Az agrárium és a vidékfejlesztés az egyik leggyorsabban fejlődő képzési és tudományterület, így a tudásszint emelése, korszerűsítése elengedhetetlen, ehhez kapcsolódva rendkívüli szükség van a szakmai, elméleti és gyakorlati képzés, valamint az agrárszakmák iránti elkötelezettség, küldetéstudat erősítésére. A sajtóértekezlet keretében ünnepi nyilatkozat aláírására is sor került – adta hírül az új egyetem honlapja a rendezvényt követően.

Emlékeztettek: a Szent István Egyetem jogelőd szervezetére épülő Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem államilag elismert felsőoktatási intézményként működik tovább, melynek fenntartói joga a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítványhoz került. A MATE ezzel a lépéssel hazánk egyik legnagyobb felsőoktatási intézményévé vált, egyedülálló infrastruktúrával és oktatási képességekkel rendelkezve számos tudományterületen. Az intézmény célja Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődésének elősegítése, valamint a vidék és a mezőgazdaság újjáépítése-fejlesztése kiemelkedő oktatási, kutatási, innovációs és tanácsadási tevékenységeivel.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Nagy István agrárminiszter, Lázár János országgyűlési képviselő (Fidesz), a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. állami feladatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos, Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem megbízott rektora köszöntőjében elmondta: az új egyetem 5 campuson több mint 13 ezer hallgatóval kezdi meg a működését, ezzel Magyarország egyik legnagyobb egyeteme jött létre. Az intézményben jelentős szervezeti átalakításra kerül sor – mutatott rá –, aminek keretében a korábbi kari struktúra helyett intézeti modell kerül bevezetésre.

A 21 új intézet tevékenysége egy-egy tudományterületet fed le, amelyek ellátják az oktatási, tudományos, kutatási, művészeti és innovációs alaptevékenységeket campusokon átívelően, továbbá felelnek az intézetek oktatási-kutatási stratégiájáért és teljesítményéért. A kari struktúra megszüntetésével az irányítási szintek csökkennek, ezáltal rugalmasabbá válik a szervezet. A MATE zöld jövő építésébe kezd, s a jövőt az fogja megnyerni, aki a legkisebb energia felhasználásával, kis területen termelve tud sok embert ellátni jó minőségű, biztonságos élelmiszerrel – tájékoztatott a MATE rektora.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt emelte ki, hogy az alapítványi fenntartói forma szabadabb és egyszerűbb működését tesz lehetővé az Egyetem számára. Kitért arra is: a magyar kormány 1500 milliárd forintot fordít az egyetemekre abból az összesen 6000 milliárd forintból, amelyet Magyarország az Európai Unió helyreállítási alapjából kap. Jelenleg minden feltétel adott arra, hogy az új egyetem bekerüljön a legjobb európai agrárintézmények közé – foglalta össze a tárca vezető által megfogalmazottakat az egyetemi honlap.

Csányi Sándor kuratóriumi elnök az egyetem megalakulása alkalmából többek között arról beszélt: „mintaszerű volt, zökkenőmentes módon történt a MATE létrehozása, amely egyben a magyar agrár-felsőoktatás újjáépítésének első lépéseként is tekinthető. Az új szervezet a jelen kihívásaira is megpróbál választ adni, ilyen a globális felmelegedés, a megcsappanóban lévő vízkészletek kezelése, az egészségesebb élelmiszerek gyártása vagy a precíziós gazdálkodás fejlesztése. Szeretnénk, ha az egyetem a kutatás és az oktatás terén is élen járna.”

Nagy István, agrárminiszter, a kuratórium tagja többek között elmondta: „az agrárium és az élelmiszeripar stratégiai ágazat, amit vonzóvá kell tennünk a fiatalok számára, hiszen ők a magyar vidék záloga. Öröm számomra, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, azaz a NAIK 11 kutatóintézete is csatlakozik, így kutató-, oktató- és gyakorlóegyetem jöhet létre. Kötelességünk vonzóvá tenni a mezőgazdasági és az élelmiszeripari pályát a fiatalok számára.”

Gludovátz Ferenc, a MATE EHÖK – azaz az egyetemi hallgatói önkormányzat – elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy az egyetem hallgatói várakozással tekintenek az új intézmény nagyszabású terveire. Örömét fejezte ki, hogy az egyetemen továbbra is elérhetőek lesznek államilag finanszírozott képzések, így a jövő diákjai is ugyanolyan feltételekkel nyerhetnek majd felvételt, mint a jelenlegi képzések résztvevői.

Az agrárium és az élelmiszeripar stratégiai ágazat, amit vonzóvá kell tennünk a fiatalok számára – jelentette ki Nagy István agrárminiszter Gödöllőn a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szenátusi ülését követő sajtótájékoztatón, tette közzé a tárcavezető üdvözlő beszédének részletei az Agrárminisztérium (AM) honlapja a kormányzati hírportálon.

A miniszter felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy mindehhez meg kell tudni mutatni, hogy az agrár és élelmiszeripar vonzóbb pálya lehessen a fiatalok számára, hiszen ők a magyar vidék záloga, nélkülük elképzelhetetlen a vidéki megújulás és a vidéket megtartó erő. 

A politikus a sajtótájékoztatón elmondta még azt is, hogy a MATE minden tekintetben felveszi majd a versenyt az élenjáró nyugat-európai társintézményekkel. Aláhúzta: az egyetemi integráció és a hazai agrár-felsőoktatás rendszerének korszerűsítése elengedhetetlen lépés az agrárium átfogó modernizációjához. A jövőben az egyetem a hallgatókat magas színvonalon ismerteti meg a modern és fejlődő mezőgazdasági ágazatokkal, felkészítve őket az agrár karrierpályákon történő sikeres indulásra. Hiszen a magyar gazdák versenyképesességének növelése a magyar agrároktatás versenyképessé tételénél kezdődik - fűzte hozzá.  

Nagy István kifejtette: az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy az agráriumra válságok idején is támaszkodhatunk, a mezőgazdasági munka, illetve az élelmiszertermelés felértékelődött és tovább nőtt a magyar gazdák által megtermelt áruk megbecsültsége is. Az Agrárminisztérium célja, hogy az elkövetkezendő évtized nyertesei a magyar vidék és a helyi gazdaságok legyenek.

Az agrárminiszter szerint történelmi jelentőségű döntés, hogy Magyarország az Európai Unióban adható legmagasabb mértékű, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosítja a költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési források mellé. Így az elkövetkező hét évben hazánk 4265 milliárd forintot fordít a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. Míg az unió közös agrárpolitikájának (KAP) másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén további 3272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrás segítheti a hazai mezőgazdasági szereplőket. Így a KAP uniós és hazai forrásai révén 2027-ig összesen mintegy 7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére - sorolta a tárcavezető.