszen tágabb időintervallum áll rendelkezésre az optimális betakarításhoz, továbbá jelentős termésvédelem érhető el, hiszen a megtermelt termés a magtárban köt ki, nem pedig árvakelésként a tarlón.

Gyakorlati vizsgálataink alapján jelentős különbség tapasztalható a hazánkban elérhető repce hibridek kipergés-ellenállóképességében.

Egy kipergésre érzékeny hibrid használata során az árvakelésű repce térhódítása jelentős anyagi és termesztéstechnikai problémát okozhat, szemben a mi legfejlettebb genetikánkat tartalmazó hibridünkel.

További információ:
www.dekalb.hu

Dr. Kismányoky András (KWS Magyarország Kft.) 

Az őszi káposztarepce becője betakarításhoz közeledve törékennyé válik.  A becők felnyílása természetes folyamat, a repce magjainak elszórásának módja. A termésveszteség jelentős része az érés utáni időszakban következik be, főként rossz időjárás esetén (heves eső, jég, viharos szél). A repce biológiai érésekor vizet veszít. A becőfal szövete kiszárad és összehúzódik. Az összehúzódás során fellépő feszültség hatására a varratok mentén felnyílik a becő és a magok a talajra hullnak. Ha indokolatlanul elhúzódik a betakarítás, még kedvező viszonyok között is elérheti a terméskiesés a 25 %-ot. Gazdasági szempontból ez jelentős bevételcsökkenést eredményez, ezért a KWS nemesítői nagy hangsúlyt fektetnek a hibridek szempergésellenállásnak növelésére. A gazdasági kár azonban nemcsak a szempergésből ered. Komoly problémát okoz a repce árvakelés is. A betakarításkor elhullott repce magok növelik a talajban elfekvő csírázni képes magok számát. Az elhullott mag mennyisége sok esetben több, mint amennyi elvetésre került. A repce árvakelés teret enged nagy gazdasági kárt okozó rovarkártevőknek és betegségeknek, amelyek az utóvetemény ill. a vetésforgó kezelésében növelhetik a költségeket.

A becők kipergés-ellenállása ma már laboratóriumi körülmények között pontosan meghatározható. A becők meghatározott érési stádiumban begyűjtésre kerülnek, majd egy speciális gépbe helyezik őket, ami húzóerőt fejt ki rájuk. A becő felnyílásához szükséges energia (Newton) automatizált eszköz segítségével mérésre kerül. Minél nagyobb energia szükséges a becő felnyílásához, annál jobb a hibrid kipergés-ellenállása. Ez az eljárás egyértelműen megmutatja mely hibridek rendelkeznek ezzel a fontos tulajdonsággal. A mai repce vetőmagpiacon megjelenő hibridek fontos értékmérő tulajdonsága a kipergés-ellenállóság. A KWS repce portfóliójában szereplő modern hibridek megfelelnek ennek az elvárásnak. A KWS nemesítői munka legújabb eredményei az UMBERTO KWS, FELICIANO KWS és CRISTIANO KWS magas ellenállóságot képviselnek.

A kipergés-ellenálló hibridek előnyei

• kedvezőbb betakarítás ütemezés (géphasználat, rugalmasság)
• csökken a betakarításkori termésveszteség (kisebb árvakelés, kevesebb talajban elfekvő életképes mag)
• termésbiztonság
• termésveszteség mérséklése extrém időjárás esetén (vihar, jég, eső)

A becőstabilitás témakörében fontos megemlíteni a hibridek érési folyamatát is. A betakarítás idejének meghatározásához fontos a repce érését rendszeresen figyelemmel kísérni. A becőket a fő, másodlagos és harmadlagos hajtásokon együttesen kell vizsgálni. A fő hajtásokon már teljesen érett magok lehetnek, míg lejjebb az erős oldalelágazásokon a becők még éretlenek, rugalmasak. Sok esetben a gazdálkodók túl korán deszikkálják a repce állományt, bebiztosítva ezzel a betakarítást. A túl korai állományszárítás is hozamveszteséget okoz. Az éretlen magok több nedvességet és több klorofilt tartalmaznak, amelyek mindegyike csökkenti az olajtartalmat és minőséget. A repce az olaj nagy részét a szemek érésének második felében halmozza fel, ezért a túl korai állományszárítás napi 1-2 %-os terméskiesést okoz azzal, hogy a szemek nem tudnak tovább érni. A KWS repce hibridek egyenletes érése, valamint a szempergés ellenálló képessége együttesen jelentősen csökkenthetik a termésveszteséget a repcebetakarítás időszakában.

Egyik idei újdonságunk, a CRISTIANO KWS kiváló szempergés ellenálló képességgel rendelkezik:

További információ:
www.kws.hu

Mórocz Péter (Limagrain)

A repce érési folyamata a legegyöntetűbb állományban is elhúzódó. Az érett becők fala már kisebb erő hatására is könnyen felnyílik, ami a magok kipergését, végső soron terméskiesést eredményez.

Ennek oka az, hogy az érés során a víz távozik a becőből, a szövetek összehúzódnak (ábra A). Ezáltal a termésfal és a varratok között feszültség keletkezik, amely mechanikai hatásra, jégeső, zivatarok vagy erős szél, a becők felnyílását eredményezi. Azonban egyes repce hibridek becőstabilitásában különbségek figyelhetők meg. A genetikai kipergés ellenállósággal rendelkező hibridek esetében (ábra B) a becők stabilabb felépítéssel rendelkeznek, ezért a hagyományos fajtákkal/hibridekkel ellentétben jóval kisebb mértékben fordul elő a becők felnyílása.

A Limagrain nemesítői már több, mint tíz évvel ezelőtt szelektáltak olyan vonalakat, amelyek keresztezésével a hibridek becőjében a termés fal és a varratok között sokkal erősebb a kapcsolat.

A berlini Huboldt egyetemmel közösen végzett vizsgálatok igazolták, hogy a becő felnyílásra nem hajlamos hibridek esetében átlagosan 1,5 Newtonnal nagyobb erő kifejtésére van szükség a becők mesterséges felnyitásához, a kipergésre hajlamos hibridekkel szemben.

A legújabb mérési eredmények a keresztezési és szelekciós programunk sikerét bizonyítják, ugyanis az új LG hibridek – pl. LG AMBASSADOR és LG CONSTRUCTOR CL – további előrelépést mutatnak a becők stabilitása tekintetében.

A kipergés-ellenállóság a gyakorlatban azt jelenti, hogy a becők az érés folyamán jobban ellenállnak a fizikai hatásoknak, megnövekszik az optimális betakarítási idő hossza. A stabilan zárt becők megvédik a magokat a kipergéstől abban az esetben is, néhány napra fel kell függeszteni az aratást.

A kipergés-ellenállóságnak köszönhetően a Limagrain repce hibridek egy olyan genetikai védelemmel rendelkeznek, amely biztosítja, hogy a megtermett termés valóban a magtárba és ne a földre kerüljön.

A kipergés-ellenállóság mérhető előnyöket nyújt:

• nagyobb termésbiztonság
• rugalmasabb a betakarítás időzítése
• kevesebb betakarítási veszteség

További információ:
lgseeds.hu

Pálffy András (RAPOOL Hungária Kft.) 

Az aratás előtt növekvő feszültség tölti el a repcetermesztőket, különösen, ha az időjárási prognózisok kedvezőtlen körülményeket jeleznek előre, vagy éppen a deszikkáláshoz felhasználható hatóanyagok jelentős szűkülésével kell számolni. Számos nemzetközi kísérlet igazolja, hogy a termelők sokszor a túl korai betakarítás és – általában ennek előzményeként – a túl korai deszikkálás mellett döntenek, pedig ameddig a becők nem száradnak el, addig folyamatos a szárazanyag-beépülés a magokba. A RAPOOL több kísérletsorozatban is azt tapasztalta, hogy a napokkal későbbi betakarítás mázsákban mérhető többlettermést produkált még esős és szeles időjárási körülmények között is.

A későbbi betakarításhoz köthető magasabb hozamok részben a becők hosszabb ideig tartó asszimilációjára, részben a repceszalma kedvezőbb, szárazabb állapotára vezethetők vissza, nem utolsósorban pedig az újabb hibridekben fellelhető nagyobb kipergés-ellenállóságra. Az ilyen állományok jobb betakaríthatósága mellett csökken a kombájnokban a cséplési veszteség, mivel kisebb a veszélye, hogy a szalmához tapadó repcemagok egy része is visszakerül a talajra. Az időjárási körülményeket és az érési állapotot mérlegelve a betakarítás időpontja néhány nappal elhalasztható, hogy az állományokban rejlő maximális terméspotenciál a jobb betakaríthatósággal kiaknázható legyen, érdemi veszteség nélkül (1–2. kép).

A biológiailag éretté vált káposztarepce becői abban az esetben nyílnak fel, ha a külső erőhatások (ide értve a fizikai hatásokat, mint a szél vagy jégverés) nagyobbak lesznek a két termésfalat rögzítő erőnél. Hagyományos hibridek esetén a növények öregedése és száradása fokozza ennek kockázatát, ugyanis a becőfalak összehúzódnak, a termésfalat és az álválaszfalat (replum) összetartó varratban a sejtek eltávolodnak egymástól, és a becő felnyílik. A kipergés-ellenálló hibridekben a varrat szinte észrevehetetlen, a becők felnyitásához nagyobb erőre van szükség (1. ábra).

Deszikkálással a repce betakarítása jobban tervezhető, ám a helyes időpontjának meghatározása komoly szakmai kihívás, túl korán alkalmazva a betakarított termés mennyisége jelentősen elmaradhat az állomány valós potenciáljától. A deszikkálás nem szükségszerűen része az eredményes repcetermesztési technológiának. A RAPOOL számos kísérletben vizsgálta, hogy melyek azok a hibridek, amelyek deszikkálás nélkül is helytállnak a magyarországi klimatikus viszonyok között.

Az egyik teszt során a becők termésfalait húzták szét, és mérték a felnyitáshoz szükséges erő nagyságát (3. kép). Egy másik tesztben az érett becőket egy gumilabdákkal töltött rázóedénybe helyezték, majd minden edényt egységes erővel megráztak (4. kép). A rázást követően megszámolták a kipergett magokat, és indexálták a kapott eredményeket. A két teszt eredményeit a lenti grafikonon ábrázoltuk (2. ábra). A tesztek során a DARIOT, FRANKLIN, DYNAMIC és DUKE hibridjeink kifejezetten jól szerepeltek, bizonyítva ezzel kipergés-ellenállóságukat.

A szélsőséges időjárás és a deszikkáláshoz felhasználható készítmények körének szűkülése miatt talán soha nem volt annyira fontos a repcehibridek hozamstabilitása, mint most. Természetesen a kipergés-ellenállóság sem nyújt teljes körű védelmet a szélsőséges időjárással és a fizikai behatásokkal szemben, de a DARIOT, FRANKLIN, DYNAMIC és DUKE hibridek alkalmazása nagyobb biztonságot ad a hagyományos hibrideknél.

További információ:
www.rapool.hu