Vízágyon pihenhetnek a SZIE tehenei az optimális tejtermelés érdekében

Meglehetősen komfortosan érezhetik majd magukat a SZIE szarvasmarhái a felsőoktatási intézmény Kaposvári Campusához tartozó tangazdaságában – emeli ki a tájékoztatás -, ahol folyamatban van egy precíziós tejtermelő laboratórium megépítése. A tehenek fejését, takarmányozását, valamint a trágya eltávolítását és kezelését is robotok végzik majd – közölte a forradalmi fejlesztésről Húth Balázs, a SZIE Kaposvári Campus Állattenyésztés-technológia és Menedzsment Intézeti Tanszék vezetője.

A Kaposvári Campuson épülő automatizált istállóban a tehenek vízágyas matracokon pihenhetnek. Erre azért van szükség, mert az állatok akkor termelnek tejet, ha pihennek, így az állattartónak az az érdeke, hogy a tehén minél többet pihenjen, hiszen ekkor termeli a profitot a gazdaságnak – számolt be az egyedülálló fejlesztésről Húth Balázs, az Állattenyésztés-technológia és Menedzsment Intézeti Tanszék vezetője. „Próbálunk a tejelő teheneknek olyan kényelmes környezetet teremteni, ahol a genetikai képességeiket maximálisan ki tudjuk használni (…) vannak tehenek, amelyek akár napi 70-80 liter tejet termelnek. Egyértelmű, hogy ezeknek az állatoknak már teljesen más a bioritmusuk, mint a harminc-negyven évvel ezelőtt élt, feleennyi tejet termelő teheneknek. Ezzel pedig az alkalmazott technológiának is lépést kell tartania” – tájékoztatott a szakértő.

Az elmúlt években hatalmas fejlődésen ment keresztül az agrárium, ami az állattenyésztést is érintette. Az oktatási intézményeknek különleges felelősségük van abban, hogy a leendő mérnököket megtanítsák a legkorszerűbb technológiák használatára, ehhez pedig tan- és kísérleti üzemekre van szükség – mondta Húth Balázs.

A szakértő szerint a fejlesztések a robotika irányába mozdultak el leginkább, ezért jelenleg egy teljes mértékben robotizált tejtermelő laboratórium építése zajlik a Kaposvári Campuson. Az automatizált klímatechnológiával ellátott helyiség 64 férőhellyel rendelkezik majd, ahol a legkorszerűbb tartástechnológiai megoldások szolgálják a tehenek kényelmét. A már jelenleg is működő teljesítményvizsgáló létesítményben egyedi takarmányfogyasztást, takarmányhasznosítást, valamint teljesítményre vonatkozó méréseket is tudnak végezni a szakemberek – mondta a kutató.

A hagyományos tartási rendszerekkel ellentétben a precíziós tejtermelő laboratóriumban az állatok – minimalizált humán befolyás mellett – stresszmentesen, kötött „munkarend” nélkül, saját bioritmusoknak megfelelően elégíthetik ki biológiai igényeiket, genetikai képességük maximális kihasználtsága mellett. Az állatok önállóan mennek a fejőrobotokhoz, és veszik igénybe a robot szolgáltatásait, amikor úgy érzik, hogy szükségük van rá. A fejőrobot a munka minden fázisát elvégzi, a tőgy előkészítését, a fejést, a fertőtlenítést – emberi beavatkozás nélkül. Egy robot 60-80 tehenet képes ellátni. A fejési intervallum a tehén saját biológiai ritmusához igazodik, így nem okoz stresszt az állatnak, aki jól érzi magát a fejőállásban – számolt be a különleges innovációról a SZIE munkatársa.

„A projekt megvalósításának élelmiszerbiztonsági szempontból is kulcsszerepe van. Célunk, hogy a lakosságot, illetve az emberiséget minél jobb minőségű élelmiszerrel lássuk el. Ezt úgy tudjuk megtenni, hogy a sokszor hibafaktornak számító humán befolyást a minimálisra csökkentjük, és az egyes munkafolyamatokat automatizáljuk. Ezáltal precíziós jelleggel be tudunk avatkozni egy-egy termelési folyamatba, melynek segítségével elkerülhető a gyógyszeres kezelés vagy éppen az elhullásból származó veszteség. Ha kevesebb gyógyszert, antibiotikumot alkalmazunk a termelés során, a fogyasztók egészségesebb termékekhez juthatnak, így ezek a precíziós technológiák élelmiszerbiztonsági szempontokat is szolgálnak” – mutatott rá a Kaposvári Campus tanszékvezetője.

A Szent István Egyetem Kaposvári Campusának kollégái a Fino-food Kft. munkatársaival karöltve olyan egyedülálló, a piacon jelenleg még nem forgalmazott tejtermékeket fejlesztenek, amelyek piaci bevezetése hozzájárul az egyes táplálkozással összefüggő civilizációs megbetegedések megelőzéséhez.  

A fejlesztés a „Robottechnikára alapozott, precíziós elven vezérelt élelmiszer alapanyag előállításra épülő, igazoltan egészségvédő hatású tejtermék variánsok kifejlesztése egyedi hatóanyag kombinációk és innovatív technológiák alkalmazásával” című, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, GINOP-2.2.1-18-2018-00003 azonosító számú projekt keretein belül valósul meg – olvasható az összefoglalóban.