Erdős Norbert felhívta figyelmet arra – közölte lapunkkal az agrártárca –, hogy az intézkedés óta a vásárlók sokkal jobban tudnak tájékozódni a magyar élelmiszerekről vagy akár a húsokról a boltokban. Így a juhhús fogyasztásnak azon túl – hangsúlyozta az államtitkár –, hogy régi hagyománya van Magyarországon, a mai modern konyhakultúrába is kiválóan beilleszthető.
Ennek ellenére Magyarországon az évi egy főre jutó 0,35-0,38 kilogramm juhhús fogyasztással messze elmaradunk az uniós átlagtól, ami meghatározóan a Brexit következtében 1,9-ről 1,3 kilogrammra csökkent. A belföldi fogyasztás növekedésével viszont mind az állattartók, mind a feldolgozók biztosabb, stabilabb jövőt építhetnének – hangoztatta.
Kukovics Sándor, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója rámutatott: a koronavírus-járvány a juhtartókat is erősen érintette, több, mint 7700 tenyésztő megélhetése került veszélybe. Az unió piacán létrejött bárány- és juhhús hiány miatt rég nem látott szintű volt a vágóbárány értékesítési ára, a juhtej-termelés tavalyi mennyisége az előző évekhez képest 100 ezer literrel maradt el.
Mivel Európa juhhúsból nem önellátó, behozatalra szorul, ezért jelentős a kereslet a magyar élőjuh iránt is. Tavaly mintegy 7050 tonnányi - vágott test egyenértékben számított - élőállat kivitelre került sor. Ennek értéke az előzetes adatok szerint meghaladta 46 millió eurót (azaz a mintegy 16-16,6 milliárd forintot).
A szervezet ügyvezető igazgatója hozzátette: az ágazat felemásan teljesít, mert az export területén 90 százalékos az élőállat kivitele, de a belföldi fogyasztás nagyon alacsony.
Ugyanakkor idén január 1-jével elindult az unió támogatásával az ágazatot segítő, bárányhús fogyasztást népszerűsítő második promóciós kampány, aminek köszönhetően évente 260 ezer eurós támogatáshoz jut az ágazat 2023-ig.
