Sertés- és mangalicahús-fogyasztást népszerűsítő kampány kezdődik

Tarpataki Tamás a fogyasztás ösztönző akció beharangozó sajtótájékoztatón elmondta: a koronavírus-járvány rávilágított arra, hogy mennyire fontos minden magyar fogyasztó számára az elégséges mennyiségű, megbízható és jó minőségű élelmiszer. Az adatok azt mutatják, hogy a fogyasztók bizalma stabil a hazai sertéshús iránt, ami fontos szerepet játszik a termelés és a forgalmazás szintjének fenntartásában – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár.

Aki szerint fontos az is, hogy ezt a bizalmat fenntartsák és tovább növeljék. Ezért az ágazat szereplőinek támogatása mellett az agrártárca az AMC minden évben marketingkampányokkal is támogatja a hazai sertéságazatot – tette hozzá.

Tarpataki Tamás megjegyezte – tájékoztatat az AM honlapja –, a megváltozott körülmények között a kormány számos intézkedést tett annak érdekében, hogy a termelők, a feldolgozók és a kereskedők összehangolt munkája eredményeként folyamatos legyen a fogyasztók ellátása.

A sertéságazat szereplői többek között a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program, a Vidékfejlesztési Program (VP), az állatjóléti támogatások, az állatbetegségek elleni védekezés és a tenyésztésszervezési támogatások segítségével juthattak többletforrásokhoz, a gazdaságélénkítő kormányzati intézkedések mellett.

Giczi Gergely, az AMC ügyvezető-helyettese azt emelte ki, hogy nagyon nehéz helyzetben van a sertéságazat, hiszen az emberre veszélytelen afrikai sertéspestis (ASP) okozta piaci átrendeződés a felvásárlási árakat sok esetben már az önköltségi ár alá csökkentette.

Megjegyezte: a tudatos vásárlást a húspultban már zászló és kiírás is segíti, ezek a származási helyről tájékoztatják a fogyasztókat. A farsangi sertéskampányt idén a járvány miatt online és nyomtatott felületeken valósítják meg, azokban külön felhívják a figyelmet a mangalicahús kiváló élettani hatásaira is. A mangalica húsa márványozott, krémes, fehér zsírfoltokkal barázdált, textúrája, zsírja lágy, amely gazdag Omega-3 és 6 zsírsavakban és természetes antioxidánsokban - fűzte hozzá Giczi Gergely.

Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének (MOE) elnöke többek között arról beszélt: a mangalicatenyésztők több vírus szorításában dolgoznak immár negyedik éve. 2018-ban az ASP magyar vaddisznókban való megjelenése miatt elvesztették az ázsiai vevőket, de az egyesület a fajta megőrzéséért felelős állami szervekkel és az AMC-vel közösen új európai és belföldi piacokat épített ki. A koronavírus-válság így már egy megújult, szerteágazóbb piaccal, és megerősített vírusvédelemmel felvértezett mangalicaszektort talált.

Kitért arra is, hogy a piacok újabb közösségi marketingkampánnyal történő megmentése, az éttermi vevők termelői piacokra, élelmiszerboltokba átterelése, a belföldi fogyasztás határozott bővítése, az elmúlt 3 évben felépített több tucat európai ország piaca mellé a most újrainduló japán piac együttesen tartja működésben a kis méretre és kézműves feldolgozásra alapuló mangalicaszektort.

Az egyesület elnöke az újságírói kérdésre közölte: Magyarországon jelenleg mintegy 10 ezer mangalica-tenyészkocát tartanak, és évi 60 ezer hízót nevelnek fel. A magyar sertésállomány 2 százalékát stabilan a mangalica adja. A mangalicahúsból és az abból előállított termékekből származó árbevétel az exporttal együtt mintegy 12 milliárd forintot tesz ki.  A nagyüzemekben levágott mangalica sertések fele exportra kerül.

Továbbra is a spanyol sonkaszektor jelenti a legnagyobb exportpiacot, 700 tonnát exportálnak hazánkból oda, ami 30 ezer sonkát és ugyanannyi lapockát jelent. Becslések szerint 300 tonnát értékesítenek az Európai Unió (EU) többi országában, valamint az ázsiai piacokon, főként Hongkongban és Szingapúrban. Közölte a MOE elnöke azt is: az előállított 60 ezer mangalica részben házi vágásra kerül, mintegy 30 ezer jut el vágóhídra, 15 ezret a regionális vágóhidakon dolgoznak fel. A teljes szektor 25 százaléka néhány nagyvállalatnál van, ők viszont túlnyomórészt exportálnak.