Heti fókusz: A talajélet felismerése, beavatkozások

Agro Napló2021. február 16. 12:01

A talaj egy élő rendszer, egyedi élőlények különböző kölcsönhatása által létrejött egység. Végső működőképessége számos alap- és kiegészítő tényező eredőjétől függ, ami az idővel és a környezeti tényezőkkel is folyamatosan változik. Szakértőink a talajélet fontosságára és a szükséges beavatkozásokra hívják fel a figyelmet. A válaszokért kattintson!

A talajélet felismerése, beavatkozások

A hozzászólásokért kattintson!

Daoda Zoltán
AGRO.bio Hungary Kft.

Varga Sándor
Agrova Kft.

Baráth Dávid
Natur Agro Hungária Kft.
Dr. Pénzes Éva
Terragro Kft.

Daoda Zoltán (AGRO.bio Hungary Kft.) 

A talaj mondhatni a leggazdagabb élettér a Földön. Élő és élettelen komponensekből tevődik össze, 50-60%-ban szilárd, 40-50%-a pedig gáznemű, illetve folyékony halmazállapotú. Egy marék földben több fajta élőlényt találunk, mint ahány embert a Földön, s e talajlakó élőlények nélkül nem jöhetett volna létre az a közeg, amit ma talajként ismerünk.

E talajt alkotó élőlények bonyolult faji összetétele az edafon, melynek összetevői:

  • Mikroszervezetek: baktériumok, sugárgombák és cianobaktériumok, a gombák és a vírusok.
  • Állatok: mikrofauna (egysejtűek, fonálférgek), mezofauna (ugróvillások, termeszek, atkák stb.) és makrofauna (rovarok, puhatestűek stb.).
  • Növények: mikro-méretűek (algák) és magasabb rendűek (magvak, gumók, hagymák, gyökerek stb.)

A réteken s legelőkön a gyökerek tömege jelentős, akár 100 tonna is lehet egy hektár területen. Utána következnek a gombák, 2-5 t/ha mennyiségben. Baktériumokból a talaj felső 80-90 cm-es rétegében 3-4 milliót találunk egyetlen gramm talajban. Tömegük is jelentős, sorrendben rögtön a gombák után következnek 1-2 t/ha mennyiséggel. Szántóföldön ezek az értékek jelentős mértékben lecsökkenhetnek.

A talajlakók különböző méretűek lehetnek a mikroszkopikus élőlényektől egészen a nagyobb testű gerincesekig.

A nagyobb (nem mikroszkopikus) élőlények (pl. a vakondok, hörcsögök, egerek, gyűrűsférgek stb.) járatokat hoznak létre, amellyel makropórusokat hoznak létre, ezzel segítik a talaj levegőzöttségét, szellőzését. Az elhalt gyökerek járatai hasonló tagoltságot eredményez. Az állatok különböző szerves és ásványi anyagokat kevernek össze, és szállíthatnak is az egyes talajrétegek között. Az állatok bélcsatornáján áthaladó anyagok jelentős változáson mennek át. Olyan ragasztóanyagokkal keverednek itt, amelyek jelentősen segíthetik a humuszanyagok képződését. Kiemelten fontos pl. a giliszták hatása, melyek mészmirigyeik váladékával átitatják a talajt, így elősegítik a kalcium szerves anyaghoz való kötődését.

A mikroszervezetek is jelentős szerepet töltenek be mind a humusz képződésében, mind annak lebontásában és az ásványi anyagokat pedig a növények számára hozzáférhetővé teszik. Így alakul ki egy egyensúlyi helyzet a talajban található szerves anyag állapotában. A szerves anyag felhalmozódása akkor történik, ha a lebontásban szünet áll be. Ez köszönhető a hőmérséklet vagy a talajnedvesség csökkenésének. Ha egész évben optimális hőmérsékleti, nedvességi és pH viszonyok vannak a talajban, akkor szinte azonnal lebomlik minden szerves anyag és nem halmozódik fel belőle semmi.

A legfontosabb talajban élő mikrobacsoportok:

Baktériumok

Sugárgombák

Fonalas gombák

1. Bacillus

1. Streptomyces

1. Trichoderma

2. Clostridium

2. Actinomyces

2. Aspergillus

3. Micrococcus

3. Mucor

4. Pseudomonas

4. Penicillium

5. Rhizobium

5. Rhizopus

6. Azotobacter

6. Fusarium

7. Cytophaga

8. Flavobacterium

9. Arthrobacter

10. Spirochaeta

 

A talaj edafonnak óriási szerepe van a lebontásban, valamint az energia áramlásában és a tápanyag körforgásában. A légkörre is hatással vannak, mivel csökkentik a szén-dioxid képződést azzal, hogy megkötik a szenet, így mérsékelik az üvegházhatást. Egyensúlyi állapotban a növényi kártevőket és az állati kórokozókat visszaszorítják, szennyezett talaj bioremediációval szénhidrogénekből vizet és szenet képeznek, valamint hozzájárulnak a kedvezőbb víz-, illetve levegőháztartáshoz, továbbá szerves anyagok átalakításában is döntő szerepük van, elpusztulásuknál pedig a talaj szervesanyag tartalmába épülnek be.

Ma már világszerte, így Európában és hazánkban is, a gazdaságilag fontos élelmiszer- és takarmánynövények termőterületének jelentős részét teszik ki az alacsony termékenységűvé vált talajok s ezeken a termőterületeken a növénytermesztés változó mértékben ugyan, de kockázatos, mert a talajszerkezet degradációja és a talajélővilág diverzitásának csökkenése következett be. A talajdegradáció és a mikro- és makrobiológiai talajbiom romlás megállítása hatékony beavatkozást kíván.

Mindezek azt vetítik előre, hogy a mezőgazdasági művelésben elérkezett az ideje egy újabb korszaknak, paradigmaváltásra van szükség, ahol a műtrágyázás és a megfelelő talajéletet és talajszerkezetet biztosító mikrobiológiai- és talajművelési módszerek egyensúlyát kell megteremteni, hogy a mezőgazdasági talajok végleges kimerülését és degradációját elkerüljük, így a megfelelő talajszerkezet és humusz-tápanyagtartalom mellett hozzájárulhatunk a növényi élet serkentéséhez és tápanyagellátásához.

A talajbaktériumok szerepe

A talajbaktériumok elsődleges szerepe némileg hasonlít a humán biológiai baktériumokéihoz. A termesztés során felhasznált növényvédő szerek és műtrágyák káros hatásait képesek tompítani, hosszabb távon megszüntetni, így a talajbaktériumokat nem az említett termékek helyett, hanem azok mellett kell és érdemes alkalmazni. A talajbaktériumok konzekvens használata lényegesen jobb (80-90 % körüli) műtrágya hasznosulást és hatékonyabb növényvédelmet eredményezhet.

Növényvédő szerek és műtrágyák nélkül ma elképzelhetetlen a gazdaságos termelés, a megfelelő mennyiségű élelmiszerek előállítása. Azonban az is világos, hogy az elmúlt 50 év intenzív komoly pusztítást végzett talajaink biológiai életében. Egyes kutatások szerint ma a talajok romlása 3-35–ször gyorsabb, mint azok épülése kemikalizációja s így legfeljebb 50 évre elegendő termőföldünk van, ha ebben az ütemben és szemléletben folytatódik a mezőgazdasági termelés.

A talajbaktériumok, a baktériumtrágyák elsődleges szerepe (sok más mellett) tehát az egyensúly visszaállítása a talajainkban, amely a baktériumpopuláció intenzív növelésével érhető el.

Ahhoz, hogy eldönthessük vajon serkenteni (aerob túlsúly) vagy visszafogni (anaerob túlsúly) kell-e a talajéletet, ismernünk kell az adott terület sajátos (mikro)biológiai dinamikáját és a talaj szervesanyag-tőkéjének nagyságát. Ezen szempontoknak a termesztésben való figyelembevételével teremthető meg a talaj biológiai egyensúlya, az egészséges talajállapot.

Növelje a növénytermesztés biztonságát és őrizze meg talajainak termőképességét
az AGRO.bio mikrobiológiai termékeinek használatával!

Tavasszal a komplex talajoltással, a BactoFil® Kukoricával és Napraforgóval a növényekben rejlő genetikai potenciál kifejezésre jutását segíti, és az alkalmazott technológiai elemek hatását erősíti, támogatja. A bőtermő fajták termése növekszik, a jó kelési erélyű fajták korai növekedése felgyorsul, az intenzív fejlődésű fajták vegetatív tömege még gyorsabban gyarapszik, a kombinációban alkalmazott kezelések hatásfoka jelentősen javul.

  • CELL® – a szármaradványokból aranyat csinál!
  • TrichoMax® – a talajból fertőző gombák fertőzését csökkenti
  • AlgaTer® talajalga – biológiai talajtakarásával jelentősen csökkenti a talajeróziót és növeli a termőtalaj víztartóképességét.
  • Algafix® – hosszúhatású kinetin bomba, növekedésserkentő lombtrágya

További információ:
www.agrobio.hu

Varga Sándor (Agrova Kft.) 

A kémiai szerektől, vegyi megoldásoktól való függőség csökkentésére, az emberek egészségének, és ezzel együtt a környezet megóvásának érdekében a biokontroll szervezetek használata általános gyakorlattá vált mára a mezőgazdaságban.

A talaj természetes mikroflórájának és faunájának fenntartása globális és regionális szinten is kulcsfontosságú. Az egészséges talaj mikroorganizmus közösségének alapvető funkciói - mint a talaj tápelem-készletének megőrzése, a tápanyagok növények számára hozzáférhető vegyületekké alakítása, a növényi talajkártevők visszaszorítása – a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlenek.

A Phylazonzit cégcsoport több évtizede folytat mikrobiológiai készítményekkel kapcsolatos kutató-fejlesztő, valamint gyártó-forgalmazó tevékenységet. A vizsgálati módszerek fejlődésével és mind szélesebb körben való hozzáférhetőségével, illetve mind inkább olcsóbbá válásával a hazai cégeknek, forgalmazóknak is lehetősége adódik e speciális készítmények bonyolult hatásmechanizmusainak még alaposabb megismerésére.

Más, az iparágban tevékenykedő vállalkozásokhoz hasonlóan cégünk is jelentős erőforrásokat fektetett az elmúlt években új technológiák és termékek fejlesztésébe.

A kutatások egyik jelentős iránya azon biokontroll szervezetekre fókuszál, melyek képesek antifungális anyagok termelése, speciális enzimek előállítása (kitináz, celluláz, stb.), gyorsan szaporodnak, rugalmas anyagcserével bírnak (sokféle vegyületet hasznosítására képesek), valamint kiemelkedő vasmegkötő képességgel rendelkeznek (talajkórokozók visszaszorítása sziderofor termelésük révén).

2021 őszén piacra kerülő mikrobiológiai készítményünk törzsei a rizoszféra tápanyag-szolgáltató képességének javítása és a növények fejlődésének támogatása mellett a kórokozó talajlakó gombákkal szembeni védelemben is kimagasló hatákonyságúak.

A készítménnyel elvégzett kísérletek statisztikailag is igazolható módon javítottak - többek között - a termésátlagokon, kertészeti növényeknél (pl. paradicsom, paprika) a termésméreten is.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növényegészségügyi Osztályának 2020-ban, humuszos homok talajtípuson, 0,1 ha-os parcellákon, 6 ismétlésben beállított vizsgálatai alapján a következő eredmények születtek kukoricában.

Hasonló talajtípuson vizsgálta a Kormányhivatal paradicsomban a készítmény hatását, 20 m2–es parcellákon, szintén 6 ismétléses kísérletben.

Készítményeink fejlesztése során elsődleges szempont számunkra, hogy olyan termékeket kínáljunk a felhasználóknak, amelyekkel a termésbiztonság növelhető, az inputköltségek csökkenthetők, ugyanakkor egyszerű, de biztonságos, hosszútávon is fenntartható technológiák részét képezzék.

A tavaszi felhasználásra a Phylazonit Technológia termékei közül a -t és a gombabetegségekkel érintett talajokon vagy arra fogékony kultúráknál a -t, szója vetéséhez pedig a  készítményünket ajánljuk. A pontos felhasználás vonatkozásában keressék fel tanácsadóinkat.

Az új termékeket is magában foglaló technológiánk a Minőség Innováció 2020 pályázaton, Nemzeti nagydíjas lett, és a nemzetközi megmérettetésen - „Circular economy and carbon neutrality innovations” kategóriában - a legjobbak között végzett. Ez is megerősíti, hogy a folyamatos termékfejlesztés kulcsfontosságú és biztonságot ad a termelőknek az egyre bővülő és szigorodó elvárások között.

További információ:
phylazonit.hu/bakteriumtragyak

Baráth Dávid (Natur Agro Hungária Kft.) 

A talajélet javítása kiemelten fontos feladat. A megfelelő talajbaktériumos kezeléssel terméstöbbletet érhetünk el: Natur Forte talajoltó készítményünk 11 916 forint plusz bevételt hozott hektáronként!

A talajbiológia az egyik legfontosabb talajtulajdonság, a talaj egészségének mutatója. A baktériumközösség sokfélesége és bősége bármely agroökoszisztémában kritikus fontosságú a talaj minőségének, termelékenységének és ökológiai egyensúlyának fenntartása szempontjából. A mikroorganizmusok fontos szerepet játszanak a talajfolyamatokban azáltal, hogy tápanyagot juttatnak a növényekhez és csökkenthetik azok műtrágya iránti igényét.

A talajban alkalmazott biológiai tevékenységek széles körben elismerten fontos szerepet játszanak a tápanyagok körforgásában és a növények számára való hozzáférhetőségében, valamint a talaj szerkezetének fejlesztésében és fenntartásában. A fenntartható földhasználat megköveteli a talajromlás megszüntetését, és a talaj erőforrásainak megőrzése és gyarapítása érdekében folytatott talajgazdálkodási gyakorlatot.

A talajok kedvező fizikai-kémiai tulajdonságainak kialakítása is kulcsfontosságú a gazdálkodás során, hiszen ezen tényezők határozzák meg a talaj termőképességét, egyszersmind determinálják növényeink fejlődését.

Mind a kémiai (kémhatás, só- és tápelemtartalom, szervesanyag-tartalom, toxikus anyagok mennyisége), mind a fizikai (szerkezet, szemcseösszetétel, tömörödöttség, vízgazdálkodási jellemzők) tulajdonságok hatással vannak a növények fejlődésére, a gyökerek hosszanti és sugárirányú növekedésére, a víz és a tápanyagok felvételére.

A talajélet javítása tehát kiemelten fontos feladat, melyhez nagyban hozzájárulhatunk a mikrobiológiai készítmények alkalmazásával, melyekkel a rizoszférát, vagyis a talaj növényekkel közvetlen kölcsönhatásban álló rétegét is célzottan támogathatjuk.

Sok esetben a gyökér–talaj határfelületének ezen részében találhatóak a PGPR-, azaz a növényi fejlődést segítő baktériumok, melyek megkötik a légköri nitrogént, kiválasztják a növekedési hormonokat, gátolják a növényi etilénszintézist, mobilizálják a tápanyagokat, növelik a növényi stressztoleranciát, valamint biokontroll hatással is bírnak. Segítik a szervesanyag bontását, kiváló cellulózbontó képességgel rendelkeznek, ami a szármaradványok visszahagyása esetén csökkenő pentozánhatást és több, a növény számára felvehető tápanyagot eredményeznek.

A magyarországi termőföldek jelentős része a túlzott műtrágyafelhasználás eredményeként az elmúlt évtizedek során elsavanyodott, az értékes tápanyagok kimosódtak a talajokból, míg a toxikus nehézfémek felvehetősége megnövekedett. A talajélet degradációjának elkerülésében hivatottak segíteni a baktériumkészítmények, melyek által nem tápanyaggal látjuk el a növényeket, hanem olyan mikrobiológiai élőlényeket juttatunk a talajba, melyek ott gyorsan nagyszámú populációt hoznak létre, majd segítik a szerves anyagok bontását és feltáródását.

A Natur Agro Hungária talajbaktérium-készítményei többek közt Paenibacillus polymyxa baktériumtörzseket tartalmaznak, melyek elősegítik a növények növekedését és a gyökerek fejlődését. A légköri nitrogént megkötve, ammónia formájában elérhetővé teszik a növények számára. Szerves szénforrásokat használva állítanak elő hasznos anyagokat, poliszacharid- és fehérjebontó enzimek segítségével pedig bioaktív anyagokat termelnek. A kórokozókat akadályozzák a vas, az aminosavak és a cukor felvételében, segítenek a foszfor mobilizációjában és a nitrogén fixálásában. A Paenibacillus törzsek összességében tehát növelhetik a mezőgazdasági termelékenységet, ideértve a növények tömegét és a gyökérnövekedést is.

Készítményeink terméseredményre gyakorolt pozitív hatását számos szántóföldi kísérlet is igazolta. 2020-ban Nemesgörzsönyben, napraforgó kultúrában végzett összehasonlító kísérletünk során 5,8%-os terméstöbbletet tudtunk realizálni a kezeletlen kontroll állományhoz képest. A kezelés során hektáronként 3 liter Natur Forte talajkezelő készítményt juttattunk ki 1 liter gombaadalékkal, a kezelés így hektáronként 7215 forintba került. A terméstöbbletnek köszönhetően a kezelés a készítmények költségének levonását követően is 11 916 forint plusz bevételt hozott hektáronként!

A terméseredmények 9% nedvességre egységesítve. A bevételek 120 000 Ft/tonna terményárral kalkulálva. A kezelés költségei lédig (göngyöleg nélküli) 2020-as listaárakon lettek kiszámítva. *A kezelés költségei levonva a többletbevétel összegéből. A hektáronkénti terméseredményeket két tizedesjegyre kerekítve adtuk meg, a többletszázalékokat azonban a kerekítés nélküli adatok alapján kalkuláltuk.

Ha termékeink felkeltették érdeklődését, látogassa meg honlapunkat, vagy keresse fel tanácsadóinkat!

Dr. Pénzes Éva (Terragro Kft.) 

A talajélet

A talajélet az alapja a növénytermesztésünknek. Nem túlzó az a kijelentés, hogy a talaj élet nélkül csak mállott kőzet.  1 g talajban néhány milliárdnyi baktérium van, vagyis annyi, ahány ember él a Földön. Egy marék föld élettelennek tűnik, pedig élőlények sokasága hemzseg benne.  Az egysejtűektől az emlősökig vagy növényekig, mintegy 4000 faj él a talajokban, és szinte napról napra bővül az ismeretanyagunk e tekintetben. Az ismert élőlények egy negyede a talajban él. A talajban élő baktériumok alig 5 %-át sikerült eddig megismerni. 

Mi bizonyítja, hogy jó biológiai tulajdonsággal rendelkezik termőföldünk?

A legismertebb mérőszám a földigiliszták mennyisége (db/m2), ugyanis közvetlenül, de közvetve is hozzájárulnak a termőképesség és talajerő javulásához.  Így ha az intenzív mezőgazdasági területen négyzetméterenként maximum csak 3 darab földigilisztát találunk, akkor ez már vészjelzés, alacsony értéknek számít. Riasztási fokozat, közepes érték, ha ez a szám 4 és 6 darab között van, és már viszonylag jó az érték, ha több mint 6 darabot találunk négyzetméterenként. A különböző talajművelési módok, így a szántás, talajforgatás, forgatás nélküli vetés (direktvetés) befolyásolhatja a giliszták számát és tömegét, a járatok számát (1.sz. táblázat).

1. sz. táblázat A földigiliszták és járataik száma és összes tömege 1 m2 talajt figyelembe véve (László, P., 2007 nyomán).
A földigiliszták jelenléte arra utal, hogy a talaj tápanyagháló működik, aktív a talajélet.

Ha tavasszal, nyár elején pamutanyagból (100% pamut) levágott csíkot a talajba ásunk és három hónap múlva elővesszük, akkor a maradványokból következtethetünk a talajélet aktivitására. Elégedettek lehetünk, ha alig marad valami a csíkból, ha viszont kevésbé mállott szét az anyag, akkor baj lehet a mikrobiális élettel. 

A talajéletet más laboratóriumi módszerekkel is ki lehet mutatni, ide tartozik többek között a mikrobák enzimaktivitásának mérése vagy a talajmikroba-közösségek vizsgálata respirációs módszerekkel. Ennek az a lényege, hogy a talajok mikrobiális aktivitásának becslése a CO2 termelés mérésével történik.

Mi okozza a talajélet sérülését?

Az intenzív növénytermesztési technológia során számos stressz éri a talajokat. Így a nem okszerű növényvédőszer felhasználás, a túlzott műtrágyázás, a nem megfelelően megválasztott talajművelési mód mind-mind beavatkozik a finoman hangolt egyensúlyba. A stresszelt talajokban a talajélet gyengül, nemcsak az élőlények száma, de diverzitása, fajgazdagsága is csökken. Ha a talajélet rendszerének az alapját tekintjük, akkor a mikrobák (gombák, baktériumok, algák) száma meghatározó, ez befolyásolja a többi élőlény számát és diverzitását. Vizsgálati eredmények alapján a művelt talajokban már több mint egy nagyságrenddel alacsonyabb számban fordulnak elő baktériumok a „bolygatatlan talajokhoz” képest.

Talajoltás – céltudatosan

A célzott talajélet gazdagítás – növénytermesztési szempontból izolált és szelektált baktérium törzsekkel oltással - ezért nagyon fontos. 

A különböző pH-jú talajokban az adott körülményekhez adaptálódott baktériumközösség él. A BIOFIL Talaj-pH specifikus (Savanyú, Normál Lúgos) talajoltó baktérium készítmények éppen ezt veszik figyelembe: olyan szelektált baktérium törzseket tartalmaznak, melyek savanyú, lúgos vagy normál talaj kémhatáson képesek felszaporodni és működni: ellátják a növényeket tápanyagokkal (nitrogénkötés, foszfor- és káliumfeltárás), javítják a talajszerkezetet, védik a növény- és talajegészséget és növényi hormonszerű anyagokkal támogatják az állomány fejlődését, növekedését.

A talajélet serkentésére a BIOFIL Extra adalék általánosan is használható minden BIOFIL talajoltó termék mellé, ugyanis speciális összetétele tápanyagot, vitaminokat tartalmaz a mikrobák számára.

A legújabb termék a BIOFIL Klíma talajoltó baktérium készítmény pedig a talajszerkezet épülését támogatja, mert nyálkaszerű (exopoliszacharidok) anyagokat termelnek a készítményben lévő talajbaktériumok. Ez a ragasztóanyag nagy szerepet játszik a talaj aggregátumok képződésében, a morzsás talajszerkezet kialakításában és egyben sok vizet is képesek tárolni. A BIOFIL Klíma rendszeres használatával a klímaváltozás okozta időjárási anomáliák miatti káros hatások (aszály, tápanyag kimosódás,stb.) mérsékelhetők.

További információ:
www.terragro.hu

-an összeállítás-
Címkék:
növénytermesztés, mezőgazdaság, talaj, talajbaktérium, talajélet, szántóföld, talajvédelem, mikrobiológiai készítmény, szántóföldi növénytermesztés, heti fókusz,