Átlagosan 10 milliárd mikroorganizmus található egy kanálnyi egészséges talajban, azaz több, mint ahány ember él a Földön. Ezen kis élőlények biztosítják a talaj termékenységét. A talajban található földünk biológia sokféleségének negyede.
Emellett az egészséges talajok a legnagyobb széntározók a Földön. Fenntartható gazdálkodás mellett a talaj nagy szerepet játszhat a klímaváltozás enyhítésében azáltal, hogy megköti a széndioxidot és csökkenti az üvegház hatású gázok légkörbe bocsátását.
Az élelmiszerek több, mint 95 százalékát a talajból nyerik az emberek – beleértve a takarmánnyal etetett állatokat is. Vagyis minden élelmiszer lényegében a talajból indul, legyen az növényi vagy állati eredetű. A biztonságos és tápláló élelmiszerekhez egészséges és termékeny, szerves anyagokban gazdag talaj szükséges.
A talaj típusától, a domborzati és éghajlati viszonyoktól, a növényzettől stb. függően, akár 400-1000 évig is eltarthat kétujjnyi vastag talaj létrejötte.
Föld talajának a 33 százaléka folyamatosan romlik, és évente 50 000 négyzetkilométernyi területet veszítünk el. A talaj 45 százalékban ásványi anyagokból, 25 százalék vízből, 25 százalék levegőből és 5 százalék szerves anyagból áll.
A fának általában akkora gyökérzete a talajban, a föld alatt, mint a fakorona nagysága a föld felett? Ha legközelebb lát egy terebélyes fát, képzelje maga elé, milyen hatalmas gyökérzete lehet a felszín alatt.
A talajok termőképességét a humusz tartalmuk nagyban befolyásolja. A humusz a talaj szerves anyaga, mely a talajba kerülő szerves maradványok (pl. avar, elhalt gyökerek, szármaradványok) mikrobiális lebontása és átalakulása során a talajban képződik. A humusz segít megőrizni a nedvességet és a tápanyagokat a talajban.
Az emberi élet elképzelhetetlen víz nélkül, hiszen a víz a Földi élet alapja, mindenhol és mindenben ott van. Megtalálható a növényekben, az állatokban, a levegőben, a kőzetekben, ásványokban, az emberben és a talajban. A talaj szolgáltatja a növények számára a vizet, illetve a talajba fúrt kutakból itatjuk az állatainkat, de az ember is a talaj által megszűrt és tisztított vizet issza legnagyobb részt.
Vagyis a talajt egy hatalmas víztározónak is mondhatjuk, ami friss, iható vizet szolgáltat minden élőlénynek, legyen az növény, állat vagy ember. Éppen ezért a talajt ne szennyezzük, mert azzal az ivóvízkészleteinket is tönkretesszük. A talaj 0–100 centiméteres rétegének pórusterébe elvileg a lehulló átlagos csapadékmennyiség közel kétharmada egyszerre beleférne. (Várallyai)
Magyarország ivóvízkészletének több mint 95 százaléka felszín alatt található, vagyis a talajban. A többi a felszínen, vagyis a folyókban és tavakban, illetve a levegőben található.
Számos a gyógyászatban alkalmazott antibiotikumot is a talajélőlényekből vontak ki például a sztreptomicint és a neomicint is – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ismertetésében.
