A NAK szakértői mindehhez hozzáteszik: a VP AKG kedvezményezetteknek tápanyaggazdálkodási-tervet talajtani szakértő bevonásával kell elkészíteni/elkészíttetni. Ezért joggal merül fel a kérdés: ki lehet a talajtani szakértő? Az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről 1/2010. (I. 14.) FVM rendelet, valamint a talajvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről szóló 181/2009. (XII. 30.) FVM rendelet alapján talajvédelmi, illetve tápanyag-gazdálkodási szakértői engedéllyel rendelkező személy, továbbá a külön névjegyzéki szaktanácsadóként tápanyag-gazdálkodás, talajvédelem szakterületen regisztrált névjegyzéki szaktanácsadó (16/2019. (IV. 29.) AM rendelet).
A tápanyaggazdálkodási-tervet a saját gazdaságára vonatkozóan önállóan elkészítheti az a VP AKG kedvezményezett (beleértve a gazdasági társaságok, a gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselőjét, alkalmazottját vagy tagját, az egyéni vállalkozót vagy alkalmazottját), aki nem szerepel a szakértői/szaktanácsadási névjegyzékben, de olyan felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ami a 16/2019. (IV.29.) AM rendelet szerint szántóföldi növénytermesztés; kertészet (zöldség-, gyümölcs-, szőlő-, dísznövény-, gyógynövény- és faiskolai termesztés); környezet- és természetvédelem; illetve növényvédelem szakterületekre jogosulttá teszi.
A VP ÖKO pályázat nem követeli meg a talajvizsgálat meglétét, így egyszerűsített mérlegszámítási módszer alkalmazható. Minderről hasznos tanácsok a találhatók a NAK erre a célra készített szakmai kiadványában – jegyzi meg az ismertetés.
A tervek elkészítésekor a nitrát-rendeletben szereplő Helyes Mezőgazdasági Gyakorlatban megfogalmazott határértékeket be kell tartani. Fontos továbbá, hogy amennyiben az adott évben ugyanazon táblán egymást követően több növénykultúrát termesztenek, a növénykultúrák esetében külön-külön tápanyaggazdálkodási-tervet kell készíteni. A VP AKG esetében a kötelezettségvállalás ideje alatt folyamatosan rendelkeznie kell 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménnyel. Ezért a talajminta-vizsgálat folytonosságára is ügyelni kell. Az AKG esetében a folytonossághoz elégséges a pályázat melléklete szerinti akkreditált laboratóriumi nyilatkozat. Azonban tekintettel arra, hogy az AKG területeken a nitrát-rendelet előírásait is alkalmazni kell, így a laboreredmény megléte esetén – arra alapuló számítást követően – juttatható csak ki műtrágya az adott területre.
A nitrát-rendeletben megfogalmazottak betartása, a hatósági előírásokon túl, a kölcsönös megfeleltetés részét is képezi. Így tehát meg nem felelés esetén, valamennyi érintett támogatási összeg csökkentését vonhatja maga után. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint még mindig a legnagyobb mértékű meg nem felelés oka a talajvizsgálat meglétének hiánya.
Fenti előírás megtartásának fontosságát Stefanovits Pál akadémikus múlt században írt „Talajvédelmi tízparancsolata” című összefoglalója is tartalmazza, amely szerint „Csak annyi trágyát vigyél a talajba, amennyit az elvisel és amennyit a növény kíván” tartalmazza az köztestület ismertetése.
