Az ismertetés szerint Magyarországon – a területalapú támogatási adatok szerint – mintegy 1800 hektáron termesztenek sütőtököt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb a termőterület (mintegy 600 hektár), de Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is 200 hektár felett van. Az egyik híres, elterjedt hazai fajta a Nagydobosi, illetve jellemző még a Kiszombori, valamint az Óvári hengeres és az Orange, azaz az a sonkatök szintén népszerú. Az import elhanyagolható, ezer tonna alatt volt az elmúlt években.

A sütőtököket április végén, május elején vetik. Jól alkalmazkodó, köztes növényként is termeszthető, így akár a kukoricásban is megél. A hőigénye ugyanakkor nagy, érzékeny a fagyra, a gyökérzete kiterjedt. A köznyelvben „sütőtöknek” hívott kabakosok az úgynevezett téli tökök: ezek azok, melyeket biológiai érettségükben szednek le, vagyis akkor, amikor a bennük levő magok szaporításra alkalmasak.

Hazánkban a fogyasztás mennyisége évről évre lassan, de biztosan növekszik, és az őszi-téli hónapokra koncentrálódik. A sütőtök íze édes, textúrája kellemes. Formája és színe nagyon sokféle, lehet narancssárga és kerek, de akár hosszúkás vagy szögletes, kékes, zöld, szürke, fehér héjú. Beltartalmi értékét a nagy karotintartalom, C-vitamin-tartalom, a magas kalcium- és foszfortartalom adja, valamint magas a szénhidráttartalma.

Ha valaki szeletben vesz sütőtököt, figyelni kell arra, hogy a húsa szép egységes narancsos színű legyen. Egészben vásárolva pedig ügyelni kell arra, hogy meglegyen a kocsánya. A felszeletelt sütőtököt a hűtőszekrényben kell tárolni, a hűtő zöldséges rekeszében, fóliába csomagolva, de csak nagyon rövid ideig. Fogyasztani pedig lehet például sütve, krémlevesként, ivóléként, valamint a kicsik bébiételként is ehetik, de húsok mellé, párolva szintén kiváló köret – ajánlja az ismertetés.