Az MNB azt is megjegyezte, hogy a nyugdíjpénztári költségek átláthatóságának erősödésével tovább csökkenhetnek a tagokat terhelő költségek.

A tkmnyp  0,84 százalék volt, míg az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeit jelző, átlagos korrigált díjterhelési mutató 0,78 százalék, bő 30 százalékkal csökkent 2002 óta.

Az MNB elemzése kitért arra is: a jövőt egy feltételezett összegű tagi megtakarítással és a pénztár közvetett költségeivel is modellező tkmnyp összevethető az élet- és nyugdíjbiztosítások azonos mutatószámával, ami erősíti a transzparenciát, valamint a pénztári szektoron belüli és a szektorközi versenyt.

A jegybank ajánlása alapján az idén először kiszámított, átlagos, 30 éves (tkmnyp) a pénztártag hosszú távú jövőbeni megtakarításait modellezi, és a befizetésekből, megtakarításából levonandó terheknél a befektetések közvetett terheit (például: a portfóliókban lévő befektetési alapok költségeit), illetve a választható portfóliós piaci szereplőknél a különböző portfóliók eltéréseit is figyelembe veszi. A mutatót a pénztárak több időtartamra, illetve portfóliónként is kiszámítják. Ezeket saját weblapjaikon is közzéteszik, illetve azok a jegybank honlapján össze is hasonlíthatók az élet- és nyugdíjbiztosítási tkm-ekkel – ismertette a jegybank összefoglalóját az MTI.

A nyugdíjpénztári szektor átlagos korrigált díjterhelési mutatója a 2018-as 0,75 százalék után tavaly 0,78 százalék lett, döntően a múlt évi kiváló hozamok után kifizetett befektetési költségek (sikerdíjak) enyhe emelkedése miatt. Ez a visszatekintő jellegű mérőszám a működésre levont díjakat a teljes tagdíjhoz viszonyítja, így kiszűri az utóbbitól független pénztári vagyonnövekedés zavaró hatását.

Az eltérő módszertannal számolt mutatószámok egyaránt azt jelzik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos költségszintje hosszútávon 1 százalék alatt marad. A pénztári szektor így - más megtakarítási formák költségeivel összevetve - változatlanul versenyképes öngondoskodási formát kínál az idős korukra előtakarékoskodóknak.

Az idei rendkívüli járványhelyzet miatti kényszerű pénztári intézkedések átmenetileg növelhetik a szektor költségét. A pandémia miatt (is) egyre jobban terjedő elektronikus ügyintézési csatornák terjedése viszont mérsékli a pénztárak adminisztrációs anyagi terheit, aminek hatása viszont majd hosszabb távon jelentkezhet – tartalmazza a az összegzés.