Ezek között az egyik legfontosabb: amennyiben a gazdálkodó a zöldítésben az ökológiai fókuszterület megvalósítási kötelezettségét (EFA szántóterület 5 százaléknak megfelelő mértékben) ökológiai másodvetéssel kívánja teljesíteni, és ezt már az egységes kérelmében is jelezte, úgy a másodvetést október 1-ig a valóságosan el is kell vetni. Majd ennek tényét 15 napon belül a Magyar Államkincstár (MÁK) elektronikus felületén jelentenie kell.

Ügyelni kell azonban arra – hívják fel a figyelmet a szakértők -, hogy a keverék a 10/2015 . (III.13.) FM rendelet mellékletében szereplő legalább két fajból álljon. Az állományt legalább 60 napig a területen kell tartani, s azt követően a talajba, vagy a talajra kell forgatni. A növényállomány megválasztásánál azonban ügyelni kell arra, hogy ez ne teremtsen növényi kártételi lehetőségét se saját, se a szomszédos területeken. A fényért, tápanyagokért és vízért folytatott versenyben egy életerős takarónövény jelentősen csökkenheti a gyomok növekedését.

A levélfelület összezáródása elveszi a fényt gyom elől (például: a pohánka vagy a sziki kender). Ennek érdekében megfelelő magszámmal kell elvetni a növényállományt, hiszen csak ekkor biztosíthatja a gyomelnyomó képességet (a szakértői javaslat a gyomelnyomó képességhez a 125-150 százalékos magnorma alkalmazása). A lassú, egyenetlen kelés hiányos állományhoz vezet, ahol a versengés nem jelent kihívást a gyomoknak – jegyzik meg a szakemberek.

A szakértők szerint a nyáron lekerülő növények után azonnal vethető például a pohánka, sziki kender, cirok. A daikon retek (meliorációs retek), mustár, zab, bíborhere, bükköny és rozs augusztustól kerülhet a földbe, amennyiben ekkor már megfelelő csapadékellátottság várható. A bükköny és a rozs vetése egészen késő őszig lehetséges.

A növényválasztásnál ismerni kell továbbá a talajok kémhatás-viszonyait. A savanyú, gyengén savanyú talajokon (erdőtalajok, hajdúsági kilúgozott csernozjomok) használható például a zabot, a pohánka, a szöszös bükköny, a csillagfürtöt, a rozs. Meszes talajokra a keresztesvirágúak, a somkóró javasolt. A tápanyaggal gyengén ellátott területekre javasolják a szakemberek a pohánkát, a sziki kendert, a rozst, a négermagot, a szöszös bükkönyt. A nitrogénben szegény földeken a nitrogénkötő pillangósok választása lehet az ideális.

Ismeretes, hogy a fenntartási 60 nap alatt nem lehet növényvédő-szert használni, és nem alkalmazható csávázott vetőmag sem. Nem szükséges fémzárolt vetőmag használata, azonban a gazdálkodási naplóba az agrotechnikai műveletek rögzítése elvárt.

Fontos azonban, hogy a VP AKG tervezett zöldtrágyázás területe adott évben nem eshet egybe az ökológiai másodvetés területével az esetleges helymódosítás kapcsán sem. Ezt a beadó felület sem engedi meg rögzítéskor.

Nem szabad elfelejteni, hogy a zöldítés esetében az évelő nitrogénmegkötő növényeknek szeptember 30-ig a területen kell lennie (AKG és termeléshez kötött támogatás esetében ilyen elvárás nincs).

A VP AKG és a VP ÖKO támogatottak esetében feladat még a tápanyag-gazdálkodási terv szeptember 30-ig – vagy a főnövény lekerülése után 30 nappal – a tápanyag-gazdálkodási tervek elkészítése a jövő évi kultúra esetében.

A mindenkire vonatkoznak a Helyes Mezőgazdaság és Környezeti Állapot előírásai szerint a termeszteni kívánt tavaszi vetésű kultúrák esetében szeptember 1-től a nitrátérzény területeken a szintvonalakkal párhuzamos talaj-előkészítő munkák elvégzése megengedett, míg a többi terület esetében az szeptember 30-tól folytatható – tartalmazza az ismertető.