Az állattartásban is egyre nagyobb a döntéstámogató rendszerek szerepe

Az eseményen az állattartásban használt döntéstámogató rendszerekről tartottak előadásokat startup-ok vezetői és nagyvállalati szakemberek.

Vass János, a Pig Brother kereskedelmi igazgatója képfelismerő és döntéstámogató rendszerüket mutatta be, amely sertéseket figyel kamerán keresztül, és például azok tömeggyarapodását, viselkedését monitorozza. Mint elmondta: fejlesztésük rögtön értéket teremt egy-egy gazdaságban, a sertések teljes élettartama alatt tudnak forintosítható információkkal szolgálni.

Méréseik 97,79 százalékos pontosságúak, algoritmusuk napról napra „okosodik”, mivel önfejlesztő mechanizmusra épül. A szakember kiemelte: míg az autóiparban a 2000-es évektől kezdve kénytelenek voltak fejleszteni a beszállítók, a mezőgazdaságban később kezdődött el ez a folyamat.

Kövesdi József, az Okosfarm vezetőjeként elmondta: cégük informatikai, biztonság- és irányítástechnikai megoldásokkal közel húsz éve foglalkozik, az elmúlt években fordultak a mezőgazdaság felé, ahol olyan informatikai alapú megoldásokat fejlesztettek ki, amik hatékonyságjavulást hoznak a gazdálkodók számára.

Tapasztalataik szerint ugyan a mezőgazdaságban is vannak termelésmenedzsment rendszerek, de azok szigetszerűek. Például van olyan telephely, ahol XXI. századi a fejéstechnika, de a másik részén semmilyen informatika megoldás sincs. A környezeti adatok használata általánosságban nem jellemző, ahogy a farmfelügyelet sem.

Mindez oda is visszavezethető – mondta a szakember -, hogy egy mezőgazdasági telephely nagyon tagolt, nagy terület, gyakran nem lehetett stabil IT-rendszereket felállítani. Illetve az ott dolgozók is néha nehezebben sajátítják el a digitális technológiát, az iparral szemben itt nem volt meg korábban ennek a kultúrája. Az agrárágazatban magas az átlagéletkor, ügyfeleik jó részénél kevés a hozzáértő döntéshozó vagy az ezt előkészítő fiatal szakember.

Moldován András, az Animal Soft vezetője különösen fontosnak tartotta a telepen keletkező adatok összességének kezelését. Mint mondta, nagy a piaci nyomás a termelőkön, ami miatt egyre nagyobb a hatékonyság szerepe a munkafolyamatok során, így a rendszerszintű profitmaximalizálás szükségessége. Nagy probléma, hogy végtelen számú független rendszer létezik, de azok nincsenek összehangolva. Mint mondta, az általa képviselt cég megoldásait alkalmazva, sertésenként mintegy 7000 forintos eredménynövekedést érhető el. A fejlett döntéstámogató rendszerek térnyerését elkerülhetetlennek tartja, mivel a piac egyre inkább azt diktálja az agrárágazatban tevékenykedők számára.

Az egyik példaértékű nagyvállalati gyakorlatot Nagy Tibor, a Bonafarm Csoport sertéságazati igazgatója mutatta be: a náluk alkalmazott döntéstámogató rendszereket és azok szerepét ismertette. A cégcsoport 650-700 ezer közti hízót állít elő, több mint száz külső partnerrel dolgozik együtt. Az adatrögzítés nagyon fontos náluk, ezt egy vállalatirányítási program keretében végzik, illetve kifejlesztettek egy integrációs weboldalt is.

Teljes körűen és telepenként is számos adatot gyűjtenek. Az adatbevitel után elemzéseknek a stratégiaalkotásban is jelentős a szerepe, de a telepvezetők értékelésében, a műszakvezetők döntéshozatalában is meghatározó. Az eredmények pedig összehasonlíthatóak, így transzparens a működést lesznek lehetővé. Mindez pedig egyfajta pozitív versenyszellemet is generál. Mint kiemelte, azt látja, hogy nagy a nyomás az ágazaton: mindenki a világpiaccal versenyez, szükséges az adatelemzés, előbb-utóbb a szektor minden szereplője rá fog kényszerülni arra, hogy ezeket a hatékonyság és versenyképesség növelő megoldásokat alkalmazza – tartalmazza az ismertető.