A közlés szerint az eco-scheme lányege, hogy a közvetlen kifizetések 20 százalékát – ez Európai Parlament első olvasatában elfogadott javaslata alapján 30 százalékát, valamilyen többlet környezetvédelmi kötelezettség – az úgynevezett eco-scheme teljesítéséhez kötik majd – ismertette a részleteket Mezei Dávid, a Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság január 14-én nyilvánosságra hozott listája alapján eldőlni látszik a kérdés. Hozzáfűzte: az eco-scheme-ek esetében a zöldítéshez hasonlóan Brüsszelben készítik elő az étlapot, amiről a tagállamoknak választaniuk kell.
Az összefoglaló felidézi: a Takarékbank szakértői folyamatosan követik az új KAP-pal kapcsolatos fejleményeket. Elemzéseikben korábban felhívták a figyelmet, hogy a – kissé leegyszerűsítve – a zöldítés helyébe lépő úgynevezett eco-scheme-ekkel – azaz agrárkörnyezeti feltételekkel – kapcsolatban eddig nem sok részlet derült ki, többek között még azt sem lehetett tudni, hogy az Európai Bizottság által megállapított listából választhatnak majd a tagállamok, vagy a nemzeti adminisztráció saját maga dolgozhatja ki az ajánlott környezetvédelmi gyakorlatokat.
Az Európai Bizottság január 14-én nyilvánosságra hozott listája alapján eldőlni látszik a kérdés: az eco-scheme-k esetében a zöldítéshez hasonlóan Brüsszelben készítik elő az étlapot, amiről a tagállamoknak választaniuk kell. A menü ráadásul „zárt” lesz, azaz a tagállamoknak az ott felsorolt gyakorlatok közül kell kiválasztaniuk azokat, amelyeket beemelnek a Közös Stratégia Tervbe és ezáltal az adott tagállamban a gazdálkodók számára elérhetőek lesznek – emelte ki a pénzintézeti szakértő.
A javasolt eco-schemeket a Bizottság két fő csoportra osztotta. Az első, rövidebb lista a már létező, elfogadott uniós gyakorlatokat tartalmazza. Így ökológiai gazdálkodást, valamint az integrált növényvédelmet (ideértve az élővizek melletti védősávokat, a mechanikus gyomirtást és a kártevő-rezisztens fajok termesztését is).
Jóval hosszabb a listája az „egyéb” elismert gyakorlatoknak. Szerepelnek benne: az agroökológiai gyakorlatok a vetésforgó fehérjenövényekkel, a takarónövények az ültetvények sorközeiben, a téli zöldtakaró biztosítása, az alacsony intenzitású, legeltetésen alapuló állattenyésztés, a klímaváltozással szemben ellenállóbb fajták használata, a biodiverzitást növelő, kevert állományú gyepterületek létrehozása, a metánkibocsátást csökkentő alternatív rizstermesztés, az ökogazdálkodás egyes gyakorlatainak átvétele, valamint az állattenyésztési és állatjóléti gyakorlatok, továbbá a különböző állatjóléti gyakorlatok (nagyobb férőhely, javított padozat, árnyékolás, ventiláció és párásítók a hőstressz csökkentésére), az állatok élettartamát, ellenállóságát, termelékenységét növelő gyakorlatok, az állatbetegségek megelőzését szolgáló gyakorlatok (vakcinálás, takarmánykiegészítők használata stb.), a legeltetési arány növelése és a szabadtartás arányának növelése is.
Az agrár-erdészet esetében kiemeli a lista a magas biodiverzitású fásított legelők létrehozását. A magas természeti értékű gazdálkodásnál pedig a műtrágyahasználat csökkentése, az alacsony intenzitású szántóföldi művelés, valamint a magas biodiverzitású ugar fenntartása kerül előtérbe. De ösztönözni kívánja az EB a széndioxid-megkötő („karbon”) gazdálkodást: a mocsaras, vizes élőhelyek helyreállítását, a gyepterületek létrehozását, extenzív használatát és a szármaradványok betakarását. A precíziós gazdálkodás esetében szorgalmazzák a tápanyaggazdálkodást, a tápanyagveszteség csökkentését innovatív megoldásokkal alkalmazását, az optimális pH érték beállítását, az inputanyagokat csökkentő precíziós gyakorlatok alkalmazását, az öntözés hatékonyságának növelését. A javított tápanyag-gazdálkodás szintén a preferált eszközök között van: így a minimumkövetelményeken túlmutató nitrátvédelmi intézkedések alkalmazása, a rendszeres talajminta vételezés gyakorlatának bevezetése is követelmények sorában van. A hatékony vízgazdálkodás alkalmazása ugyancsak lehetőség, például a kisebb vízigényű kultúrák, az optimalizált öntözés, és a vetési időszakok meghatározása is javasolt. Az egyéb talajvédelmi gyakorlatok közé sorolták az uniós döntéshozók az eróziót gátló sávok és széltörők, a teraszos művelés és az egyéb üvegházhatású gázkibocsátás csökkentő gyakorlatokat, valamint az emésztésből származó ühg-kibocsátást csökkentő takarmányadalékok használata ugyancsak ott van a listán ugyanúgy mint a javított szervestrágyakezelés- és tárolás lehetősége is.
Mezei Dávid szerint a most közzétett listát még számos ponton szükséges tovább pontosítani, tisztázni. Az Európai Bizottság ráadásul a saját céljaival is rendszeresen ellentmondásba kerül. Az eco-scheme-k bevezetésének és alkalmazásának alapja a Zöld Megállapodás, az EU klímavédelmi programjának megvalósítása. Számos, a fenti listában szereplő gyakorlat azonban növeli az egységnyi üvegházhatású gázok kibocsátását. Ilyen a legtöbb állatjóléti intézkedés, de az extenzív növénytermesztési és állattenyésztési gyakorlatok is jellemzően csökkentik a hatékonyságot, és ennek következtében növelik az előállított termékre jutó fajlagos emissziót – állapítja meg a szakértő.
További problémát jelenthet – vélekedik a banki szakember - a tagállamok számára a végrehajtás során az intézkedések ellenőrzése, monitorozása. Ráadásul a tagállamoknak az új időszakban nem magának az intézkedésnek a végrehajtását, hanem annak hatását, eredményét kell – bizonyítékokkal alátámasztva - bemutatniuk Brüsszelnek.
A tagállamok ráadásul amiatt is nehéz helyzetben vannak, hogy számukra kötelező lesz legalább 20 százalékot elkülöníteni a közvetlen kifizetésekre szánt összegből – az úgynevezett nemzeti borítékból. A gazdák számára viszont önkéntes lesz a programban való részvétel. Azaz, ha túl sok elemet vesznek át a Közös Stratégia Tervbe, nehézzé és kockázatossá teszik a végrehajtást. Ha viszont túl keveset, abban az esetben felrémlik a forrásvesztés réme, hiszen, ha túl szűk a kínálat, félő, hogy sok gazda nem találja meg a számára kedvező és teljesíthető eco-schemet - hívta fel a figyelmet a Takarékbank szakértője összefoglaló elemzésében.
