Agro Napló • 2020. november 20. 14:46
Idén a COVID-19 járvány felhívta a figyelmet arra, hogy az emberi egészség nagyon nagy kincs, és a jó kondícióban lévő, erős szervezettel rendelkezők mennyivel előnyösebb helyzetben vannak, mint beteg, legyengült emberek, akiknél a vírus súlyosabb tüneteket okozhat: de nincs ez másként a növények esetében sem, amik minden évben ki vannak téve hasonló járványos megbetegedéseknek – állapítja meg legfrissebb összegzésében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A vitalitás megőrzéséhez kiemelten fontos az egészséges, kedvező beltartalmi értékekkel rendelkező élelmiszerek fogyasztása – szögezi le a köztestület honlapján olvasható ismertetés. Jelezve: a Magyarországon élők abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-feldolgozók élen járnak a kiemelkedően jó minőségű élelmiszerek előállításában. Ráadásul az Európai Unióban a legszigorúbbak az élelmiszerbiztonsági előírások a világon és az uniós termelők itt állítják elő a legbiztonságosabb élelmiszereket.
A vélt vagy valós társadalmi elvárások miatt azonban mára egy ellentmondásos helyzet alakult ki ezen a területen – híják fel a figyelmet a téma szakértői. Egyrészt a fogyasztók elvárják a termelőktől, hogy minél egészségesebb és jobb beltartalmi értékekkel rendelkező növényeket termeljenek számunkra, másrészt viszont az élő szervezetekkel foglalkozó gazdálkodókat általában – sokan – elítélik, mert a növények számára szükséges növényi gyógyszereket (növényvédő szereket) alkalmaznak annak érdekében, hogy megvédjék azokat az esetleges károsítóktól, megbetegedésektől.
A növények ugyanolyan organikus élőlények, mint az emberek, és hasonlóan is működnek. Egy adott betegségre a gyógyszerfejlesztők olyan szert kísérleteznek ki, ami a gyógyulást szolgálja. Akkor miért ne lehetne ez tenni a – később a táplálék alapanyagát jelentő – növényekkel is? – teszi fel a kérdést az elemzés.
A növénytermesztésben használt növényi gyógyszerek engedélyezésének és felhasználásának szabályait az Európai Unió évek óta folyamatosan szigorítja, amely a világon a legszigorúbb engedélyezési rendszer. Az elmúlt években ez a szigorítás sok esetben nem szakmai, hanem gazdasági és politikai érdekek mentén, a fogyasztói félelemkeltésen alapult, melynek eredményként sok igazságtalan támadás érte és éri a gazdákat. Annak ellenére, hogy tőlük várják a „mindennapi kenyerüket”.
Magyarország kivételesen nagy hangsúlyt fektet a növényorvoslásra. A növények védelemében használatos gyógykészítményeket, hasonlóan a humángyógyászathoz, növényorvosok írják fel, annak érdekében, hogy megelőzzék vagy kezeljék a már kialakult veszélyhelyzetet. A védelem hiányában megfertőzött növényeken megjelennek a fertőzést okozó patogén gombák, melyek az emberekre és állatokra nézve is veszélyes toxinokat termelnek. Annak érdekében, hogy egészséges, jó beltartalmi értékekkel rendelkező, hazai élelmiszert fogyaszthassanak az itt élők, elengedhetetlen, hogy a gazdálkodók megvédjék a növényeket az esetleges veszélyektől, betegségektől, kártevőktől és alkalmazzák az engedélyezett gyógyító készítményeket.
A humángyógyászatban alkalmazott, gyakran teljesen hasonló szerek is kémiai vegyületekből állnak, amik aztán a gyógyulás után meghatározott idővel kiürülnek a szervezetből. Ez ugyanígy történik a növények esetében is. Ezek a növényi gyógyszerek is lebomlanak addig, amíg a fogyasztókhoz kerülnek a belőlük készült élelmiszerek.
Ezért is érthetetlen például, hogy miközben azokat az orvosi recept nélkül is megvehető készítményeket, melyeket az emberek különféle gombák okozta bőrbetegségekre használnak, nagyon magas koncentrációban, közvetlenül a bőrre kenve, mindenféle ellenérzés nélkül alkalmazzák, addig a növényorvoslásban ellenzik és tiltják az ugyanolyan hatóanyagú készítményeket a kultúrnövények gombás megbetegedései ellen. Ez a folyamat oda vezethet, hogy egyre több importtermék jelenik meg a piacon, amelyek olyan harmadik országból kerülnek a hazai fogyasztók elé, ahol megközelítőleg sem annyira szigorúak a termelési szabályok, mint itthon.
Az objektív vélemény kialakításában sokat segíthet az Európai Unió Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszerének (RASFF) jelentéseinek olvasása. E rendszer a lakosságot óvja a kockázatos élelmiszerektől és takarmányoktól. Itthon a riasztási rendszerhez kapcsolódó feladatokat a Nébih látja el. A tények magukért beszélnek. Az elmúlt években a kémiai és biológiai veszélyekre vonatkozó riasztások között a növényvédőszer-maradékok aránya volt a legalacsonyabb. Ezzel szemben a növényi gyógyszerek használata nélkül termesztett növényekre jellemző – és az emberi szervezet számára kifejezetten veszélyes – patogén szervezetek és mikotoxinok aránya magas.
Fontos megemlíteni azt is – emeli ki az elemzés –, hogy a növényvédőszer-maradékok esetén az elmúlt három évben egyetlen egy olyan riasztás történt, amely során az EU-n belül termelt áruban mutattak ki növényvédőszer-maradékot. Az összes többi riasztás valamely harmadik országból importált termékben megtalált, határérték feletti vagy nem engedélyezett növényvédőszer-maradékra hívta fel a figyelmet.
Tudni kell azt is, hogy a növényi gyógyszerek okszerű és szakszerű használata nélkül jelentős termésveszteségek alakulnak ki, amely a megtermelt élelmiszer mennyiségének drasztikus csökkenését és végső soron az élelmiszerek drágulását vonhatja maga után. Emiatt sem szabad elvenni azokat az eszközöket a gazdálkodóktól, melyek segítségével az egészséges, biztonságos és elérhető árú élelmiszer-alapanyagokat tudják megtermelni számunkra. A beporzók, például a méhek számának csökkenése mellett ez is jelentősen veszélyezteti az élelmiszer-termelés jelenlegi szintjének fenntarthatóságát és a hazai élelmiszer-önellátást.
Összességében levonható az a következtetés – mutatnak rá a szakemberek -, hogy fogyasztói szemléletváltásra van szükség a növényi gyógyszerekkel kapcsolatban. Ha sikerül tudatosítani, hogy ezek a készítmények ahhoz szükségesek, hogy a magyar gazdák egészséges, jó minőségű és kellő mennyiségű élelmiszert tudjanak előállítani, akkor megmaradnak mindenki számára a magyar vidék adta, kincset érő növényi élelmiszerek.
A fentiek ismeretében érdemes feltenni a kérdéseket: tényleg azt várják el a vásárlók a gazdáktól, hogy a növények egészségét szolgáló készítmények nélkül termeljék meg azokat az élelmiszereket, alapanyagokat, amiket elfogyasztanak? Miért is szeretnének egészséges növényi alapanyagok helyett a sokszor ténylegesen veszélyeket rejtő, beteg növényeket fogyasztani? – olvashatók a felvetések az összefoglalóban.