Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanya a magyar nemzeti örökség része, ezért megőrzését a szakminisztérium kiemelten kezeli. A tárcavezető szerint a tanyasi életforma reneszánszát éli, hiszen a tanyán lakók 55 százaléka már nem ott született, hanem a városból költözött ki.

A sajátos társadalom-földrajzi, építészeti, nyelvi, és néprajzi formához az agrártárca külön forrásokat is hozzárendelt. A miniszter arra emlékeztetett, hogy a Tanyafejlesztési Program 2011-es elindítás óta összesen 2761 pályázat részesült támogatásban, több mint 11,2 milliárd forint összegben.

A kezdeményezés egyik alapvető célkitűzése a tanyánkon élők életszínvonalának javítása, illetve az alapvető infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése. A tanyák nem csupán lakóhelyül szolgálnak, hiszen a speciális létforma szerves részét képezi a gazdálkodás, ezért kiemelten fontos a termelési lehetőségek megújítása is.

A miniszter hangsúlyozta: a koronavírus-járvány a vásárlási szokásokat is átalakította, középpontba kerültek a hazai, tanyasi termékeket előállító gazdaságok, a helyi termékek így felértékelődtek. A minisztérium a megváltozott körülményekhez igazodva fontosnak tartotta felülvizsgálni a programot annak érdekében, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt tudjon fektetni a vidéki népesség megélhetésének biztosítására, az önfoglalkoztatás megteremtésére. 

Az idei pályázat ezért a tanyán élők életszínvonalának javítására, a tanyai gazdálkodás megmentésére, a gazdálkodási feltételek megerősítésére és az új tanyagazdaságok indítására irányul.

A pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően a pályázatok szerkesztésére a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. internetes felületén február 18-án 8 órától, míg azok véglegesítésére, egyúttal benyújtására február 25. 8 órától március 4-ig vagy a forrás kimerüléséig lesz lehetőség. A megítélhető támogatás maximális összege pályázónként legfeljebb 3 millió forint lehet – ismertette Nagy István.