Tápanyagellátást tervező módszerek összehasonlítása szójában – 2020.

A tápanyagtervezés legfontosabb alapadatául akkor is, jelenleg is a megfelelően megvett és bevizsgált talajminta szolgál(t). A talajvizsgálat során ugyanazon adatokat mérték az 1980-as években is, mint 2020-ban.

Vajon az elmúlt 40 év során hová fejlődtünk és hová fejlődött a világ? Erre a kérdésre próbáltunk meg választ keresni. Terveink szerint 3 helyszínen szerettünk volna beállítani olyan teszteket, ahol helyszínenként azonos szójafajtán vizsgáltuk volna a különböző módszerekkel mért talajvizsgálati adatokból, különböző szoftverekkel kialakított tápanyagtervek végrehajtásának hozadékát. Két, egymástól különböző külföldi és egy magyar talajminta vizsgálat, ezzel párhuzamosan két külföldi és egy magyar tápanyagterv végrehajtása volt a cél. A hosszas szervezés ellenére is külföldről csupán az Egyesült Államokból kaptunk vissza laboratóriumi vizsgálati eredményt és arra alapozott tápanyagtervet. Sajnos a három előkészített helyszínből is különböző okok miatt csupán egy maradt, ennek az egynek a beszámolóját részletezzük a továbbiakban.

A 2019. évben Taliándörögd térségében (Veszprém megye) tesztkísérlet céljából kijelöltünk egy homogén talajadottságú szántóföldi területet, amelyben a terület művelője a 2020. évben szóját tervezett vetni. A kijelölt területből talajmintákat vettünk, azokat egy akkreditált magyar és egy USA-beli laborba küldtük vizsgálatra. A magyar laboratóriumi eredményekből a hazánkban alapvetően használatos kétféle szoftver segítségével (jelölés: HU-1, HU-2 ) azonos alapadatokkal két különböző  tápanyagtervet készítettünk. Az Egyesült Államokba küldött mintákat ott elemezték, az eredmények alapján ott készítették az általunk későbbiekben használt tápanyagtervet (jelölés: USA). Mindegyik tápanyagtervet 4 t/ha-os hozamszintre állítottuk/állíttattuk be. A területen 2019-ben kukorica volt, 9 t/ha hozammal.

A talajminták magyar laboratóriumi mérését akkreditált laboratórium végezte. Az Egyesült Államokbeli talajminta méréseinél, a magyar rendszertől eltérő paramétereket vizsgáltak, a vizsgálati jegyzőkönyvükben a javasolt műtrágya dózisokat is megadták, melyet telefonon történt megbeszélés alkalmával kis adagú műtrágyázással javasoltak módosítani (20 kg/ha N-hatóanyag). (Megjegyezzük, hogy ez a talajvizsgálat nem EU-kompatibilis, a Helyes gazdálkodási gyakorlat által előírt talajvizsgálatként nem fogadják el.)

Az 1. táblázatban igyekeztünk összefoglalni a kapott adatokat úgy, hogy a magyar laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyv egyes paraméterei mellé igyekeztünk párosítani a hasonló amerikait. (Az összehasonlítást a módszertani eltérések keresése céljából tettük, nem pedig azért, hogy egy teljesen ugyanolyan paraméter esetében „vizsgáztassuk” bármelyik laboratóriumot, mit mért az egyik, mit mért a másik. A pH (H2O) értéket leszámítva az egyes paraméterek az eltérő vizsgálati és számítási  módszerek miatt egymással értékükben eleve nem összehasonlíthatók.)    

Szembetűnő különbségek: több magyar paraméternek nincs meg az amerikai „párja” és ez fordítva is igaz. A magyar bővített talajvizsgálat a talajt, mint kémiai és fizikai rendszert vizsgálja, pedig a  talaj fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságokkal rendelkező komplex ökológiai rendszer, termesztő közeg. A magyar rendszerben szinte nem is mérünk olyan paramétert, amely utalna pl. a talaj termékenységét egyébként jelentősen befolyásoló biológiai állapotra, az amerikai rendszerben ezzel szemben több ilyen, vagy erre utaló adatot is láthatunk. Ezek közül a fontosabbakat *-gal jelöltük az 1. táblázatban. Az amerikai rendszerben több paraméter foglalkozik a Foszforral, a szerves anyaggal és a Nitrogénnel, mint a magyar rendszerben. Mindenképpen figyelemre méltó az amerikai rendszer „felhasználóbarát” mivolta: a vizsgálati eredmények mellett rögtön ott volt a tápanyag kijuttatására vonatkozó javaslat is, jól láthatóan feltüntetve a limitáló faktort.

A tápanyagok típusát, dózisát, kijuttatását személyesen ellenőriztük, azt teljes mértékben a terveknek megfelelően hajtották végre. A 3 műtrágyázási módot egyenként 2-2 ha-os területeken, egymás mellett, egymástól több sor kihagyásával elválasztva valósítottuk meg. Az egyes kezeléseknél több ismétlésre nem volt lehetőségünk.  A vetés gabonavetőgéppel történt 2020. április 24-én, 550 ezer mag/ha vetőmagnormával.

A kísérleti helyszínt több ízben szemléztük, illetve műholdas NDVI-képekkel is igyekeztünk nyomon követni (EOS). A parcellák beosztását mutatja az 1. kép.

Az NDVI-indexek táblaszintű alakulásáról tájékoztat a 2. kép. A képen a felvételek dátumai a következők: 1. sorban balról jobbra: 05.22-06.01-07.01-07.11-07.21-07.26; 2. sorban balról jobbra: 07.31-08.10-08.20-08.25-09.04-09.09

2020. június 30-án a 3 tesztparcellából levélmintákat szedtünk, azokat analizáltattuk. Az eredményeket tartalmazza a 2. táblázat. Jelentősebb eltérés a Nitrogén szint és a Molibdén szint vonatkozásában volt észlelhető az USA jelzésű parcella hátrányára, a többi paraméter nagyjából hasonló szinten mozgott mindhárom parcella esetében.

A kísérleti parcellák betakarítása 2020. október 9-én történt. A tenyészidőszakra jellemző időjárási összefoglalót az 1. ábrán jelenítettük meg:

 A hozamokat műtrágyázási módszerenként mértük, a kijuttatott tápanyagokat és műveleti költségeket a termelő nyilvántartása alapján áraztuk be. A kísérletet a Gabonakutató közkedvelt, középérésű, alacsony tripszin inhibitor tartalmú BAHIA fajtáján végeztük. Az eredményeket a 3. táblázat foglalja össze.

A termésátlag meglepő módon gyakorlatilag azonos volt mindhárom módszer szerinti műtrágyázásnál, annak ellenére, hogy a kijuttatott hatóanyag mennyiségek alaposan eltértek egymástól, természetesen a bekerülési költségük tekintetében is. (2. ábra)  

A terményből parcellánként átlagmintát vettünk, amit klasszikus kémiai analízissel vizsgáltattunk meg nyersfehérjére és nyerszsírra. (4. táblázat) Látványos eltérések a három parcella termése között nem adódtak.

Az összehasonlító teszt eredménye meglepő eredményeket adott, mégis hangsúlyoznunk kell, hogy általánosításokra mindezek nem alkalmasak. Messzemenő következtetéseket senki ne vonjon le belőlük! Azok adott tájegységen, adott talajbeli, adott időjárási, adott üzemi viszonyok hatására alakultak így. A kísérlet eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy szója esetében (és más növénynél is!) a tápanyagellátás témaköre vizsgálandó terület. Nemzetgazdaságunk igényli az újabb és hatékonyabb tervezési módszereket, amelyek csökkentik a felesleges kiadásokat, alapot adnak a hozamok gazdaságos növeléséhez. Igenis körül kell néznünk azokban az országokban, amelyekben az adott növényt eredményesebben termelik, mint idehaza! Ma már nincs vasfüggöny, a kapcsolattartás, a tájékozódás sokkal egyszerűbb a rendelkezésünkre álló információs szupersztrádáknak (internet) köszönhetően, mint a COCOM-listás 70-es, 80-as években.

A Szójakontroll szójatermesztés fejlesztési rendszer éppen azért jött létre, hogy az elérhető legmodernebb eszközökkel segíteni tudjon a szóját termesztő gazdáknak olyan kérdésekben is, mint a tápanyagellátás tervezése.

A kísérlet lelkiismeretes megvalósításáért köszönetünket fejezzük ki Révész Mártonnak és a Dörögdi Mező Kft. minden, kísérletben résztvevő munkatársának!