A közlés alapján ez a mennyiség több mint félmillió ember teljes körű éves élelmezését fedezné. A veszteség pénzben kifejezett összege pedig több mint 170 milliárd forint, vagyis fejenként 18 ezer forint. A Nébih az élelmezési világnap ürügyén arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy az élelmiszerpazarlás egyszerre környezetvédelmi, gazdasági és erkölcsi probléma.
Az ENSZ 1979-ban magyar javaslatra nyilvánította az élelmezés világnapjává október 16-át. Az idén 41. alkalommal megtartott esemény célkitűzése az volt, hogy felhívja a figyelmet az éhezés felszámolásának fontosságára, és összefogásra ösztönözzön. A világnap megtartása óta eltelt időszakban az emberiség jelentős eredményeket ért el az éhínséggel szembeni küzdelemben.
Bár kétségtelen, amíg egyetlen ember is napi szinten éhezik, addig nem beszélhet senki győzelemről, ugyanakkor fontos mérföldkő, hogy miközben csaknem megduplázódott a Föld lakossága, az alultáplált emberek arányát sikerült leszorítani a korábbi felére. Bár a probléma elsősorban a fejlődő országokat érinti a leginkább, a fejlett országokban is számos olyan rászoruló él, akinek az élelmezését állami, önkormányzati, egyházi és civil szervezetek látják el. Az élelmiszeriparban és az élelmiszerkereskedelemben képződő feleslegek is e karitatív szervezetek segítségével jutnak el a nélkülözőkhöz.
Ezzel szemben az otthonainkban képződő élelmiszerfelesleg a szemetesben végzi. Az Európai Unió többi országához hasonlóan hazánkban is ez teszi ki az élelmiszerveszteség legnagyobb hányadát. A Nébih friss kutatása szerint egy átlagos magyar állampolgár évi 65 kilogramm élelmiszerhulladékot „termel”. Ennek fele nem megelőzhető (csirkecsont, zöldség- és gyümölcshéj, tojáshéj stb.), a másik fele viszont egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne.
Utóbbi, megelőzhető részt nevezzük élelmiszerpazarlásnak, ami Magyarországon több mint 300 ezer tonnát tesz ki évente. Ez a mennyiség több mint 600 millió adag élelmiszert jelent, ami több mint félmillió ember teljes körű éves élelmezését fedezné. A veszteség pénzben kifejezett értéke meghaladja a 170 milliárd forintot, azaz fejenként 18000 forintnyi élelmiszert pazarolnak el honfitársaink évente. Szemléletformálással ez az élelmiszerpazarlás megelőzhető volna.
Az élelmiszerpazarlás ellen az elmúlt években Magyarországon széleskörű összefogás volt tapasztalható. Ennek első eredménye az Élelmiszer Érték Fórum létrehozása volt 2014-ben, amelyben a társadalom és a gazdaság minden szegmense képviselteti magát. A Nébih „Maradék nélkül” programja két évvel később, 2016-ban jött létre azzal a céllal, hogy a szemléletformálás eszközével csökkentse a háztartási élelmiszerpazarlás mértékét. A szemléletváltozást gyermekkorban lehet leginkább megalapozni, ezért a Nébih az oktatási programjában is kiemelt hangsúlyt helyez az élelmiszerpazarlás megelőzésre: bemutatóórákkal, oktatási kiadványokkal, és videókkal, valamint pedagógusoknak szánt prezentációkkal igyekszik átadni az üzenetet, hogy az élelmiszer valójában mekkora érték – tartalmazza az ismertetés.
