A mostani válság az ágazat mélyebben gyökerező gondjaira is rávilágított, ezek megoldásában a NAK partnere kíván lenni az érintetteknek – húzza alá a köztestület összegzése, hozzáfűzve: az idén az erdészeti ágazat különösen sok nehézséggel és megoldandó feladattal szembesült, amelyekre a sajátos gazdálkodási, illetve vállalkozási viszonyok miatt sem tudott mindig megfelelően reagálni. Az idei nehézségeket az erdészeti ágazatban nemcsak a járványhelyzet okozta álalános gazdasági kihatás eredményezte, hanem a most felszínre kerülő problémák nagy része több évvel, évtizeddel ezelőtti időszakból ered – jegyszik meg a NAK szakértői.

A kis számú kivételtől eltekintve több térségben általánossá váltak az elszigetelten tevékenykedő erdészeti – erdőgazdálkodó, kivitelező és szolgáltató – vállalkozások az elmúlt években. Így ők az utóbbi időben komoly nehézségekkel találták szembe magukat először a munkaerőpiacon, majd a kitermelt faanyag értékesítési lehetőségei szűkültek be. Ezek előbb-utóbb önmagukban is jelentős zavarokat okoztak volna a tevékenységükben, a járványhelyzet következtében azonban ezek felerősödve, egyszerre zúdultak a vállalkozások nyakába.

Ennek eredményeként meghatározó részük gyakorlatilag jelenleg is szünetelteti a tevékenységét. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy az ágazatszervezés terén van egy jelentős űr, ami „békeidőben” nem feltétlenül, a nehézségek közepette azonban jelentősen rontja az ágazat versenyképességét, „ütésállóságát”. Mindemellett az erdőkhöz, és így az erdőgazdálkodáshoz jelentős közérdekű – környezetvédelmi, közjóléti – funkciók társulnak. Az ágazati szereplőket ért nehézségek ezeknek a közérdekű funkcióknak a sérülésével is járhatnak, így hatványozottan oda kell figyelni rájuk – hívják fel a figyelmet összegzésükben a az agrárkamarai szakértők.

A kiút lehetőségeit az éves számvetés keretében a NAK vezetése, valamint a köztestület Erdő- és Vadgazdálkodási Országos Osztálya is áttekintette. Erre az is okot adott, hogy az idén hatályba lépő jogszabálymódosítások eredményeként rövid időn belül tulajdonképpen az erdőgazdálkodás piaci szereplőinek szinte teljes köre vállalkozási vagy őstermelői formában fog tevékenykedni, azaz kamarai taggá válik. Ez korábban a magánerdő-gazdálkodók és az erdészeti szakirányítók körében csak esetleges volt, hiszen a többségük nem vállalkozási formában működött.

A kialakult helyzet az agrárkamara szerint az erdészeti vállalkozások megerősödéséig, szükség esetén együttműködésekbe tömörüléséig – azaz versenyképességük érdemi javulásáig – központi ágazatszervezési eszközökkel javítható. Ehhez az agrártárca, a szakmai és érdekképviseleti szervezetek, az ágazati kutatás és igazgatás, valamint az erdészeti és faipari vállalkozások képviselőinek szoros együttműködésére van szükség. A megváltozott lehetőségekből kiindulva átfogó jövőképet kell adni az ágazat egésze számára, majd szabályozási és támogatási eszközökkel, tájékoztatással, illetve – ha indokolt – vállalkozásszervezési támogatással elő kell segíteni az erdészeti vállalkozások megfelelő pályára állását.

Ebben a munkában a NAK is jelentős szerepet kíván vállalni. Számos nemzetközi példa mutatja, hogy a felmerülő ágazatszervezési feladatokat a kormány és az ágazati kamara együttműködve eredményesebben tudja ellátni. A NAK 2021-ben az eddigieknél is szorosabb informális és munkakapcsolatot kíván kiépíteni az erdészeti vállalkozásokkal, az erdészeti szakmai szervezetekkel, az Agrárminisztériummal (AM), illetve annak erdőkért, erdőgazdálkodásért felelős államtitkárságával, valamint minden más olyan szervezettel, intézménnyel, amellyel együttműködve érdemben hozzá tud járulni az ágazat gazdasági helyzetének javításához – tartalmazza az összegzés.