Nagy István többek között arról beszélt – foglalta össze az MTI a tárcavezető mondanivalóját –, hogy 2020-ban sosem tapasztalt kihívásokkal kellett szembenéznie az agrárágazatnak. Mint felidézte, az agráriumban három vírussal is meg kellett küzdeni: a madárinfluenzával, a sertéspestissel, valamint a koronavírussal, de szerinte a gondok közé sorolható a pánik is, amit világjárvány keltett az emberekben. Pusztított a fagy és az aszály, majd heves esőzések jöttek. Mindezek ellenére rekordot döntött a kukorica hozama, és a búza, az őszi árpa is minden idők második legnagyobb mennyiségű termésátlagát produkálta – hívta fel a figyelmet. 

Megjegyezte: a járvány kitörésekor tapasztalt pánikvásárlásra nem tudott előre felkészülni az agrárágazat, valamint az élelmiszeripar és a kiskereskedelem sem, de ennek hatására "ütésállóvá" vált a hazai mezőgazdaság. Stratégiai szerepe pedig jóval hangsúlyosabb lett, mint a járvány előtt.

"A járvány sok más mellett azt is megmutatta, milyen fontos a helyi élelmiszer-előállítás" - fogalmazott Nagy István, aki szerint felértékelődött a helyi piacok szerepe, az élelmiszerek tíz százalékát már innen szerzik be a családok.

A miniszter úgy vélekedett: ennek a folyamatnak a segítésére az Agrárminisztérium (AM) a lehető leggyorsabban lépett. "A legkisebb termelőknek összesen három és fél milliárd forintot adtunk fejlesztésekre, már most tízmilliárd forint igényt nyújtottak be. Támogatásukat a továbbiakban is szeretnénk folytatni. A termelők a keretből a helyi termékek előállításához szükséges eszközökre is igényelhettek támogatást. (...) Az önkormányzatoknak a helyi piacok fejlesztésére nyújtunk támogatást" - emelte ki.

"Állattartó telepek korszerűsítésére ötvenmilliárd, a kertészetek beruházásaira harmincmilliárd, öntözésfejlesztésre pedig húszmilliárd forintos keretösszeggel hirdettünk pályázatot. Óriási a túljelentkezés, kiemelten az állattartók korszerűsítenének. Dolgozunk azon, hogy elegendő forrást csoportosítsunk át az igények kielégítésére, mivel a beruházásoknak stratégiai jelentőségük van" – sorolta a tárcavezető.

Az eredmények között említette egyebek közt, hogy a több évtizede húzódó, szinte az összes családot érintő osztatlan közös tulajdon felszámolásához vagy az öntözhető területek növeléséhez szükséges szabályozást idén elfogadták, jövőre ezek gyakorlati megvalósítása kezdődik.

Az Agrárminisztérium legfontosabb feladata jövőre a generációváltás segítése – emelte ki Nagy István, aki szerint meg kell teremteni a gazdaság családon belüli átadásának a lehetőségét, mivel végeláthatatlan adminisztrációs feladatok nehezítik ezt.

"A másik fő akadály maga a földforgalmi szabályozás, amelynek jelenlegi rendelkezései nem teszik lehetővé, hogy a gazdaság működéséhez szükséges, másoktól bérelt földterületeket a családon belül átruházzák" - ismertette a miniszter, hozzátéve, hogy életszerű szabályozást szeretnének.

Nagy István rámutatott: a járvány után, egy új világ köszönt be az agráriumban is. "Hatalmas lehetőség van az online kereskedelemben. Erősíteni kell azokat a platformokat, amelyek közvetlen elérhetővé teszik a termelők áruját a vásárlók számára. Ezért támogatjuk a digitalizációs programunkban a digitális termelői piac fejlesztését. El kell jutnunk odáig, hogy megvehető legyen a világhálón a kiskertben termesztett sárgarépa vagy az abból készült helyi termék. Erősödik a fogyasztói tudatosság, és míg korábban az import termék volt a menő, addig mára a helyben előállított termékeket, a piacokon beszerezhető élelmiszert, kézművesárukat becsüljük meg jobban" - fogalmazott.