Agro Napló • 2020. szeptember 9. 19:14
A körforgásos gazdaságra áttérés kiemelt feladat, nemzetgazdasági szinten komoly kihívás – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára a Portfólió online konferenciáján szeptember elején.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által közzétett információ szerint Boros Anita a Sustainable World 2020 - Fenntartható Világ 2020 - címmel megrendezett tanácskozáson rámutatott: az elmúlt időszakban számos stratégiai dokumentum és akcióterv készült, amelyek nevükben is tartalmazzák azt a célkitűzést, hogy összekapcsolják az ökológiai és ökonómiai fenntarthatóságot.
Az államtitkár az eddig elért eredmények közül kiemelte: a Klíma- és természetvédelmi akciótervben megfogalmazott azon pontokat, amelyek jelentősen meghatározzák az átállást a körforgásos gazdaságra, és a fenntarthatóságot. A hulladékgazdálkodásban elkezdődött július elsejétől az illegális hulladéklerakók felszámolása – mutatott rá, hozzátéve: az ország megtisztítása önmagában nem elég, ezért egymásra épülő intézkedésrendszert dolgoztak ki az illegális lerakás megelőzésére.
A javaslatuk a támogatáspolitikai eszközök bevezetése mellett tartalmazza a büntetőjogi és a közigazgatási szankciók szigorítását is. Szeretnék azt is elérni, hogy a szelektív hulladékgyűjtésre minél több és jobb lehetőség legyen elérhető, ezért bővítik a szelektív hulladékgyűjtési pontok számát.
Emlékeztetett: 2021 július elsejétől betiltják az egyszer használatos műanyagtermékeket. A piac elmozdult a környezettudatosabb gyártás irányába: május óta 30 százalékkal nőtt azoknak a termékeknek a száma, amelyek kiváltják ezeket az eldobható termékeket. Kitért arra is, hogy a műanyagipari termék és technológiai váltás elősegítésére létrejött a Műanyagipari Klaszter. A PET, alumínium, és üveg visszaváltási és betétdíjas rendszer létrehozása lesz a következő lépés az államtitkár közlése szerint, ennek kialakítására elkészült a javaslat.
A folyók védelmére példaként említette az első tiszai hulladékmentesítési projektet. Ezek szintén jelentős forrásokat igényelnek, több 100 millió forintot vonnak el például véderőművek építésétől. A megújuló-energiatermelés ösztönzése érdekében a következő tíz évben meghatszorozzák a naperőművek számát, így 2030-ig legalább 6 ezer megawatt napelem termelőkapacitás üzembe állítása várható. Az új uniós költségvetési ciklusban fontos prioritás a fenntarthatósági és zöld szempontok érvényesülése, erre mintegy 50 milliárd euró – vagyis folyóáron mintegy 17-18 ezer milliárd forint - uniós forrást szeretnének megszerezni – közölte at államtitkár.