Agro Napló • 2020. szeptember 11. 00:49
A metán képződésének két forrása van: a trágya és a haszonállatok emésztőrendszere – szögezik le a szakértők a viták tárgyát képező környezetvédelmi kérdéskörről.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) legfrissebb összefoglalója a témáról felidézi: az EU mezőgazdasága 1990 óta nagyjából 20 százalékkal csökkentette metánkibocsátását. A trágyakezelés módszere és a trágya biogázként való felhasználása pedig még jelentősebben tudja csökkenteni a metánkibocsátást.
A mezőgazdasági eredetű metán az üvegházhatású gázok természetes körforgásának része, ezért sokkal kisebb szerepe van a Föld légkörének felmelegedésében, mint azt a klímaváltozási modellek eddig mutatták – állapították meg a közelmúltban a szakemberek, felhívva a figyelmet: ezt a tényt figyelembe kell venni az EU metánstratégiájában. A metán tíz év alatt szén-dioxiddá és vízzé bomlik, ami a fotoszintézis útján a biomassza (takarmány) és a talaj szénkészletébe beépül a mezőgazdaság természetes szénkörforgásának részét képezve. Ezért a takarmányokba beépülő (biomassza-alapú) szén-dioxid mennyiséget teljes mértékben figyelembe kell venni az ágazati szintű metán-, illetve üvegházhatású gázkibocsátás mérlegében. Így az unió metánstratégiájában nagyobb hangsúlyt kell helyezni a fosszilis tüzelőanyagokból származó metánkibocsátás csökkentésére.
A metán a gyors lebomlása miatt nem halmozódik fel és nem növeli a légkör felmelegedési potenciálját, míg a fosszilis tüzelőanyagokból származó szén-dioxid- és metán felhalmozódik a légkörben és növeli a globális felmelegedés lehetőségét. Ennek figyelembevétele a globális felmelegedés pontos modellezésénél elengedhetetlen, ha a gyors lebomlású üvegházhatású gázok is a modell részét képezik. Ebben a tekintetben újra kell gondolni a ma alkalmazott globális klímaváltozási modellt (GWP100).
Globális értelemben az állattenyésztés az EU-ban már nagyon hatékony (ezt mutatja, hogy 1,3 kg CO2eqv/kg tej, szemben a 2,4 kg CO2eqv/kg tej globális átlagával, vagyis az unió kibocsátása csaknem a fele a világátlagnak). Az EU mezőgazdasága 1990 óta nagyjából 20 százalékkal csökkentette metánkibocsátását, ugyanakkor 25 százalékkal növelte fajlagos termelékenységét.
A Copa és a Cogeca – a két legjelentősebb uniós reprezentatív gazdaszervezet – egyetért abban, hogy a metánkibocsátás pontos nyomon követése, ellenőrzése és szakszerű jelentések készítése komoly kihívást jelentenek. Világos módszerekre van szükség a megfelelő kibocsátás-csökkentési célok megfogalmazásához. A mezőgazdasági üzemek metánkibocsátását egyszerűen és átfogóan kell ellenőrizni, hogy a gazdálkodókat terhelő többletköltségeket elkerülhetők legyenek.
A mezőgazdaságban a metán képződésének két forrása van: a trágya és a haszonállatok emésztőrendszere. Ez utóbbi esetén a kibocsátás csökkenthető takarmányozási, tenyésztési, állategészségügyi, termelékenységi mutatók javításával. Mindezek eléréséhez megfelelő szakmapolitikai keretre és az új technológiák bevezetését elősegítő beruházásokra van szükség. Új tenyésztési módszerek (például: a genomika) és takarmány-adalékanyagok alkalmazása az EU mezőgazdaságának versenyképességét javítják, valamint hozzájárulnak a harmadik országokba irányuló szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. A nemzeti és az uniós jogszabályoknak biztosítaniuk kell a mezőgazdaság új technológiákhoz való hozzáférését.
A szakemberek rámutatnak: a trágyakezelés módszere és a trágya biogázként való felhasználása jelentősen képes csökkenteni a metánkibocsátást. A trágyaalapú biogáz előállításával nemcsak a trágya metánkibocsátása csökkenthető nullára, de a képződött biogáz hasznosítása révén az energiatermelés metánkibocsátása is csökken, hiszen ehhez az energiához nem fosszilis üzemanyagot használtak.
Mivel a trágya nem szállítható nagy távolságokra, a helyben feldolgozását kell megoldani, amihez ösztönzőkre, támogatási programokra van szükség. A gazdaszövetkezetek kulcsszerepet játszhatnak a hozzáadott érték létrehozásában, ha a nyers biogázt sűrített vagy cseppfolyósított biogázzá alakítva értékesítik. Ehhez megfelelő gázhálózatot kell kialakítani.
Az EU hulladékkezelési szabályainak ösztönözniük és nem akadályozniuk kell a trágya és egyéb mezőgazdasági eredetű hulladékok, mint például a növényi maradványok, az alomanyagok és a bioenergia-alapanyagok újra hasznosítását. A biogáz-előállítás során keletkező maradvány növeli a talaj szervesanyag-tartalmát és ezáltal javítja a talaj ellenálló képességét a klímaváltozás hatásaival szemben. A biológia törvényszerűségeit figyelembe vevő körforgásos gazdasági modell elősegíti a talaj szénmegkötését és a gazdaságok metán- és dinitrogén-oxid-kibocsátásának csökkentését.
Az új üzleti lehetőségek és az ezek során képződött nagyobb jövedelem nemcsak a gazdákat, hanem az egész vidéki közösséget szolgálják majd, erősítve a fenntartható fejlődés mindhárom (környezeti, gazdasági és társadalmi) pillérét.
A Copa és a Cogeca 22 millió mezőgazdasági termelőt és családtagjaikat, valamint 22 ezer szövetkezetet képvisel, ezek 446 millió uniós polgárnak nyújtanak biztonságos, jó minőségű és megfizethető ételeket. A gazdálkodók, erdőtulajdonosok és szövetkezeteik elkötelezettek a párizsi klíma-megállapodás mellett, és hozzájárulnak a fenntartható fejlődési célok eléréséhez. A Copa és a Cogeca tagjai tehát elkötelezettek szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésében ezért számos kezdeményezésben vesznek részt (például: az EU Life projekt, a Carbon Dairy, a Beef Carbon és a Carbon Action).
A fentebb vázolt megoldás fontos lépés lehet a fenntarthatóbb mezőgazdaság és vidéki területek érdekében. Mindezek akkor tudnak megvalósulni, ha az illetékesek megfelelő intézkedéseket hoznak és ezekhez hozzárendelik a szükséges forrást – tartalmazza az összefoglaló.