Agro Napló • 2021. március 3. 12:29
Innovatív megoldásokat alkalmaz a minőségi sertéshús előállítása érdekében a Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusa, valamint a Debreceni Egyetem által létrehozott konzorcium a Széchenyi 2020 program keretében – tudatták lapunkkal a konzorciumi tagok közös közleményükben.
Kiemelik: az Európai Unió és Magyarország kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással –, „Agroökológiai alapon integrált hazai, minősített gabona- és fehérjeforrásokra alapozott termelési rendszer a magas biológiai értékű sertéshús előállítása érdekében” címmel megvalósított meg egy 4 éves projektet. A GINOP-2.2.1-15-2016-00021 azonosító számmal rendelkező, 2020 novemberében a véget ért program a takarmánynövény-termesztés és a minőségi sertéshús-előállítás hatékonyságának javítását célozta meg.
Jeltik azt is, hogy a kiváló minőségű sertéshús versenyképes módon történő előállításához elengedhetetlen a megfelelő minőségű takarmány. Magyarországon a sertésállomány összes takarmányigénye 1,3 millió tonna körüli. Mivel az élősertés előállítási költségeinek mintegy 70 százalékát a takarmányozási költségek adják, így a takarmány hasznosulásának mértéke meghatározó tényezőnek számít a hatékony termelés szempontjából.
Ebből adódóan fontos, hogy olyan földrajzi és éghajlati adottságoknak megfelelő, genotípusra fókuszált termesztéstechnológia alkalmazása valósuljon meg, melynek segítségével a megtermelt takarmány-alapanyag mentes lesz a patogén gombák okozta toxinterheléstől, és egyúttal magas emészthető táplálóanyag-tartalommal is bír majd. A versenyképesség javításához szükséges tehát a helyi adottságokhoz igazodó takarmánynövény-fajták megválasztása és a körülmények változására hatékonyan reagálni képes precíziós termesztéstechnológia alkalmazása. A konzorcium erre a problémára megoldást keresve indított 2016-ban egy 26 önálló kutatási feladatból álló, 6 szakmai blokkra tagolt kutatás-fejlesztési programot.
A kutatás keretei között komplex kisparcellás kísérletek segítségével olyan fajtára és hibridre vonatkozó termőhely-specifikus termesztéstechnológiai megoldásokat dolgoztak ki, melyek megteremtik a lehetőséget a toxinmentes és a magas emészthető fehérjetartalommal bíró takarmány-alapanyagok előállítására. A kutatási program eredményeként egy monitoring rendszer is kialakításra került, mely azáltal, hogy alkalmas az agroökológiai és a termesztéstechnológiai paraméterek térbeli-időbeli elemzésére – támogatva ezzel a technológiai beavatkozások mértékének és idejének döntéstámogatását, a növényvédelmi előrejelzéseket –, segíti a precíziós növénytermesztést.
A termesztéstechnológiai kísérletekkel párhuzamosan sikeresen zárult egy több mint 40 éves múlttal rendelkező, hazánkban egyedülálló, a szójanemesítéshez kapcsolódó fejlesztés is. A közelmúltban 2 új fajta került be a Nemzeti Fajtajegyzékbe, illetve 7 fajtajelöltet vizsgálnak állami teljesítménykísérletekben, melyek közül a projekthez kapcsolódóan 3 fajtajelölt szabadalmi oltalmát kérte a konzorcium.
A konzorcium kutatásának végeredményeként kidolgozták a legfontosabb takarmánynövényekre alapozott azon precíziós technológiai eljárásokat, valamint takarmányozási-prototípusokat, amelyekkel a legnagyobb emészthető táplálóanyag-hozam érhető el és a toxinterhelés kártétele is minimalizálható.
A kialakított takarmányozási technológiákat intenzív körülmények között tartott, nagy teljesítményre predesztinált növendék- és hízósertéseknél vizsgálták, és meghatározták azt is, hogy milyen takarmányozási technológiák mellett várhatóak a legkedvezőbb vágási teljesítmények, illetve mely technológiák alkalmazása szolgálja leginkább a legkiválóbb minőségű sertéshús előállítását.
Összességében a kutatási program egy olyan vizsgálatsorozatot foglalt magába, ami lefedte a sertéshús-előállítás teljes vertikumának azon szakaszait, amelyek determináns módon meghatározzák a termék-előállítás ökonómiai és ökológiai hatékonyságát – tartalmazza a konzorciumi összefoglaló.