A fórum célja a biomassza alapú gazdaság fejlesztéséhez kapcsolódó tagállami tapasztalatcsere volt, aminek jelentőségét az Európai Zöld Megállapodás felértékelődése adja – fogalmazott a szaktárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, a témáról rendezett az online konferencia magyar résztvevője.
Juhász Anikó képviselte Magyarországot, aki - a német és finn résztvevő mellett - hozzászólásában arra mutatott rá, a körforgásos és fenntarthatóság alapú gondolkodást hazánk már évek óta magáénak vallja, és bemutatta a Bioeast kezdeményezés keretében eddig elért eredményeinket. A magyar javaslatra 2016 óta működő, és 11 közép-kelet-európai országot összefogó Bioeast kezdeményezés célja kettős: a fenntarthatóság alapú nemzeti stratégiák létrehozása és az uniós kutatási forrásokhoz való hozzáférésért erőteljesen segítő sikeres lobby-tevékenység. A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy Magyarország aktív, társelnöki szerepet vállal a Kutatási és az Agrár Bizottság közös tanácsadó testületének Agrártudás és Innovációs Rendszerrel foglalkozó stratégiai munkacsoportjában. Ezzel elősegítve, hogy az unió új közös agrárpolitikája (KAP) tervezésekor a hazai gazdálkodók számára kialakított fenntarthatósági tanácsadási és innovációs szolgáltatások a legjobb európai gyakorlatokon alapulhassanak. Másrészt pedig: minél objektívebb és pozitívabb kép alakulhasson ki a hazai tudásközvetítő szereplőkről, a jó gyakorlatokról az unió többi országában.
A „bioeconomy”, azaz a biomassza alapú gazdaság sarokköveit maga a biomassza adja, ennek legnagyobb része a mezőgazdaságban és erdészetben képződik. Fenntartható feldolgozásuk, a felhasznált erőforrások visszapótlása azonban túlmutat rajtuk, ezért a biomassza alapú gazdaság széles körű, ágazatok közti együttműködést igényel.
A rendezvény egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a biomassza fenntartható használata az agráriumon túlmutató stratégiai kérdés. A nemzeti stratégiák és cselekvési tervek megvalósítása csak akkor lehet eredményes, ha azok beépülnek a meglévő agrár- és ipari szabályozási és támogatási területekbe és nem különálló szakpolitikai területként próbálják bevezetni őket, hanem egységesen, ágazatokat összekötő stratégiaként.
A biomassza előállító mező- és erdőgazdasági és egyéb ipari szereplők számára akkor lesz vonzó a fenntartható és körforgásos modell, ha kedvező üzleti lehetőségeket látnak benne. Ehhez a szakpolitika a jogi akadályok elhárításával, a célzott támogatási rendszerrel és kommunikációval tud leghatékonyabban hozzájárulni.
Ez utóbbihoz kapcsolódva a megbeszélés résztvevői fontos tématerületként azonosították a tudásmegosztást mind a társadalmi kommunikáció, mind a szakértői hálózat kialakításával kapcsolatban. Hazánk a Bioeast kezdeményezés eredményeit és a SCAR AKIS munkacsoport kapcsolódását ajánlotta fel a nemzetközi együttműködés keretében – tartalmazza az összegzés.
