Az EURAF – azaz az European Agroforestry Federation - az egyik legjelentősebb agrárerdészeti szervezet az Európai Unióban, amelynek Magyarország is tagja. Alapvető törekvésük, hogy a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdaságokban népszerűsítsék a fás területek, valamint a fás-erdős legeltetési rendszerek („silvopastoral systems”) létrehozását Európa különböző környezeti régióiban.
A szervezet fő célkitűzése továbbá, hogy elősegítse a jó agrárerdészeti gyakorlatok alkalmazását az által, hogy lobbizik az európai szintű kedvező agrárerdészeti intézkedésekért. Emellett aktív tájékoztatási tevékenységet folytat is (konferenciák, hírlevelek) folytat az érintettek naprakész tájékozottságának érdekében. Dedikált weboldalt is működtet, ami az agrárerdészettel kapcsolatos információk, tudományos eredmények és politikai kérdések megosztására szolgál. Továbbá konkrét megállapodások kötésének elősegítésében vállal szerepet a nemzeti és nemzetközi agrárerdészeti társaságokkal az információcsere, valamint a közös kongresszusok, szimpóziumok és szemináriumok megszervezése érdekében. Egyben olyan kutatási projektekben is vesz részt, amelyek Európa-szerte hálózatépítést biztosítanak.
A húsz tagország agrárerdészeti helyzetének múltját, jelenlegi helyzetét, fejlődési irányát valamint a vonatkozó fejleményeket és aktualitásokat is nyomon követik.
Így Magyarországgal kapcsolatban is szolgálnak információkkal, amelyekből kiemeltük a leglényegesebbeket. Megállapítják: Magyarországon még mindig nem használják széles körben az „agrárerdészet” kifejezést, ami egyébként is viszonylag új fogalom, viszont korán sem új tevékenységekre utal. Hiszen hazánkban már a múltban is elterjedtek voltak a hagyományos fás-erdős legeltetési módszerek, a legeltetett gyümölcsösök, a mezővédő erdősávok és a szántóföldeken található egyéb fás területek. Az olyan fás-legelős legeltetési rendszerek, mint a fás legelők és a legeltetett erdők, mindig is szerves részét képezték itt a földhasználatnak.
Pannónia ókori jelzői közt szerepel a „makktermő” is (glandifera Pannonia), amely név a táj társadalmi és gazdasági értékére utal. Ezen rendszerek jelentősége és működése azonban az elmúlt 100 évben erősen lecsökkent, és az erdős területeken a legelők közös tulajdonjoga szinte teljesen eltűnt. A hagyományos fás legelők és fás rétek főként az ország domb-, és hegyvidéki területein találhatók meg.
A szántóföldi növénykultúrával kombinált agrárerdészeti rendszerek és a tanyákat övező védelmi funkciót ellátó erdősávok az utóbbi évszázadokban Magyarországon általános gyakorlatnak számítottak. E fás sávok száma a 60-70- es években jelentősen megnövekedett, de az elmúlt 30 évben újra csak csökkent és jelenleg is csökkenő tendenciát mutat.
Manapság a szántóföldi növénykultúrával kombinált agrárerdészeti rendszerek- kivéve a szélfogó funkciót is ellátó mezővédő erdősávokat és a házkörüli kerteket,- szinte teljesen eltűntek a magyar vidékről. A közelmúltban viszont elkezdtek megjelenni a kísérleti célokra létrehozott területek, ahol köztes termesztést alkalmaznak (azaz fasorok szántóföldi művelés alatt álló területeken).
Az EURAF ugyanakkor pozitívumként értékeli. hogy Magyarországon is folyamatosan növekszik az érdeklődés az agrárerdészet iránt. Megjegyzi azonban, hogy hiányoznak az alapvető gyakorlati ismeretek, illetve kevés az információ a meglévő rendszerekről. Mindezek miatt – úgy ítéli meg a szövetség - nagy szükség volt egy nemzeti agrárerdészeti hálózatra, hogy terjessze az információkat és megalapozza az érdekeltek közötti együttműködés alapját. Ennek előkészítése az AGFORWARD részvételi kutatási projekten belül kezdődött és az AFINET projekt keretében jött létre. Az együttműködés erősítése, valamint a közös képviselet érdekében 2016-ban megalapították a Magyar Agroforgalmi Civil Szövetséget (ACT). Tagjai – főleg gazdálkodók, szaktanácsadók és kutatók – bővítik az EURAF közösségét, és számos agrárerdészeti tevékenységben vesznek részt mind nemzeti, mind pedig nemzetközi szinten.
A magyarországi agrárerdészeti politikával kapcsolatban kiemelte az EURAF, hogy a 2007–2013 közötti közös agrárpolitikán (KAP) belül hazánk volt az egyetlen ország Közép-Európában, amely végrehajtotta „Az agroforgalmi erdőgazdálkodás első létesítése a mezőgazdasági földterületeken” elnevezésű intézkedést, ezzel hozzájárulva a legeltetési célú agrár-erdészeti rendszerek létrehozásához, a fenntartható földgazdálkodás és a talaj erózióval szembeni védelmének megkönnyítése érdekében. Ezeket a rendszereket legalább 5 évig fenn kellett tartani (csak a fás elemek létesítésének támogatása), maximális sűrűségük hektáronként 250 fa.
A szövetség kitér arra is, hogy jelenlegi nemzeti Vidékfejlesztési Program (VP) a program több agrárerdészeti rendszer megvalósítását és karbantartását szintén támogatja. Így például a gyepgazdálkodást (fás kaszáló vagy fás legelő) az agrár-erdészeti rendszerrel kombinálva, valamint a mezővédő fásítást (például: fasor vagy facsoport), továbbá az innovatív agrárerdészeti rendszerek (Erdészeti Innovációs Operatív Csoportok - együttműködési projektek) megvalósítását.
A szövetség kiemeli: az agrár-környezetvédelmi támogatásoknak, a természetvédelmi gazdálkodási gyakorlatoknak és az ökológiai élelmiszerek iránti növekvő keresletnek köszönhetően növekszik az újonnan létrehozott agrárerdészeti rendszerek száma, valamint néhány régebben elhagyott területet elkezdtek újból fás legelőként művelni. A korábban teljesen tiltott erdei legeltetés, az erdőtörvény 2017-es módosításával, bizonyos feltételek mellett, törvényesen is megengedetté vált.
Az agrárkamarai ismertetés jelzi: az EURAF honlapjáról elérhető egy úgynevezett agrárerdészet-térkép, ahol olyan – az egyes tagországokban található és regisztrált – agrárerdészeti rendszerekre kereshetünk rá, mint magas természeti és kulturális értékű rendszerek, magas értékű fás rendszerek, szántó és fák együttese, fás legelők, állandó gyepterületen lévő rendszerek, „élelmiszertermelő erdők”, erdőkertek. Magyarországról egyelőre öt terület szerepel a térképen: a Déli - Bakonyban, Ajka és Úrkút közt található fás legelő; a Mezőföld déli szélén Bogyiszló község melletti fás legelő; köztes termesztés Fajsz mellett (Bács- Kiskun megye nyugati széle, Duna bal partja); vegyes agrárerdészeti rendszerek (legeltetett gyümölcsös, fás legelő, mezővédő fasorok és házkörüli kertek) egy családi gazdaságban, a Mezőföld északi részén Vértesacsa mellett; a főváros agglomerációban található kísérleti gyümölcsös, hazai gyümölcs- és erdei fa- és cserjefajokkal, valamint vegyes hüvelyes altalajjal, ültetett fás sávok védik a szél és a talaj eróziója ellen. (Aki szeretné, hogy az általa létesített és fenntartott agrárerdészeti rendszer e térképre felkerüljön a magyarországi delegálttal, Vityi Andreával vegye fel a kapcsolatot a vityi.andrea@uni-sopron.hu e-mail címen) – írják a NAK ismertetőben.
Az agrárerdészet elterjesztése Európában már évek, sőt évtizedek óta célkitűzés, Kelet-Közép-Európában viszont még csak most kezdik újraéleszteni. A most zajló folyamat sikerét nagymértékben előmozdíthatja a nemzetközi hálózatba történő bekapcsolódás és ezzel a jó gyakorlatok „ellesése”, a tapasztalatok megosztása elősegítheti a hazai agrárerdészet fejlődését és népszerűsítését is – állítja az összefoglaló.
A továbbiakban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is igyekszik a hazai jól működő, eredményes gyakorlati példák bemutatásával hozzájárulni az agrár-erdészeti rendszerek elterjedéséhez – ígéri az összegzés.
