Agro Napló • 2020. október 21. 15:02
Tovább javultak a kilátások a magyar agráriumban azonban a jövőt illetően továbbra is óvatosak a piaci szereplők – ez a legfontosabb megállapítása annak a friss elemzésnek, amit sajtótájékoztatón ismertettek a Takarékbank vezető szakemberei október második felében Budapesten.
Az előző negyedévi 27,5-es pontértékről 30,5-re emelkedett a Takarék AgrárTrend Index értéke – jelentette be Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója.
Az elemzés összefoglalójában úgy értékelik a szakértők, hogy az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom jelentős mértékű bővülése jótékonyan hatott az egyes termékpályák szereplőire, továbbá a vendéglátóhelyek újranyitása is javuló hangulatot eredményezett az agráriumban.
Az előző negyedéves eredményekhez képest a vizsgált termékpályák mindegyikén javultak a kilátások, a sertéságazat kivételével, ugyanis szeptemberben Németországban afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött vaddisznót találtak, aminek következményeként átmenetileg megszűnt a németek kínai exportlehetősége, ez pedig alapjaiban rajzolhatja át az európai sertéspiacot – hívta fel a figyelmet Hollósi Dávid.
Az ügyvezető igazgató emlékeztetett: a Takarék AgrárTrend Index értéke a 48 pontos skálán ez év harmadik negyedévének végén 30,5 pontra emelkedett, ami három ponttal magasabb az előző negyedévinél. A várakozások szinte kivétel nélkül minden termékpályán emelkedtek, a leginkább pesszimisták továbbra is a baromfi termékpálya szereplői, viszont jelentős javulás látszik az év előző negyedévéhez képest.
Csökkenő trend a sertés termékpályán látható, amelynek piaci viszonyait továbbra is az ASP alakítja. A szőlő-bor termékpályán tapasztalt korábbi bizonytalanságot, a belföldi turizmus harmadik negyedévi felpörgése jelentősen javította. Emellett a szántóföldi növénytermesztőknél a tavaszi aszály a vártnál kisebb mértékű terméskiesést okozott, ígyebben az ágazatban 4-5 pontos emelkedést hozott az elmúlt negyedév.
A Takarékbank agrárügyfeleinek szeptember végi megkérdezése alapján készült összegzésben a hitelintézet agrárelemzői megállapították, hogy a gyengülő forintárfolyam - azon inputanyagok esetében, amelyek jellemzően csak importból beszerezhetők - 5-10 százalékos drágulást okozott. Viszont az exporttermékeknél ugyanez a trend magasabb bevételt jelent, ami javítja az érintett termékpályák jövedelmezőségét.
A tavaszi fagykárok a gyümölcstermelők esetében jelentős terméskiesést okoztak, amit az átlagosnál magasabb felvásárlási ár bevételi oldalon csak részben tudott kompenzálni. A zöldségtermesztők több esetben átalakult kereskedelmi csatornákról számoltak be, az élelmiszer kiskereskedelmi szereplők a fentebb már említett gyenge forintárfolyam miatt csökkent importáru mennyiségről beszéltek, ami véleményük szerint, jobb helyzetbe hozta a hazai termelőket.
A tojáságazatban továbbra is kielégítő felvásárlási árakról és keresletről számoltak be az ügyfelek. Miután az élelmiszer kiskereskedelmi forgalom nagyobb részben kompenzálta a vendéglátóhelyek bezárásával együtt járó keresletcsökkenést, továbbá július-augusztus hónapokban a belföldi turizmus is magasabb forgalmi adatokat mutatott az előző évinél, a Takarékbank agrárelemzői javították Az idei kibocsátási várakozásait.
A vizsgált termékpályák – a sertéságazat kivételével - rendre javuló trendet mutatnak. Ami kifejezetten bizakodásra ad okot az az, hogy a leginkább pesszimista hangulatot mutató baromfiszektor is csupán 4 ponttal van lemaradva a teljes agrárium indexértékétől. Magyarország ez év szeptemberében megkapta a madárinfluenza mentes státuszt, és az egyik fontos távol-keleti magyar piacra is lehet újra szállítani, mert Japán is feloldotta az import tilalmat október 8.-án. Ugyanakkor továbbra is jelentős felhalmozott készletekről számoltak be a megkérdezettek, ami kissé túlkínálatos piacot mutathat, és ez alapvetően a feldolgozói árakban szintén megmutatkozhat.
A szőlő-bor termékpályán volt szükség a leggyorsabb alkalmazkodásra: számos szereplő nyitott, akár közvetlenül is a kiskereskedelem irányába, és sok borászat indította el a közvetlen online értékesítési csatornáit. A lédig borokat előállító pincészetek megnövekedett keresletről és a korábbinál magasabb árakról számoltak be, továbbá a gyenge forintárfolyam jótékonyan hatott az ágazat jövedelmezőségére, a zöldszüret adta lehetőséget leginkább a tokaji borvidéken használták ki a szőlősgazdák.
A tejágazatban kielégítő átvételi árakat látunk nyerstej esetében, a megnövekedett hazai feldolgozó kapacitások pedig olyan értelemben hatottak pozitívan az ágazatra, hogy az esetlegesen szűkölő exportlehetőségeket a termelők fel tudták váltani hazai kapcsolatokkal. A húsmarha termékpálya szereplői alapvetően a kedvező árfolyamhatásokat élvezik, nem mutatnak számottevő keresletcsökkenést (egyelőre). A szántóföldi növénytermesztők rendre dráguló inputanyagokról számoltak be, azonban a tavaszi aszály kisebb mértékű terméskiesést okozott, amihez jó belföldi- és értékesítési árak párosulnak, így ezen termékpályákon átlag feletti pontérték tapasztalható
A legnagyobb termékpálya indexben történt csökkenést a sertésszektorban volt tapasztalható az elmúlt időszakban, amit a szeptember 10-diki német ASP bejelentés okozott. Ennek velejárója a volt a kínai importtilalom. Az átvételi árakban ez egyelőre mintegy 10 százalékos csökkenést okozott, azonban alapvetően is nyomott átvételi árak tapasztalhatók a piacon, ami a németországi Tönnies vágóhíd átmeneti bezárásának következménye, továbbá részben a megváltozott kereslet-kínálati viszonyoké is.
Az, hogy a megváltozott piaci körülményekhez a sertéspiac, hogyan alkalmazkodik, még a jövő kérdése, mindenesetre átmenetileg markáns változásoknak lehetnek tanúi a piaci szereplők – mindezt Héjja Csaba, pénzintézet munkatársa ismertette részletesen.
Az elemzők az idei harmadik negyedévi felmérésnek talán a legfontosabb üzeneteként az integrációs kapcsolatok felértékelődésének fontosságát fogalmazták meg. A pandémia következtében kialakult bizonytalan piaci helyzetekhez a kistermelők önmagukban kevésbe tudtak volna alkalmazkodni: a több esetben éves keretszerződésben rögzített input-output árak a kis- közepes termelőknek kiszámíthatóságot biztosítanak, ami jelen piaci helyzetben talán a legfontosabb.
Persze kérdés – fogalmazódott meg a banki szakemberekben -, hogy a következő évi szerződések milyen feltételeket fognak biztosítani, azonban a 2020-as év eddigi eseményei rámutattak: mennyire jótékonyan tud hatni a teljes magyar agráriumra, ha egy-egy termékpályán szoros integrációs kapcsolatok vannak. Az elemzők megítélése szerint ez lehet a kulcsa annak, hogy a teljes magyar agrárium továbbra is ütésálló legyen a hirtelen bekövetkező piaci sokkokkal szemben.
Néhány háttérinformációt érdemes tudni a Takarék AgrárTrend Indexről. Így például a Takarék AgrárTrend Index megalkotásával a Takarékbank olyan agrár- és élelmiszeripari bizalmi mutatót alkotott, ami a megkérdezettek saját helyzetértékelése alapján dolgozik, és amely hónapokkal a statisztikai összesítések megjelenése előtt tudja jelezni, hogy merre tart az adott ágazat/alágazat, a teljes magyar agrárium.
Emellett az sem figyelmen kívül hagyható, hogy az index két komponensből tevődik össze. A hangsúlyosabb rész egy százas ügyfélbázis részére küldött kérdőívre alapul, amely az ügyfél adott időszakra vonatkozó helyzetértékelését tartalmazza, végén egy összesítéssel: bizakodó, semleges, borúlátó. Továbbá ugyanezt a párbeszédet a legnagyobb szakmaközi szervezetekkel is lefolytatják. Kisebb súllyal szerepel az Indexben a Takarékbank agrárelemzőinek elemzése, előrejelzése.
Emellett a válaszadók a Takarékbank ügyfelei. 30 százalékban kisüzemek, 30 százalékban középüzemek, 40 százalékban nagyüzemek. A válaszadók ágazati megoszlása a teljes agrárium kibocsátásának eloszlását követi le. A válaszadók területi megoszlása az egyes agrárágazatok területi eloszlását is leköveti. A válaszadó többnyire az adott vállalkozás tulajdonosa/ügyvezetője.
Továbbá az indexben a magyar agrárium termékpályáit négy szintre osztják: 1. termelői, 2. nagykereskedők, logisztikai szereplők, 3. élelmiszer-feldolgozók, 4. élelmiszer-kereskedők. Ezen osztályokon belül három kockázati csoportot alkotnak: input, munkaszervezés, output. Az ügyféltapasztalatokat ezekbe az egységekbe illesztik, az elemzői előrejelzéseket pedig a teljes termékpályára vetítik.