Ennek a projektnek a teljes kivitelezésére valamivel több mint 741 millió forint állt rendelkezésre. Az akvakultúra innovációját ösztönző Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) projekttámogatásával új technológiai eljárásokat fejlesztettek ki a szakemberek. Ennek eredményeként pedig a programban létrehozott újdonságok készen állnak a közvetlen piaci bevezetésre és gyakorlati felhasználásra.
A horgászati és halgazdálkodási szempontból jelentős halfajok tenyésztését és termelését támogató technológia-, tudástranszfer és innovációs infrastruktúra fejlesztése (RESEARCHFISH) elnevezésű - MAHOP 2.1.1-2016-2017-00002 azonosító számú - projekt megvalósítása során több fontos szakmai kérdésekre vonatkozó K+F+I+O tevékenységet is megvalósult.
Így többek között a balin, jász, domolykó, aranykárász, compó elnevezésű halfajok zárt, recirkulációs rendszerekben történő előnevelési technológiájának kidolgozásával, illetve a csapósügér fajnak a zárt rendszerben történő tartási és takarmányozási technológiájának innovatív fejlesztésével sikerült olyan alacsony erőforrás-felhasználású nevelési rendszert kidolgozni, ami a hagyományos átfolyó-vizes rendszerek környezetre gyakorolt negatív hatásait jelentősen csökkenti.
Emellett a hat, jó piaci potenciállal rendelkező halfajt sikerült termelésbe vonni, amire eddig elsősorban a technológia hiányában nem volt lehetőség. Ugyanezen részfeladat során megvizsgálták a kísérletbe vont halfajok tartásának állategészségügyi vonatkozásait is.
Továbbá két elfolyóvíz-kezelési eljárást is sikerült kidolgozni, illetve tovább fejleszteni: egy növényi kultúrával (hidropónia), illetve egy műgyantával működőt. Mindkét esetben jelentősen csökkenthető az elfolyóvíz tápanyagtartalma. És új eredményeket értek el a rovarfehérjék haltakarmányozási célú felhasználásában is.
DomolykóKét olyan új úszóketrec-rendszert is kifejlesztettek, ami a hazai viszonyokhoz jól adaptálható, és a rendelkezésre álló erőforrások (tavi tenyésztő kapacitás) jobb kihasználásával segít növelni a termelést, a természeti erőforrások további kiaknázása nélkül.
Az új tudományos eredmények bemutatásával – graduális oktatás, továbbképzések, szakmai fórumok keretében – a jelenlegi és a jövőbeni döntéshozók számára olyan új információk érhetőek el, melyek segítségével csökkenthetővé válnak a környezetre gyakorolt negatív hatások.
A kutatói munka eredményeként létrejött 3 új prototípus (két úszóketrec és egy új műgyanta alkalmazásán alapuló elfolyóvíz-kezelőegység), ezen kívül több új elő-, illetve egynyaras nevelési, valamint egy új takarmányozási technológia áll készen a közvetlen piaci bevezetésre.
A Magyar Halászatfejlesztési Operatív Program 2.1-2016. „Az akvakultúra területén történő innováció ösztönzése” elnevezésű intézkedés keretében a Szent István Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézete és az Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvostudományi Intézete alkotta konzorcium 741 479 536 forint támogatást nyert el.
A konzorcium a támogatással megvalósuló projekt kutatási és innovációs eredményeit tudományos publikációk formájában is megjelentette több referált tudományos folyóiratban, továbbá hazai és nemzetközi tudományos előadások formájában is beszámolt az eredményekről – tartalmazza az összegzés.