Hiánypótló kutatási hálózatot indított el az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint vetőmagforgalmazó cégek és kiemelkedő hazai gabonakutató- és nemesítő központok bevonásával, gazdák közreműködésével. Ökológiai gazdálkodási körülmények között, szántóföldi kisparcellás kísérletekben tesztelik a biotermesztés számára ígéretes hazai és nemzetközi búzafajtákat. Az idén októberben, országosan hét helyszínen, több mint 20 búzafajtával indított tesztek eredményei segíteni fogják a gazdákat abban, hogy a térségükben legjobban teljesítő fajtákat válasszák ki saját, ökológiai művelésbe vont területeikre. A szakemberek abban bíznak, hogy a kutatás – az ÖMKi 2012 óta működő on-farm fajtakísérleteivel együtt – tovább erősíti a termelők sikeres átállását az ökológiai termesztésre, amelynek egyik alapvető feltétele a termőhelyhez alkalmazkodó, ellenálló fajták megválasztása. További cél, hogy minél több egészséges, szermaradványoktól mentes biobúzaliszt kerülhessen a pékségekbe és a hazai fogyasztók asztalára.
Napjainkban a fenntartható, egészséges élelmiszerek előállítását célzó kutatások a tudományos világ kiemelt területévé váltak. Az olyan globális kihívások, mint a klímaváltozás, a népességnövekedés, a talajdegradáció, vagy éppen a körülöttünk zajló világjárvány, fokozottan rávilágítanak a biztonságos élelmiszerellátás fontosságára, vagyis a helyben, fenntartható módszerekkel megtermelt, egészséges és elérhető élelmiszerek stratégiai szerepére. Hazánkban is érezhető a fordulat, amely a kémiai növényvédő szerekre és műtrágyákra alapozott mezőgazdaság irányából egyre inkább az agroökológiai módszereket alkalmazó termelés felé mutat. Ezt igazolja többek között, hogy a biogazdálkodásba bevont területek mérete az elmúlt öt évben megduplázódott és fokozott figyelmet kapnak az ökológiai gazdálkodást segítő tudományos kutatások.
„Az országos kisparcellás ökobúza-fajtateszt hálózat elindításával nagy lépést teszünk a fenntartható mezőgazdaság előmozdításáért, hiszen az ország hét térségében tudunk eredményeket bemutatni a fenntarthatóság iránt elkötelezett gazdálkodóknak a sikeres fajtaválasztás érdekében. A hálózattal egyúttal régi hiányt pótlunk, hiszen a kémiai növényvédő szerekre és műtrágyákra alapozott termesztésben már régóta működik országos kisparcellás fajtavizsgálati hálózat.” – mondta el Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője. „A kisparcellás ökológiai kísérleti helyszínek kiválóan kiegészítik a gazdálkodó partnereinkkel együttműködésben, 2012 óta megvalósított on-farm fajtatesztjeinket, ahol az 'élő laboratórium' módszertan szerint, üzemi parcellákon vizsgáljuk a búzafajták teljesítményét biogazdálkodásban. Reméljük, lesznek olyan gazdaságok, akik a kutatásaink eredményeire alapozva térnek át a biogabona termesztésre.” – tette hozzá a szakember.
Összefogásban az ökogazdálkodásért
A kisparcellás fajtavizsgálatokat gazdák bevonásával, a hazai agrárkutatásban élen járó intézmények, a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont, a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft., a Debreceni Egyetem és a Karcagi Kutatóintézet közreműködésével végzik. A tudományos kísérletekben kiemelt partnerük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), valamint a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT).
„Az ökológiai gazdálkodás ötvözi a hagyományt, a tudományos kutatást és az innovációt, ezért a NÉBIH számára is fontos terület, amelynek támogatni szeretnénk a hazai fejlődését. Az ÖMKi-vel együttműködésben, a kisparcellás ökológiai fajtavizsgálati hálózattal új területre lépünk és reményeink szerint sikerül olyan búzafajtákat azonosítanunk, amelyek kiválóan teljesítenek az ökológiai termesztésben úgy a hozam, mint a minőség és a betegség-ellenállóság tekintetében.” – mondta Csapó József, a NÉBIH Szántóföldi Fajtakísérleti Osztályának vezetője.
Bár az igazán jó minőségű kenyér előállításához az első fontos lépés a kiváló gabona, az is lényeges, hogy a teljes ökológiai termékpálya, vagyis a biobúza-termesztés mellett az őrlés és a feldolgozás is itthon valósuljon meg, és a helyben előállított biotermékekre rátaláljon a magyar gasztronómia. Az ÖMKi szűken vett kutatási területén túllépve, ezért létrehozta gazda-molnár-pék adatbázist, hogy a termelők és a termékpálya további szereplői könnyebben egymásra találjanak, és ezáltal minél több pékségbe és háztartásba eljuthasson az egészséges, szermaradványoktól mentes bio búzaliszt.
A Magyar Tudomány Napja
A Magyar Tudomány Napját 2003 óta ünnepeljük minden év november 3-án, azon a napon, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság létrehozására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. Az országgyűlés 2003-ban foglalta törvénybe e jeles napot, kifejezve, hogy a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak tartja. A Magyar Tudomány Ünnepe lehetőséget ad arra, hogy a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett közérdekű tevékenységek nagyobb figyelmet és elismerést kapjanak.
