Ezek közül a hatóság által az egyik legfontosabbnak tartott korlátozás: Mindennemű rendezvény (pl. karácsonyi vásár, kulturális rendezvény, magánrendezvény) megtartása tilos. Míg a másik fontos figyelembeveendő körülmény, hogy az élelmiszer-higiéniai, biztonsági-, és minőségi ellenőrzések, auditáló szemlék, támogató szemlék továbbra is változatlanul zajlanak.
A vendéglátó létesítményekre vonatkozó védelmi intézkedések (a közétkeztetést végző létesítmények kivételével): a vendéglátó létesítmények – a rendelkezések visszavonásáig – vendéget nem fogadhatnak. A vendéglátó létesítményekben csak elvitelre készíthető étel.
Így a vendéglátó üzletben (beleértve a vendégforgalomtól elzárt üzemi területet és a vendégteret is) az ott foglalkoztatottak tartózkodhatnak. Emellett az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében – az ehhez szükséges időtartamig – a szállítást, elvitelt végző személy is bent tartózkodhat a vendégforgalmi területen. A vendéglátó üzletben a dolgozók és a vendégek részére egyaránt kötelező az orrot és a szájat folyamatosan elfedő maszk viselése és a távolságtartás betartása.
Az élelmiszer kiszállítást – beleértve a csomagküldő és az üzleten kívüli kereskedelmet – csak az előírt feltételeket biztosítani képes élelmiszer-vállalkozás végezhet. Az ételszállításba ugyan bevonhatók a taxisok is, ha teljesíteni tudják az előírt feltételeket. A védelmi intézkedések betartásáról a vendéglátó létesítmény üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni – hívja fel az érintettek figyelmét a Nébih..
A veszélyhelyzet kihirdetése kapcsán bevezetett korlátozó intézkedések az alábbi létesítményekre nem vonatkoznak: a munkahelyi étteremre, illetve büfére; a szálláshelyen található étteremre, illetve bárra, ha ott kizárólag a szálláshely vendégeit szolgálják ki; a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény (a továbbiakban együtt: nevelési, oktatási intézmény) menzájára, valamint büféjére, ha ott kizárólag a nevelési, oktatási intézmény dolgozóját, illetve a nevelési, oktatási intézmény tanulóját szolgálják ki; az egészségügyi intézményben található étteremre, illetve büfére.
A Maszk- és kesztyűviselés szabályairól is közzétette az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság a legfontosabb tudnivalókat. Így kötelező az orrot és a szájat folyamatosan elfedő orvosi maszk, vagy textil maszk használata a vendéglátó- és közétkeztető létesítményekben a munkavégzés minden területén, és minden fázisában.
Fontos kiemelni – mutat rá a Nébih összefoglalója –, hogy a maszk semmilyen védelmet nem nyújt, ha a szájat vagy az orrot szabadon hagyja.
Lényeges ugyanakkor, hogy a maszkviselés ne adjon hamis biztonságérzetet, hiszen önmagában, rendszeres kézmosás, kézfertőtlenítés nélkül nem jelent kellő védelmet. A maszk viselésével, helyes használatával kapcsolatban bővebb tájékoztatást található a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) honlapján.
A kesztyű használata a fogyasztók számára látványos, de élelmiszerbiztonsági szempontból nem elvárt követelmény – szögezi le a hatósági tájékoztatás. Fontos figyelembe venni viszont – nyomatékosítja a Nébih –, hogy a kesztyű használata nem helyettesíti a kézmosást. A kesztyű viseléssel kapcsolatosan megjegyzik ugyanakkor, hogy a kesztyű hordását az NNK járványügyi szempontból nem tartja előnyös megoldásnak, tekintettel arra, hogy a dolgozóknak álbiztonságot nyújt és nem történik meg azok gyakori cseréje. A kesztyű viselése esetén a gyakori kézmosás és kézfertőtlenítés is elmaradhat, amivel lehetőség nyílik a fertőzés továbbadására.
A kesztyű használat helyett javasolt a gyakori és megfelelően elvégzett kézmosás és kézfertőtlenítés fontosságára kell felhívni a dolgozók figyelmét – hangsúlyozzák a szakemberek. Az ehhez szükséges felszerelést (hideg, meleg folyóvízellátás, szappan, virucid hatásspektrummal is rendelkező kézfertőtlenítő szer, egyszer használatos papír kéztörlő, fedeles, kézzel érintés nélkül nyitható, műagyag zsákkal bélelt hulladékgyűjtő edény) folyamatosan biztosítani kell. A kézmosók folyamatos tisztántartásáról is gondoskodni kell – tartalmazza az ismertető.
